DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Szíves elnézésüket kérem azért, hogy ezen a késői órán egy előterjesztéssel terhelem a Ház figyelmét. Azért nem tudok annyira szorítkozni, hogy kérem, az általános vitában támogassák az országgyűlési határozati javaslatunkat, mert egy rendkívüli történelmi pillanatban vagyunk.
Az Alkotmánybíróság október 6-án egy előzetes normakontroll keretében hatályon kívül helyezte november 30-ai hatállyal az Országgyűlés hatályos Házszabályának 107. és 107/A. §-át. Ezek a szakaszok a szavazásra vonatkozó passzusok. Ha november 30-áig nem módosítjuk a Házszabályt, akkor november 30-a után az Országgyűlés működése lehetetlenné válik.
Az Alkotmánybíróság két kezdeményezést bírált el ez alkalommal. Az egyik kezdeményezés az Országgyűlés Házszabályára vonatkozó, a másik kezdeményezés az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó kezdeményezés. Ezen utóbbi körben az Alkotmánybíróság felfüggesztette a tárgyalást, és ez adja a rendkívüliségét a helyzetnek, hiszen az Alkotmánybíróság - mint tudjuk - csak a Magyar Közlönyön keresztül kommunikál az Országgyűléssel, a parlamenttel. Ezért egy olyan helyzetben vagyunk, amikor számíthatunk arra, hogy a felfüggesztett döntését folytatva az Alkotmánybíróság kitér arra, hogy mik is voltak a most meghozott döntésének indokai.
(23.30)
Ezért vagyok kénytelen - visszaélve a türelmükkel és a jóindulatukkal - szólni arról, hogy milyen keretben, milyen összefüggésben született az Alkotmánybíróság döntése, mert abban bízom, hogy az Alkotmánybíróság a mostani vita jegyzőkönyvét elolvassa, és alkalmat talál arra, hogy a vitában elhangzottakra majdan az ítéletében reagáljon.
Az Alkotmánybíróság ötödik döntését hozta ez alkalommal - október 6-án - az előzetes normakontroll keretében. Az öt döntésből kettőt az 1990 és '94 közötti ciklus idején hozott meg, hármat - ez volt a harmadik - a mostani ciklusban alkotott meg.
Az első döntés a 16/1991. IV. hó 20-ai alkotmánybírósági döntés. Akkor 52 képviselő - akkori ellenzéki képviselő - a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban fordult az Alkotmánybírósághoz. Amikor ezt megtették, ugyanaz az alkotmányos passzus volt az Alkotmánybíróságra vonatkozóan hatályban, mint most, az alkotmánybírósági törvénynek ugyanazok a rendelkezései voltak hatályban, mint most. Az Alkotmánybíróság a - továbbiakban részletesen nem idézett vagy idézendő - döntésében elutasította az előzetes normakontrollt. Azt fejtegette, hogy nem kíván a törvényalkotás munkájába beleavatkozni. Felhívta a 31/1990. december 18-ai korábbi határozatát, amelyben arra tért ki, hogy az Alkotmánybíróság nem veheti át a törvényhozás és többek között a végrehajtó hatalom feladatát sem.
Ezt követően, még mindig az előző ciklusban, 1992 végén a költségvetéssel kapcsolatban 59 képviselő - az 52-es és az 59-es képviselői szám valamilyen érdekes oknál fogva ismétlődik, csak a döntés eredménye nem - kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az előzetes normakontroll keretében a költségvetés alkotmányellenességét. Ugyanis az akkori költségvetési bizottság - ha jól emlékszem, bár ebben tévedhetek - Csurka István indítványára a Magyar Televízió és a Magyar Rádió költségvetését a Miniszterelnöki Hivatalnál helyezte el. Akkor a 64/1992. december 1-jei döntésében az Alkotmánybíróság - megint csak hivatkozva az előző két döntésre - elutasította az előzetes normakontroll iránti igényt. Összességében tehát 1990 és '94 között egyetlen esetben sem adott helyt előzetes normakontroll iránti igénynek.
1994-ben megváltozott a Házszabály, és az új Házszabály a záróvita intézményével és a zárószavazás intézményével - amire vonatkozó passzusokat most az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett - megteremtette a technikai lehetőségét annak, hogy legyen egy végleges szöveg, amit már később nem módosít a Ház, és így az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni. Ez meg is történt: az emberi jogi bizottság 1996-ban az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor a 22/1996. VI. hó 25-ei döntésében érdemben elbírálta ezt a kérelmet az Alkotmánybíróság. Majd '97-ben a 29/1997. IV. hó 29-ei alkotmánybírósági döntés, ezúttal ismét 52 képviselő kérelmére fordult előzetes normakontrollal az Alkotmánybírósághoz. Ezt újra érdemben elbírálta az Alkotmánybíróság, és itt jön az a pont, ami - a legnagyobb tisztelettel azt kell mondanom - a jogtörténészek számára feladat, hogy megoldják: ebben a döntésében az Alkotmánybíróság megállapítja azt, hogy alkotmányban biztosítandó joga 50 képviselőnek előzetes normakontrollt kérni, és ezt az Országgyűlés semmilyen módon nem korlátozhatja, nem kötheti négyötödös szavazáshoz, mint ahogy odáig kötötte.
Ez azért érdekes, és a jogtörténészek számára azért megoldandó feladat, mert az 50 képviselő előzetes normakontroll iránti joga 1989 óta van benne az alkotmánybírósági törvényben. Az Alkotmánybíróság - mint tudjuk - a döntéseit az alkotmányból vezeti le; az alkotmány sem változott, az alkotmánybírósági döntés sem változott. Igazából az ítéleteket figyelmesen olvasó keresi, hogy mi az az ok, ami miatt 1990 és '94 között nem volt alkotmányos joga 50 képviselőnek előzetes normakontrollt kérni. 1990 és '94 között a Házszabály, ami még technikai lehetőséget sem adott arra, hogy legyen egy végleges szöveg, ez nem volt alkotmányellenes, tehát az akkori Házszabály alkotmányellenességét két ízben is tárgyalhatta volna az Alkotmánybíróság - egyik alkalommal sem mondta ki. Az új Házszabály technikai lehetőséget megteremtő rendelkezéseiről viszont kimondta, hogy alkotmányellenesek.
Mint emlékezetes, a tisztelt Ház ezen '97. áprilisi döntés után tárgyalta meg a kérdést, és akkor elhangzott egyfelől egy ellenzéki nyilatkozat, amely azt mondta - a Világgazdaságban megjelent nyilatkozat, ellenzéki képviselőtársam nyilatkozata -, hogy ezzel a döntésével páratlan obstrukciós lehetőséget teremtett az Alkotmánybíróság a mindenkori ellenzék számára. Majd ellenzéki módosító indítvány is született, amely úgy hidalta volna át ezt a helyzetet - úgy gondolom, a demokrácia elveit nem sértve, tehát nem megteremtve azt a lehetőséget, hogy ha 336 igen szavazat, 50 nem szavazat születik egy törvénynél, a 336 igennel szavazó képviselő, aki mégis a választópolgárok több mint 80 százalékát képviseli, az ő szavazatukat ne lehessen obstruálni egy előzetes normakontrollal -, éppen ellenzéki indítványra, az alkotmányügyi bizottság úgy próbálta áthidalni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szüntette meg azt a lehetőséget, hogy akár parlamenti bizottság, akár 50 képviselő előzetes normakontrollal éljen, mint ahogy egyébként más országokban - például Spanyolországban is - megszüntették az egész előzetes normakontroll intézményét 1985-ben.
Az Alkotmánybíróság ezt a megoldást találta alkotmányellenesnek. Az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó módosításban a tárgyalást felfüggesztette, és azt várja el az Országgyűléstől, hogy olyan döntést hozzon, amely az Alkotmánybíróság igényeinek megfelel. Azt tesszük tehát, hogy az alkotmányügyi bizottság eddig Alkotmánybíróság által nem sérelmezett, csak formájában sérelmezett állásfoglalását beültetni javasoljuk az Országgyűlés Házszabályába.
Fel kell vetni azonban a kérdést, hogy ez a megoldás önmagában nem elég, hiszen a jogbiztonságnak azt a követelményét, hogy azok a polgárok, akikre a törvények vonatkoznak, valamennyire kiszámíthassák azt, hogy mikor születik meg egy törvény, és mikortól vonatkozik rájuk, ez a megoldás nem fogja kielégíteni. Ez a megoldás, amit mi most javaslunk, változatlanul - újra idézve ellenzéki képviselőtársamat - korlátlan obstrukciós lehetőséget nyújt 50 országgyűlési képviselő számára, akik akár az adótörvényeket, akár a költségvetést, akármilyen - adott esetben 300-nál több képviselő által fontosnak tartott - ügyet előzetes normakontrollal az Alkotmánybírósághoz vihetnek, és ettől kezdődően az Alkotmánybíróságot semmifajta törvényi határidő nem köti arra, hogy rövid időn belül döntést hozzon. A legnagyobb igyekezete ellenére sem kötelezhető az Alkotmánybíróság arra, hogy ilyen esetekben törvényben meghatározott határidőn belül hozza meg a döntését.
Azok után, hogy november 30-a előtt el kell fogadnunk ezt a Házszabály-módosítást, az Országgyűlés ki lesz szolgáltatva 50 képviselőnek, illetőleg annak a ténynek, hogy az Alkotmánybíróság ezekben az előzetes normakontrollügyekben milyen gyorsan tud ítéletet hozni. A korábban említett 1992-es normakontrollt, ami a költségvetést támadta, az Alkotmánybíróság visszautasította, majd az utólagos normakontrollt már a '94-es választások után - tehát több mint két évvel a hatálybalépés után - vizsgálta meg, és ezt követően mondta alkotmányellenesnek, tehát elképzelhető olyan döntés, amikor esetleg évekig is egy ilyen függő jogi helyzet jön létre.
Azt gondolom, hogy az alkotmánybírósági törvény felfüggesztett normakontrollja után az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy a jogbiztonság és a demokrácia alapelve - tehát a demokrácia az, ha törvényes keretek között hozza meg a többség a döntését - szerint ez a többségi döntés törvénnyé válhasson, és ne függjön attól, hogy 50 képviselő akar-e előzetes normakontrollt vagy nem akar.
(23.40)
Ez adott esetben egy adótörvénynél gyakorlatilag lehetetlenné teszi az adótörvény bevezetését, hiszen a hatálybalépés előtt 45 nappal ki kell hogy hirdessék az adótörvényeket. Ez szerintem komoly gondokat okoz.
Ezzel együtt, annak érdekében, hogy ne váljon működésképtelenné az Országgyűlés november 30. után, hogy ne bénuljon meg az Országgyűlés törvényalkotó munkája, ezért tisztelettel kérem a Házat, hogy támogassa ezt az országgyűlési határozati javaslatot, amit benyújtottunk.
Tisztelettel köszönöm a jelenlévők figyelmét. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
