MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a felszólalást nem nekem kellene elmondani, hanem a kormány képviselőjének kellett volna már legalább kettő évvel ezelőtt, de még jobb lett volna, ha ez sok-sok évvel ezelőtt hangzik el. Hiába vártunk ugyanis a kormányra azzal kapcsolatban, hogy egy üzemtörvényt az ígéreteihez híven letegyen az asztalra, mind a mai napig ezek az ígéretek csak távolba vesző és egyre inkább későbbi időpontokat meghatározó felszólalásokban merülnek ki. Konkrétumot sajnos még nem láthattunk, miközben a földtörvényt, ugye, akármilyen gyalázatos módon, de mégiscsak elfogadta a Ház, és életbe lépett. A másik lába az egész rendszerszabályozásnak az üzemtörvény kellene hogy legyen, ez pedig - ahogy mondtam - még nem született meg. Ilyen módon ez a rossz földtörvény még azokat a minimális elvárásokat sem tudja teljesíteni, amelyeket önök vártak tőle.
Így kénytelenek voltunk mi magunk egy üzemtörvénnyel előállni, ezt be is nyújtottuk a múlt hét folyamán, és arra biztatjuk a kormánypárti képviselőket és az ellenzéki képviselőket is természetesen, hogy támogassák ezt az üzemtörvényt, mert úgy gondolom, mindenképpen megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket itt a kommunikációban legalábbis a kormány is képviselt.
Csak néhány gondolatban tudok róla most természetesen említést tenni, hiszen ötperces időkeret áll rendelkezésre, de benyújtásra került - ahogy mondtam -, úgyhogy mindenkinek módja van a részletes tájékozódásra is, és biztatom is erre azokat mindenképpen, akik valamilyen formában érintettek lehetnek egy ilyen törvénnyel kapcsolatban.
A mai hazai birtokrendszert döntően meghatározza a nagyüzemi szektor nyomasztó túlsúlya és az egyes nagyüzemek hatalmasra duzzasztott mérete. Azt hiszem, ezt mindannyian tudjuk, de a szavakon túl itt van néhány bizonyíték is, ami jól indokolja azt, hogy miért szükséges egy ilyen jobbikos módra megalkotott üzemtörvény elfogadása.
Ha csak a közvetlen területalapú kifizetések listáját nézzük meg, akkor látható, hogy Magyarországon a hetven legnagyobb agrárüzem 350 ezer hektáros összterületet művel; húsz nagyüzem 5-10 ezer hektár között mozog, illetve található három üzem, amely 10 ezer hektár feletti területeket használ, szupergazdaságként működik. És itt ezekbe a konkrét számokba még bele se vettük azt, hogy a tulajdonosi háttér megvizsgálása után ennél még szörnyűbb képet kaphatunk, és megállapítást nyerhet az, hogy bizony néhány tucat ember kezében van a magyar agrárium egy jelentős része.
A kormány földprogramja 2010-ben gyökeres változást ígért ezen a területen is, hiszen azt hirdette meg, hogy a családi gazdálkodás kiépítését és a birtokszerkezet átalakulását fogja támogatni, és ezt a célt minden eszközzel segíteni fogja. A jövőben tehát a kormány ígérete szerint a kis- és középüzemek fogják birtokolni a földterületek 80 százalékát, míg a nagyüzemi földhasználat vissza fog szorulni 20 százalékra, és az üzemtörvény, amiről most beszélek, ennek egy jelentős eszköze kellene hogy legyen az önök ígérete szerint is.
De ahogy mondtam, ez nemcsak az önök mulasztása, hanem úgy gondolom, egy történelmi mulasztás, hiszen ’89-ben, a rendszerváltáskor már egy hasonló szabályozást be lehetett volna vezetni. Akkor is jó néhány nemzetközi példa volt előttünk, hiszen Európában azok az országok, amelyek jól működő családi gazdaságokra építik a mezőgazdaságukat, kivétel nélkül használják az üzemszabályozás lehetőségét, és ha mást nem is említek, talán pluszérvként annyit mindenképpen, hogy a kormány birtokpolitikai irányelveit is, azt hiszem, hatékonyan tudná segíteni egy ilyen törvény.
Hét EU-tagállam, de Norvégia és Svájc is üzemszabályozással biztosítja a családi gazdaságok létét és azt, hogy a föld a helyi gazdák részére legyen elérhető a nagybirtokokkal és a külföldi spekulációkkal szemben; és ez nem egy elméleti tény, hanem gyakorlatilag az Eurostat számaiból is könnyen levezethető. Trendként elmondható Észak- és Nyugat-Európában most már sok-sok éve, hogy az éves földforgalom az adott ország földalapjának az 1 százalékát sem éri el, és ezen belül a külföldi földszerzés pedig szinte mérhetetlen, és ez a kevés földforgalom is egyébként a családi gazdaságokat erősíti ezekben az országokban. Itt is zömmel csak a nemzedékváltást vezényli le ez a birtokszerkezet-változás, és a gazdaságot folytató fiú vagy más családtag jut az apai föld tulajdonához.
Az egyetlen és korlátozott méretű üzem rendező elvét terjesztené ki a mi javaslatunk a teljes földalapra, az összes árutermelő gazdaságra. Uniós és nemzeti kiegészítő agrártámogatásban például csak azok a gazdaságok részesülhetnének, amelyek alávetik magukat ezen üzemszabályozásnak és ezen közérdekű korlátozásnak. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Teljesíteniük kell természetesen még sok egyéb tételt is, de ahogy mondtam, idő hiányában ezek kifejtésére nem lesz módom. Ez csak egy kis ízelítő volt azzal kapcsolatban, hogy biztassam mindannyiunkat, hogy támogassuk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
