ev. ref. lelkész és a m. tud. Akadémia lev. tagja, almási Balogh Pálnak édes testvére, szül. 1796. jun. 6. Nagy-Barczán, Borsodmegyében; iskoláit Rimaszombatban kezdte és Sárospatakon végezte 1819-ben; közben egy évet a kézsmárki lyceumban, egyet Mikolán, a Szirmay-családnál mint nevelő töltött. Előbb a putnoki egyházba ment ki akadémiai rektorul, egy év mulva cenzurázván Zsipbe rendeltetett segédlelkészül. Innét 1825-ben otrokócsi, 1826. sajó-keszi, 1832. náprágyi, 1834. serkei pappá lett, hol 1867. okt. 15. meghalt.
Irodalmi működését nyelvtani dolgozatokkal kezdte a Tudományos Gyűjteményben 1819-ben és ugyanott bölcseleti, aestheticai, irodalmi s vegyes tárgyu czikkei is megjelentek (1822–25. 1827. 1831. 1839–39.); továbbá a következő lapokba és folyóiratokba irt: Szépliteraturai Ajándék (1819. 1821–23.), Sas (1831–32.), Kritikai Lapok (III. X. k. 1833.), Literaturai Lapok (1836. 1841.), Századunk (1839.), Tudománytár (1837–43.), Budapesti Hiradó (1846. 13. sz.) és a M. Akad. Értesítő (1859. III. és Uj folyam 1866. V. k.). Irt még az Érzékeny történetek cz. könyvbe (Kolozsvár, 1832.) és az Aurórába (1834.) szépirodalmi dolgozatokat. A Közhasznu Esmeretek Tárában 174 czikke jelent meg. A szépről és fenségesről irt philosophiai pályaművét az Akadémia 1842-ben 100 aranynyal és ezüst serleggel jutalmazta. 1858. decz. 18. választatott meg akadémiai levelező tagúl.
1. Áhítatosság órái. Buda, 1828–30. (1. 2. 3. és 6. kötet. A. B. S. alájegyzéssel.)
2. A különcz. Lafontaine után 3 kötet. Pest, 1829.
3. Az ezüst lakodalom. Nézőjáték öt felv. Kotzebue után. Kolozsvár, 1831.
3. Érzékeny történetek I. A szegény Dorkó J. S. után. II. Margit, Kotzebue után. U. ott, 1832.
4. Halotti tanítás, néhai Losoitczy Judit asszony, tekint. Tornallyay Antal ur hitvese felett. Rozsnyó, 1837.
Kéziratai: Még egy szó a menyasszony fektetésről Gömörben és vegyes tárgyú költemények a m. n. muzeumban.
M. Akad. Almanach 1864. 227. 1867. 281.
Prot. Képes Naptár 1869. 59.
Rozsnyói Hiradó 1883. 46. sz.