Az elébbiek folytatása; Jeremiás panasza és imádsága.
És monda az Úr nékem: Ha Mózes [2 Móz. 32,10-14.] és [1 Sám. 7,9.] Sámuel állanának is előttem, nem hajolna lelkem e [rész 13,23. 24.] néphez; küldd ki az orczám elől, hadd menjenek!
Ha pedig ezt mondják néked: Hová menjünk? ezt mondjad nékik: Így szól az Úr: A ki [rész 29,16-18. Ezék. 5,12. Zak. 11,8. 9.] halálra való, halálra; a ki fegyverre való, fegyverre; a ki éhségre való, éhségre, és a ki fogságra való, fogságra.
Mert négyfélével támadok reájok, ezt mondja az Úr: Fegyverrel, [3 Móz. 26,15-33.] hogy gyilkoljon, kutyákkal, hogy tépjenek, az ég madaraival és a mezei vadakkal, hogy egyenek és pusztítsanak.
Bújdosókká teszem őket e földnek minden országában Manasséért, Ezékiásnak, [rész 16,12. 2 Kir. 21,11. 12.] Júda királyának fiáért, azok miatt, a miket ő Jeruzsálemben cselekedett.
Mert ki könyörül meg rajtad Jeruzsálem, és ki vígasztal meg téged, és ki mozdul meg, hogy kérdezze: jól vagy-é?
Te elhagytál engem, azt mondja az Úr, másfelé [rész 34,10. 11. 15. 16.] jártál; azért kinyújtom kezemet ellened, és elvesztelek téged; belefáradtam a [Zsolt. 106,43-46. 78,38.] szánakozásba!
Elszórom őket [Máté 3,12.] szórólapáttal e földnek kapuiban; gyermektelenné teszem, elvesztem az én népemet; nem tértek vissza útaikról.
Özvegyei számosabbak lesznek a tenger fövenyénél; pusztítót viszek reájok, az ifjúság anyjára délben; bocsátok reája nagy hirtelen észvesztést és rettentéseket.
Elsenyved, a ki hét fiút szűl; kileheli lelkét; lehanyatlik az ő napja, mikor még nappal volna; megszégyenül és pironkodik; a maradékaikat pedig fegyverre vetem az ő ellenségeik előtt, azt mondja az Úr!
Jaj nékem, anyám, mert versengés férfiává és az egész föld ellen perlekedő férfiúvá szültél engemet! Nem adtam kölcsönt és nékem sem adtak kölcsönt: mégis mindnyájan szidalmaznak engem!
Monda az Úr: Avagy nem jóra tartalak-é meg téged? Avagy nem azt teszem-é, hogy ellenséged [rész 39,11. 12. 4,2. 4. 5.] a baj idején és nyomorúság idején kérni fog téged?
Vajjon eltöri-é a vas az északi vasat és rezet?
Vagyonodat és kincseidet rablónak adom, nem pénzért, [rész 17,3. Zsolt. 44,13.] hanem a te mindenféle vétkedért, minden határodban.
És elvitetlek ellenségeiddel olyan földre, a melyet nem ismersz, mert haragomnak tüze [5 Móz. 32,22.] felgerjedt, lángra gyúlt ellenetek!
Te tudod, Uram! Emlékezzél meg rólam [Nehem. 5,19.] és tekints reám, és állj bosszút értem üldözőimen; a te haragodnak halogatásaival ne ejts el engem; tudd meg, hogy éretted szenvedek gyalázatot!
Ha szavaidat hallattad, én élveztem [Ezék 3,3.] azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene!
Nem ültem a nevetgélők gyülekezetében, és nem ujjongtam velök; a te hatalmad miatt egyedül ültem, mert bosszúsággal töltöttél el engem.
Miért lett szünetlenné az én fájdalmam, és halálossá, gyógyíthatatlanná az én sebem? Olyanná lettél nékem, mint a bizonytalan [Jób 6,15.] vizű, csalóka patak!
Azért ezt mondja az Úr: Ha megtérsz, én is visszatérítelek téged, előttem állasz; és ha elválasztod a jót a hitványtól, olyanná leszel, mint az én szájam. Ők térjenek meg te hozzád, de te ne térj ő hozzájok!
És e nép ellen erős [rész 1,18. 19.] érczbástyává teszlek téged, és viaskodnak ellened, de nem győzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Úr!
És megszabadítlak téged a gonoszok kezeiből, és kimentelek téged a hatalmaskodók [rész 26,8. 9. 24. 38,6-13.] markából.