SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mi is áttekintettük a törvényjavaslatot, és nem érzem azt feladatomnak, hogy dicsérjem benne azt, ami jó, mert erre megvan a Fidesznek saját magának a megfelelő mennyiségű embere, hogy a jó dolgokat kiemelje belőle.
Összességében az LMP részéről támogatható lesz ez a jogszabályjavaslat, ugyanakkor felmerül bennünk az az aggály, az a probléma, hogy nem vagyunk róla meggyőződve teljes őszinteséggel, hogy a legnagyobb problémákat kezeli maga a javaslat. Most úgy tűnik, mintha ez egy 2012-es, Jakab István által benyújtott javaslatra lenne egy utólagos korrekció, hiszen akkor a vis maior megállapításból viszonylag sok gazda tudott kibújni a lekötött szerződésekből, és mintha ezt most megpróbálná rendbe tenni, és a támogatások egyenletesebb, szélesebb körű juttatását szolgálná a javaslat, és emiatt fogja is támogatni az LMP.
Ugyanakkor van néhány dolog, amire e napirend kapcsán szeretném felhívni a figyelmet. Az első, ami számomra, mint az Alföldről származó embernek az egyik legérzékenyebb és legnagyobb probléma, hogy a szálastakarmány-betakarítással kapcsolatos károk keletkezésével szinte semmit nem foglalkozik a jogszabálytervezet. Tehát a gyepszénára nincs kiterjesztve. Aki gyepes területeken él és dolgozik, esetleg állattartással foglalkozik, az tudja, hogy egy-egy hektárnak az ilyen gyepszénatermő képessége egy-kettő-három bálától akár húsz-harminc báláig is vagy még többre is növekedhet. Meggyőződésem szerint államtitkár úr is tapasztalta ezt előéletében, hogy nagyon-nagyon változó a gyepszéna-betakarítási mód.
A kormány azt mondja saját magáról, hogy támogatni akarja az állattartást, szeretné támogatni azt, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal az állattartók és a magasabb foglalkoztatást elősegítő ágazatok megerősödjenek. Ehhez képest a belvíz is kisebb mértékben, de főleg a szárazság olyan nagy mértékben tud hatással lenni a gyepszéna-betakarításra, hogy az ilyen jellegű beemelése szerintünk sokkal fontosabb lenne, mint a mostani korrekciók. Tehát ez az első fontos üzenetünk a kormány számára, hogy nagyon-nagyon hasznos lenne, ha a gyepszéna-gazdálkodással nagyobb mértékben tudna foglalkozni a jogszabálytervezet, és jobban figyelembe venné az állattartók ilyen jellegű igényeit.
Ez azért is fontos, mert mint azt államtitkár úr is szerintem nagyjából tudja, Magyarországon az állattartás és a növénytermesztés háttere eléggé szétszakadt sajnos a rendszerváltást követően, és ebből adódóan az a jellegű hátrány, ami az állattartókat sújtja, pont abból adódik, mert a szemes takarmány megtermeléséhez szükséges szántóföldi háttérrel nem minden esetben rendelkeznek. Ezt talán jól fel lehet mérni, mondjuk, az állami földpályázatoknál is, hogy a legtöbb esetben az állattartók a gyepterületekre és a szénabetakarítási lehetőségekre koncentrálnak. Tehát ez a jellegű lépés és fejlesztés a mi véleményünk szerint nagyon-nagyon fontos lenne és indokolt lépés lenne.
Ugyanúgy van egy ilyen kicsit rossz érzés azzal kapcsolatban, hogy az ilyen jellegű vis maior helyzet, illetve az ilyen jellegű környezeti problémák nyilvánvalóan a nagyobb termőterületet egységesen művelőknél jobban jelentkeznek. Ez azért fontos, mert a kormányzatnak saját bevallása szerint megvan az az agrárfejlesztési törekvése, hogy minél inkább mezőgazdasági diverzifikációs tevékenységet szorgalmazzon, és elősegítse azt, hogy a gazdálkodók minél inkább szélesebb és sokszínűbb gazdálkodást folytassanak. Márpedig az ilyen jellegű károk keletkezése jelentős részben a nagyobb területeket elérő monokultúrákban tud a legerősebb lenni, és ebből adódóan az ezzel kapcsolatos kártérítési lehetőségekben nyilvánvalóan a nagyobb gazdák jobban érdekeltek, mint a kis gazdák. Azok, akik száz hektár alatti földeken gazdálkodnak, és esetleg két-három kultúrát vetnek, sokkal kisebb mértékben érintettek az ilyen károkban, mint a nagy, több száz hektáros egybeművelt monokultúrák.
Ebből adódóan mi azt látnánk szívesen, ha olyan kártérítési rendszer születne, és olyan jellegű jogszabályalkotás történne, ami ugyanúgy, mint ahogy a kormánynak a jelenlegi törekvése állítólag az, hogy a kicsiket akarja támogatni, a kis- és középbirtokosokat akarja megerősíteni, ugyanilyen degresszív rendszerben megpróbálnánk a kárenyhítés mértékét csökkenteni, és nem pusztán termőterületben meghatározni, hanem a termelési üzemméret alapján is figyelembe venni azt, hogy a kicsiket jobban segítsük, mert ott akár egy 15-20 százalékos terméskiesés is sokkal nagyobb károkat okozhat, mert a területalapú támogatás mértékének arányaiban sokkal kisebb a lehetősége, hogy az kompenzációra kerüljön. Tehát a kicsiket szerintünk igenis jobban kellene segíteni, és jobban kellene elérni azt, hogy egy bölcsebb gazdálkodás szülessen.
Alapvetően magában a kárenyhítés rendszerében azon is érdemes elgondolkodni, hogy mitől van az, hogy a magyarországi termőterületeknek konkrét hivatalos biztosítást tudomásom szerint maximum felére kötnek jelen pillanatban Magyarországon, habár 65 százalékos támogatást lehet igénybe venni a biztosítások igénybevételére. Szerintem nagyon hasznos lenne, ha a kormányzat az ilyen jellegű intézkedést azzal egészítené ki, hogy mi az a törekvés, amivel a gazdálkodók nagyobb arányát rá lehet venni a biztosítás megkötésére, mi az a támogatásintenzitás, mi az az ösztönző csomag, amivel rá lehet venni, hogy a biztosító cégek felé tegyék meg az olyan jellegű biztosítások kötését, ami a jelen pillanatban a problémáknak egy részét okozza.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmét. A jogszabálytervezet a vihar fogalmába most beillesztette a homokverés fogalmát is, tehát figyelembe vett termőhelyi specifikumokat az ország különböző részeiből, viszont örömmel láttam volna vagy érdeklődéssel vettem volna, ha akár a szakbizottságnál egy vita folyt volna arról, hogy a konkrét ökológiai hatású problémákban, tehát amik nem konkrét, élettelen környezeti elemekből adódnak, időjárási tényezőkben, hanem mint például az idei pocokkár, az ilyen jellegűek alkalmazása hogyan is valósulhatna meg.
(19.40)
Ugye, a szaktárca részéről ismert az a tény, hogy Magyarországon 10 százalék fölött, néhány esetben 30-35 százalékos terméskiesést is okozott a pocokgradáció az idei évben, és igazából a gazdák erre nem voltak felkészülve. Nem volt ismeretterjesztés, nem volt előzetesen megelőzési intézkedési csomag, nem volt kellő tájékoztatás. Figyelembe véve, hogy egy olyan ország esetében, ahol a mezőgazdasági végzettségűek aránya a mezőgazdasági termelők tekintetében az egyik legalacsonyabb Európában, azt hiszem, hogy az ilyen jellegű szakmai segítség sokat jelentett volna. Ebből adódóan elgondolkodnék azon jogszabályalkotói pozíciómból, hogy az ilyen jellegű biológiai esetleges gradációs vagy bármilyen más termelésre negatív tüneteket hogyan tudom beépíteni az ilyen jellegű jogszabályba.
Tehát összességében, mint elmondtam, az LMP tudja támogatni, de megvan az a rossz érzésünk, hogy nem a legfontosabb területeket érinti feltétlenül a módosítás, és nem valósítja azt meg, amit a kormány egyébként mond, akár azt, hogy a kis- és középgazdaságok szempontjait jobban figyelembe vegye, nem valósítja azt meg, hogy az állattartók érdekeit jobban figyelembe vegye. Mindezen szempontok alkalmazása a jogszabályalkotás során véleményünk szerint nagyobb súllyal kellett volna hogy latba essen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
