DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napirendhez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló törvényjavaslathoz néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni.
Összességében helyesnek tartjuk a törvényi módosításokat, hisz maguk előtt görgették mindazokat a gondokat, szabályozandó kérdéseket, amelyeket korábban már módosításokkal kellett volna kiküszöbölni. Vannak azonban a módosításnak olyan rendelkezései, amelyek megítélésünk szerint általában az adózó polgárok hátrányára kerülnének be a törvény szabályozási körébe, ennek elfogadása esetén. Ezekre a bizonyos ellentmondásokra kívánok esetenként rávilágítani.
Maga az adózás rendjéről szóló törvény, a törvényjavaslat is az adózás technikai szabályrendszerét hivatott megállapítani. Célja: az adójogszabályok legyenek összhangban a folyamatos, változó gazdasági és jogi környezettel, a szerzett tapasztalatokra alapozva a fölösleges adminisztrációt mérsékelje, vagy lehetőség szerint szüntesse meg.
A kormány törvényjavaslatai a következő adópolitikai célok, szándékok köré csoportosíthatók:
A vállalkozásoknak kedvezőbb feltételek közötti működést akar biztosítani, hogy kapjanak ösztönzést a működőtőke-befektetésekre és beruházásokra. A külső és belső egyensúly javítása érdekében az ország teljesítőképességéhez jobban igazodjék a belső felhasználás oly módon, hogy elsősorban a fogyasztás visszafogása révén az eddiginél több forrás szolgálja a gazdaság modernizálását. Az adóztatás vegye figyelembe az adózók teherbíró képességét, segítse elő közérzetük, tűrőképességük javítását.
Bár a törvényjavaslat céljaiban az adótartozások csökkentését és az egyszerűsítést igyekszik megvalósítani, ebben a kérdéskörben azonban esetenként kevésbé eredményesen tudhat magáénak dolgokat. A törvényjavaslat az általa rögzített eljárás rendjében is helyenként bonyolult és kevésbé áttekinthető. Az átfogó, egyszerű szabályozás helyett az egyedi specifikumok részletezésével foglalkozik, és helyenként ezért is aprólékos.
Célszerűnek tartanánk, ha - összhangban a magánszemélyek jövedelemadózásáról s a vállalkozási jövedelemadóról szóló törvényeknek a kisgazdapárt által javasolt átdolgozásával együtt - helyenként rövidebb, és így áttekinthetőbb törvény bevezetését tenné lehetővé.
Az adózás rendjéről szóló törvény egyes specifikumait tekintve most néhány dologra szeretném ráirányítani a figyelmet. Az adózás keretében alkalmazott okirati illetékek köréből kiemelném: megszűnik az a lehetőség, mely szerint a kérelem elbírálásáig - indokoltságától függetlenül - a magánszemélyek tartozása pótlékmentes legyen. Tehát lényegében pótlékolt lesz a jövőben. Az okirati illetéket az adózás körében felmerülő okiratra - például fellebbezések esetében - is érvényesíteni kívánja e törvényjavaslat olyan formában, hogy az illetéket az önadózás keretében kell leróni. Úgy ítéljük meg, hogy az ilyen tartalmú bekezdés szükségtelen, és célszerűtlennek is tartjuk.
Az adó beszedése az állam érdeke, nem pedig olyan lakossági óhaj, amelynek meghallgatásáért az adófizető még külön költségek fizetésére is kérhető lenne. Minden téves megállapítás, melyet a hatóság követ el - és ilyen a gyakorlatban elég bőven akad - illetékre kötelezett viszonválaszt követel az adóalanytól. Kényszerű és önhibáján kívüli kiadásokat eredményez. Tekintettel az illeték nem kicsi összegére, különösen a nagy számban lévő kisjövedelműeket és nyugdíjasokat fogja ez a törvény sújtani elfogadása esetén. Az érintettek köréből sok ember az ellentmondások, problémák igazságos illetékmegoldásába vetett reményét is elveszíti. Az illeték alkalmazását az adóügyintézésre nem tartjuk szükségesnek és kötelezőnek.
Helyesnek tartjuk a törvény azon rendelkezését, ahol saját jogon kárpótlással szerzett földet elad, cserél, s ezt egy éven belül pótlékmentesen teheti meg. Ez helyes rendelkezés, azonban technikai és gyakorlati gondja ennek az: az érintettek köréből sokan már több mint egy évvel előbb szereztek földet, és a jelenlegi rendelkezés csupán egyéves időtartamot ad arra vonatkozóan, hogy a pótlékmentesség jogával éljen egy esetleges birtokegyesítés során. Úgy hiszem, ezt az egy év határidőt törölni kellene, és a szövegben csak a kárpótlással saját jogon szerzett föld pótlékmentességét kellene meghagyni.
Az adómentesség kiterjesztése helyes, szükséges, különösen a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozóan. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek egymillió forintot meg nem haladó bevételéből származó értékhatárt viszont alacsonynak tartjuk, tudniillik annak idején a törvényben megállapított egymillió forintos érték ma már a termékek árát is tekintve, a költségek növekedését tekintve is túl alacsonynak tűnik.
A törvényjavaslat utólagos jogharmonizációs pótlást lát el a jövedéki törvény termékimportadó és a Társadalombiztosítási Alapokról szóló törvények alapján. Követő jogharmonizációra törekszik a társasági adóról és az illetékekről szóló törvények módosulása miatt.
E törvényjavaslat új jogintézményeket vezet be: a jelzálogjog és egyes adók módjára behajtandó köztartozásoknak állami adóhatóság körébe utalt jogintézményeit. Ezzel kapcsolatosan észrevételünk: a jelzálogjog intézménye, mely a törvényjavaslat 17. §-a alapján lépne hatályba, visszautal a 89. § (2) bekezdésére.
(10.00)
Lényegét tekintve 100 ezer forint alatti adótartozás vonatkozásában a jelzálogjog intézménye lépne be, alsó limithatár és türelmi idő részletes szabályozása nélkül.
A jelzálogjog intézményének bevezetése több figyelmet érdemel, mivel a vállalkozók hitelfelvételét és bonitását jelentős mértékben érinti, és ennek kihatásai később a gazdasági életben bizonyos ellentmondásokat szülnek.
Az adózók adószámla-egyenlegéről szóló értesítés elhagyását tervezi a törvényjavaslat. Ennek költségkímélő megoldására való hivatkozása az adóhatóság részéről elfogadható, ugyanakkor az adózó biztonsága oldaláról vitatható. Az adó egyenlegéről szóló értesítés adminisztrációs és egyéb okból való elmaradása az adózóban azt a közérzetet keltheti, hogy adóegyenlege nincs. Célszerű ennek a jogintézményét, mint értesítési rendszert fenntartani, és kiértesítési határidejét az adóhivatalok leterheléséhez igazítani.
A törvényjavaslat több éve felhalmozódó adóigazgatási problémák rendezését kívánja megoldani és szabályozni. Ezek közül több olyan javaslat van, amely az éves adóigazgatási karbantartások keretében is megoldható lett volna.
Az adózási formanyomtatványok kérdéskörére szeretnék még rávilágítani. A törvényjavaslat a formanyomtatványok kérdésével egyáltalán nem foglalkozik, pedig az adózás technikai kivitelezésének ez az egyik legnagyobb problémája. Az első probléma, hogy túlzottan sok, egyedi esetekre vonatkozó formanyomtatvány nincs közvetlenül törvényciklushoz kötve, és mindig problémát jelent, hogy az adózó alanynak, alanyi minőségétől függően, mely formanyomtatványokat kell kitöltenie. A kérdésben a különböző adóhivatalok is esetenként eltérően foglalnak állást; ebből adódóan állnak hosszú sorban az adóhatóság előtt az adózók.
A formanyomtatványok beszerzése nehéz, azok rendkívül drágák, kihasználva az adóalany vételkényszerét. Az, hogy az adózás egységesen és ezért formanyomtatványon történjen, kifejezetten az adóhatóság érdeke. A formanyomtatvány kitöltése az adóalany segítsége, melyet az adóhatóság részére teljesít. Jogos ezért a kívánság, hogy az adóhatóság saját költségén minden adóalanynak küldje meg a szükséges formanyomtatványokat, azzal a felelősséggel, hogy a nem megfelelő formanyomtatványok küldéséből származó következmények az adóhatóságot terhelik.
Kívánatos, hogy a törvényjavaslat egy, a fentieket szabályozó és előírandó törvényi rendelkezéssel egészüljön ki. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps mind a jobb, mind a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
