Hajduváros.
Hajduváros.
A Kölcsey-utczától néhány lépésnyire kezdődik az úgynevezett Hajdúváros. A XVII. században alakulhatott. A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott kegytörvényben már szó esik arról, hogy külön korcsmáltatási joguk van. Első lakosait elpusztult községekből telepítette az uradalom. Ennek szolgálatába szegődtek is. Mint uradalmi hajdúk a várkastély őrségét és ünnepélyes alkalommal a díszcsapatot alkották. De azért tulajdon előljáróiktól függtek, – hadnagy, városbíró, esküdt, – kiket azonban az uradalmi tiszttartó vagy ügyvéd jelenlétében választottak. Hetven lovas és harmincz gyalogos állott innen mindenkor készen a földesúr rendelkezésére. Ez az intézmény 1848-ban megszünt s a lakossággal, midőn felszabadúlt alóla, gróf Károlyi György a legméltányosabban járt el.
Nagykároly különféle osztályokba sorozott lakosainak egy része még arra is kötelezve volt a forradalom előtt, hogy a Gencs alatt akkoron fennálló fáczánosban háromnapos vadászatot teljesítsen. De ez még azoknál is járta, a kik a szatmári béke után ármális nemességet nyertek, harczi érdemeikért és a kik az urbárium és konvenczió szerinti szolgálatot pénzzel váltották meg. Ezeknek azonban az uradalomtól független kormányzatuk volt. A városnak voltak még úgynevezett szabad kuriális nemesei is, mint pl. a Vadayak és Tömpék, a kikről úgy ír Szirmay, hogy: „egy ülést bírtak a városban”, meg inskripczionális nemesei, a kik szintén a vármegye hatósága alá tartoztak. Többek között az Asztalos, Fekete stb. családok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
