Kendeffy család. (Malomvizi, gróf † és nemes).
Erdély egyik ős családa. Eredete, mint több családainknak, homályban borong; némelyek a Mara és Kenderessy családokkal közös törzsből eredeztetik, és ide mutathat eme családokkal közös Malomvizi előneve; mások ellenben a családot magát a hét magyar vezérek egyikétől Könde-től (Kundu) származtatják , mire ismét a család vezeték neve, – mely később Könde vagy Kendétől Kendeffyre változhatott, – több valószinűséggel nyujthat alapot. Ez utóbbi állitmány védői a XIII. századtól a XVI. századig Kende néven hozzák le a család nemzékrendét, és állitólag ekkor veszik fel a Kendeffy nevet. Azonban találunk már a Hunyadiak korában is a Kündeffy névre , melyből már e korban e névnek előbb történt fölvételére is következtethetünk. – A család leszármazási fája a XVI. század elejétől kezdve igy hozatik le:
László 1508. (Bethlen Orsolya); Anna.; I. Gáspár; János.; II. Gáspár 1607. (Bornemisza Zsuzsa); Miklós (Nagy-Mihályi Margit); László.; Gábor; Anna (Bornemisza Pál); Miklós 1629. (1. Nagy Erzse 2. Nemes Zsuzsa 3. Pogány Mária); Judit (1. Vas György 2. Bánffy Zsigm.); III. Gáspár (Kún Kata); János † 1694.; Ágnes (Inczédy György); Krisztina (Bánffy Gábor); Kata (Pongrácz Pál); Gábor 1678. (Dániel Bora); Pál.; Mihály (1. Dániel Judit 2. Naláczi Erzse) Folyt. II. táblán.; Miklós.; Anna (Makrai Péter); László (oszt. Pap Bora); József †; Kata (Vay Mihály); Gábor † 1747. (Bánffy Zsuzsa); Gáspár (Bethlen l.); Rákhel † 1798. (1. gr. Teleki Mihály 2. gr. Bethlen Gergely); Elek gróf 1764. hunyadi főisp. (1. gr. Lázár Anna 2. gr. Bethlen Krisztina); János (Teleki Póli) † 1797.; Miklós (Naláczi Judit); Zsuzsa (Teleki Domokos); Bora (Kendeffy József); Rákhel.; Elek. † 1832.; Ádám † 1834. (1. Jósika Róza 2. Bethlen Bora); Róza (Wesselényi Farkas); Kata.
Mihály, ki az I. táblán. 1670. (1. Dániel Judit 2. Naláczi Erzse); Mihály; László (Kálnoki Teréz); Druzsa (Kemény György); Miklós (Naláczi Sára); Mihály †; József (Barcsay Klára); Pál (1. Kún Klára 2. Bánffy Druzsa); László (Toldalaghy Erzse); Ferencz (Gál Juli); József (gr. Kendefi Bora); Elek (Mikó Bora); Sámuel (Nemes Karolina); Lajos (Bethlen Mária); Károly (P. Horváth Róza † 1839); Farkas † 1850. (Véer Róza); Sámuel; Krisztina. (b. Jósika Leo).; Ilona.; Róza.; Árpád.; Ádám.; Bertalan.; István.; László.
Eddig a családfa. Azonban, hogy a leszármazási kimutatás hiányos, mutatják a következők, kik arról hiányzanak, igy
Kendeffy János 1550-ben Martinuzzi által az Erdélybe beütni akaró oláhok ellen küldetik .
Kendeffy Mihály, és ennek fiai Gábor és István, kik 1603-ban Székely Mózses mellett a Bárczán estek el . Szintén ez időben esett el egy fiatal Kendeffy Gáspár, kik mind nincsenek a táblázaton.
A táblázaton állók közűl Miklósnak fia Gábor 1661-ben él .
I. Gábornak fia János 1694-ben halt meg .
A mult század másodfelében Kendeffy Rákhel előbb Teleki Mihály, utóbb Bethlen Gergely neje, egyike vala azon lelkes úrnőknek, kik magyar könyvek gyüjtésében lelték kedvüket. Rákhelnek testvére
Elek főkormányzói tanácsos 1764-ben M.-Terézia által grófságot nyert ágára nézve. Unokája
Ádám a család nevét az ujabb korban a legnépszerübbé tevé. „Férfias szép arcza – igy ir róla Kővári – széles melle, jó termete feltünővé tették. Mint egyedüli fiú elkényeztetve, mit se tanulva nő fel; majd fölébred benne a lángész bizonyos neme: úszás, vívás, lovaglás, lövés és minden férfias kedvtelésben előlmegy, a kolosvári vívó iskola alapitója lesz; a gazdászat előmozditására teméntelen gépeket hozat… A politikai pályán, megye-gyüléseken mint Wesselényi barátja, az ellenzéknél is előbb jár; de aristocratább és kevesbbé elbűvölő szónok lévén barátjánál, a népszerüség azon fokára épen nem emelkedhetett. – 1834. febr. 4-én tánczvigalomban vesz részt, ott leányával még tánczol; végeztével a szekeret be nem várva, leányát ölében még haza viszi; s pár óra mulva a sziv balkamarájából felmenő nagy élet-ér kettérepedése következtében halva volt a még csak 39 éves népszerű hazafi. Benne a grófi ág kihalt.“
A család a Hátszeg gyönyörü vidékén birtokos, ott fekszik Malomviz, s fölötte Kolczvár festői romja, melynek erkélyéről, mint a család fészkéről, Kendeffy Ilona a mélységbe eregette fonalszálait. Régenten e várhoz hatszáz jobbágy tartozott. Ezenkivül székel a család Magyar-Brettyén, és Orlya-Boldogfalván, hol a Hátszegvidék legfestőibb kastélyát a család birta. Hivatalban ritkán vettek részt, nagyobb részben szép birtokaikat kezelve élnek.
A család czimere – mint a metszvény ábrázolja – a paizs udvarában egy koronából kiemelkedő nyilazó férfiu