A magisztrátus működése

Full text search

A magisztrátus működése
A városi német magisztrátus megerősítése 1717 végén érkezett le Bécsből. 1718 január 1-én megfelelő egyházi és polgári ünnepségek között történt a magisztrátus hivatalos beiktatása. Ez nevezetes történeti napja volt az újjáalakult Temesvár városának! Ettől a naptól kezdve lépett Temesvár a polgári önkormányzat jogainak birtokába, egyelőre azonban csak feudális értelemben, mint a Temesi-Bánság abszolut kormányának szoros korlátok közé szorított vazallusa.
Ugyanis az az udvari küldöttség, mely Bécsből a temesvári magisztrátus megerősítését Temesvárra hozta, avval is meg volt bízva, hogy a Temesi-Bánságnak Mercy által kidolgozott s az udvarnál felülbírált „Haubt Einrichtungs-Werk” czímű kormányzati szabályzatát, melyet a császár szentesített, Mercynek kézbesítse. Ezzel megszűnt az ideiglenes tartomány-szabályozó bizottság. Csak a neve szerepelt még nehány hónapig az átmeneti idő alatt, míg a Mercy-féle új rendszabályt, mely alaptörvénye lett a Temesi-Bánság kormányzatának, tartományszerte községenként ki nem hirdették. 1718 szept. 23-án értesíté Mercy az összes kerületek tisztviselőit és azok lakosságát, hogy az eddigi „Einrichtungs-Commission” helyébe a felsége a Temes-Bánsági Adminisztrácziót (Landes Administration des Temeser Banats) nevezte ki, mely katonai és kamarai tisztviselőkből állván, a bécsi udvari haditanács és udvari kamara fönnhatósága alatt ezentúl intézni fogja a tartomány összes hadi és polgári ügyeit s melynek mindenki engedelmeskedni tartozik. A város igazgatási hatóságát is, mint általában minden helyhatóságot, a Temesi-Bánság területén, az adminisztrácziónak rendelték alá.
Az újonnan megalakult temesvári magisztrátus, nyomban az adminisztráczió legfelsőbb megerősítése után, 21 pontozatba foglalt kérelmet terjesztett föl gróf Mercyhez, mint az adminisztráczió elnökéhez s a Temesi-Bánság kormányzó 66tábornokához. Kérte a többi között: a) Engedtessék át a városnak plebániai templomul a nagy mosea, melyet a törökök a mai szemináriumi templom helyén állott régi Szt.-György-templomból alakítottak át mohamedán imaházzá. Ez a kérelem nem volt teljesíthető, mert a mosea már a jezsuiták használatára volt átengedve. b) Pallosjogot és nyilvános pellengért kért a város. A pallosjog nem engedélyeztetett, a pellengér igen. c) Kérte a török fürdő átengedését, hogy ott a városházát fölépíthesse; italkimérési joggal való fölruházásért is folyamodott. A fürdőház átengedése föltétlenül, a korcsmáltatási jog föltételesen engedélyeztetett. d) Négy vásár tartásának engedélyezését kérte a magisztrátus, mire nézve az adminisztráczió aképpen határozott, hogy a német polgárságnak két vásárt és a rácz polgárságnak is két vásárt engedélyezett. e) Egy további kérése a városnak a heti vásárokon való helypénz szedésének engedélyezését czélozta, a mi meg is adatott, f) A város közelében fekvő három elpusztult kis falucskának (Dörfl) átengedését kérte a város, mire nézve azt a választ kapta, hogy a város elegendő területet és prédiumokat fog tulajdonul kapni. Ez az igéret azonban nem teljesedett be. g) Végezetül kérte még a város a czéhek életbeléptetését, a polgárság vámmentesítését és egy városi pecsét használatát, a mit meg is kapott.
1718 január 1-én szabályrendeletet adott ki az adminisztráczió a városi tanácsnak, melylyel a hivatalos ügykezelést előírta. E szerint a városbirót és a tanács tagjait a polgárság évenként választotta, az adminisztráczió megerősítésének fönntartásával. A tanács ügyköréhez tartozott a közrend, közbátorság és tisztaság fönntartása, a hagyatékok és az árvaügyek, az adóelőírás és behajtás, a polgári perekben való eljárás. Köteles volt a magisztrátus szigorúan szorítani a polgárságot, hogy a fából és sártapaszból készült, legnagyobb mértékben tűzveszélyes kéményeket lehordassák és téglából épített kéményekkel cseréljék ki; hogy továbbá a hitetleneket, ú. m. a pogányokat, zsidókat, törököket, lutheránusokat és kálvinistákat s minden egyéb bármilyen néven nevezendő tévhitűeket azonnal távolítsa el a városból és semmi szín alatt meg ne tűrje.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir