Albert. Oligarchák és zsebrákok.
Albert. Oligarchák és zsebrákok.
Albert rövid uralkodása után Nyitravármegye jórésze Zsigmond leányához, az özvegy Erzsébethez s ennek újszülött fiához, Lászlóhoz szított. Erzsébet felhasználta ezt a körülményt s mikor osztrák pénzen a Giskra vezetése alatt álló cseh martalóczokat hozta az országra, Nyitra vármegyében is elhelyezett belőlük egy-nehányat. Ámbár a megyei urak között is találkoztak elegen, kik a zavaros helyzetet anyagi előnyük biztosítására használták fel. Így Lucskay Lőrincz, Nyitra várának parancsnoka, egyébként trencsénvármegyei birtokos, a várat rögtön átadta Erzsébet embereinek. A kapzsi főurak és a velök szövetkezett zsebrákok iszonyú pusztításokat és rablásokat vittek véghez a vidéken. Tapolcsány, mely Luczinszky János tulajdona volt ez időben, a vidék valóságos réme lett. A nép ismételten fordult védelemért a királyhoz és Ulászló végre is csak úgy tudott segíteni, hogy 1442-ben Luczinszkytől elvete Tapolcsányt és egy morva várral kárpótolta őt.
Viszont voltak sokan, kik jó eleve belátták, hogy Hunyadinak igaza van s a mai körülmények között a haza érdeke Ulászló támogatását teszi kötelességükké. Mikor Erzsébet zsoldos hadai Pozsony ostromára merészkedtek vállalkozni, a királyi seregben több nyitrai főúr harczolt. Ott voltak például a Zerdahelyiek, István fia, Péter és János fia Benedek is s ezen a réven nyerték vissza pestmegyei javaikat.
Legnagyobb csapás volt Nyitravármegyére Szakolczai vagy máskép Szentmiklósi Pongrácz berencsi várnagysága. Szentmiklósi, Zsigmond idejében nagy bátorsággal és sok szerencsével küzdött a husziták ellen. Érdemeiért 571adományokban is részesült, vagyonát azonban főkép Zsigmond szorult helyzetének köszönhette. Így történt, hogy Szentmiklósi több várat, sőt egész városokat – 1435-ben Szeniczet – kapta a királytól zálogba. A nagy vagyonra szert tett főúr most a zsebrákokat vete pártfogásába, hogy azok révén elégítse ki szertelen kapzsiságát. Vele egy húron pendült Országh Mihály is és ketten együtt rémséges garázdálkodást vittek végbe.
A rablók ellen már régebben Kiczinger Ulrik, Bruchheim János és Lichtenstein Kristóf voltak kiküldve. Czélt érni azonban nem tudtak s csak azt érték el, hogy Szentmiklósiék még jobban elbizakodtak. Egyenesen hadat izentek Frigyes római királynak. Frigyes erre saját személyes vezetése alatt áltlános felkelést szervezett a rabló-lovagok ellen. Háborúra azonban nem került a dolog, mert János bíbornok pápai követ és Czillei Ulrik közbenjárására békét kötöttek s azt 1448. augusztus 5-én Pozsonyban kelt okiratba foglalták. A béke pontjai szerint Szentmiklósi Pongrácz és Országh Mihály igérik, hogy Frigyes ellen fegyvert nem fognak, kivéve, ha Magyarországgal keverednék háborúba. A foglyokat mindkét rész szabadon bocsátja, Pongrácz kötelezi magát, hogy a Morva partjára épített két várát 14 nap alatt lebontja, viszont Frigyes Czillei Ulrik által 4000 forint hadi-díjat fizet.
Pongrácz azonban a békét nem tartotta meg. Folyton-folyvást nyugtalanította az osztrák és morva határokat. Ez a békeszegés nagy haragra lobbantotta Czillei Ulrikot. Hadat szervezett s több sikerült előcsatározás után Szakolcza várába szorította Szentmiklósit. Mikor Czillei a várat lövetni kezdte, Pongrácz megszeppent. Levelet írt Hunyadi Jánosnak, könyörgött neki, szabadítsa meg szorult helyzetéből s ígérte, hogy a várat rögtön átadja Hunyadinak, az országnak hűséget és engedelmességet esküszik.
BOUCQOY.
Az orsz. képtárból.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
