POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általános vitáján elhangzott kérdések, illetve a módosító indítványok egyértelműen arra hívták fel a figyelmet, hogy bár valóban a törvényjavaslat benyújtásra került, mindenképpen vannak olyan elemei, részei a törvényjavaslatnak, és miután ez a törvényjavaslat nagyon erősen technikai feltételekhez, technikai háttérhez és technikai megoldásokhoz kapcsolódik, mindenképpen vannak olyan nyitott kérdések, amelyekért érdemes az ötpárti egyeztetést összehívni, hiszen ezen az ötpárti egyeztetésen tisztázhatóvá válhattak - és váltak is - technikai kérdések, jogi kérdések, és valóban érdemi módosulás is történhetett a törvényen.
Az összegző módosító javaslat alapján tehát tartalmában módosult az előterjesztés. A legfontosabb, ami ebből ma már kiemelésre került, hogy az új személyazonosító igazolványnak nem lesz kötelező eleme az ujjlenyomat tárolása, az ujjlenyomat adása, tehát a polgár, ha nem kívánja, akkor nem kell, hogy az ujjlenyomatát rögzíttesse, amikor a személyi igazolványt elkészítteti.
Nyilván az idő fogja eldönteni, hogy milyen kényelmi funkciókhoz és milyen további előnyökhöz juthat akkor, hogyha ujjlenyomattal ellátott a személyi igazolványa, de ez teljes egészében az ő saját döntése lehet.
Komoly aggodalmak voltak az adatvédelem kapcsán. A javaslat rögzíti tehát azt is, hogy a személyazonosító igazolvány tárolóelemét úgy kell kialakítani, hogy a tárolóelemben megjelölt adatokat csak a törvényben arra felhatalmazott szerv vagy az arra felhatalmazott személy ismerhesse meg. Tehát az igazolványt is és az olvasókat is technikailag is úgy kell kialakítani, hogy ennek az elvnek megfeleljenek.
A javaslat nem módosítja az adatkezelési jogosultságokat, tehát minden adatra így is, továbbra is, mindenhol csak az jogosult, csak az kezelheti, akinek ahhoz eddig is jogosultsága volt.
A személyazonosító igazolvány oldaláról vizsgálva az aggodalomra az a válasz, hogy a technológiai feltételek összessége garantálja azt, hogy a létrehozandó új igazolvány önmagában biztonságosnak legyen mondható. Ez nem jogi szabályozási kérdés, a jogi szabályozási háttér eddig is megvolt, illetve ez továbbra is megmarad, hanem technológiai kérdés, és ezeknél a fejlesztéseknél ezt úgy lehet elérni, hogy meghatározásra kerülnek azok a technikai minimumfeltételek, amelyeket a fejlesztés során következetesen figyelembe kell venni. Az új kártyára az adatok tehát oly módon kerülnek, hogy a KEK KH nem fogja az adatokat megismerni, csak azokat, amelyeknek a kezelésére egyébként jogosult. Az automatizált, biztonságos rendszerek garantálni fogják az adatok védelmét a továbbiakban is.
Az összerendelési nyilvántartás vonatkozásában továbbra is kiemelendő, hogy nem jön létre univerzális azonosító kód. Tehát az új személyi igazolván nem helyettesít egyfajta kódot, ami akár informatikai oldalról összekapcsolhatóvá tenné az adatokat, tehát ez a személyi igazolvány nem egy új azonosító kódot jelent.
(14.50)
Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési nyilvántartásban az érintett természetes személy összerendelési bejegyzéséhez rendelt, kizárólag az úgynevezett titkosított összerendelési kapcsolatkódokat jogosult tárolni, azok típusainak megjelölésével. Az összerendelési nyilvántartás a természetes személyről egyéb azonosítót vagy a személy azonosítására szolgáló adatot nem kezelhet, az összerendelési nyilvántartást vezető szerv a részére átadott természetes személyazonosító adatokat a kapcsolati kódok létrehozását követően pedig haladéktalanul törli.
Az állami és az önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai szükségessé tették a törvény hatályosulásának vizsgálatát és a szabályozás felülvizsgálatát. Az érintett szervezetek a törvény végrehajtása során jelezték, hogy indokolatlanul magas költséggel jár a szervezeti biztonsági szint hatályos szabályok szerinti elérése. A törvényjavaslatban ezért a korábbi elektronikus információrendszer-oldali szemléletet felváltja a szervezeti egység által használt adatszolgáltatás-központú szemlélet, így a szervezeti biztonsági szint elérése racionális költségekkel jár, indokolatlan ráfordítás nem keletkezik. Attól, hogy egy szervezeten belül információbiztonsági szempontból magasabb védelmi szinten lévő szervezeti egység működik, nem kell a teljes szervezetre magasabb elvárásokat megvalósítani, így jelentős költség takarítható meg.
Átalakul az elektronikus információs rendszerek sérülékenységvizsgálatának a rendszere is. A kormány által kijelölt állami szerv mellett feladatot vállalhatnak nemzetbiztonságilag ellenőrzött piaci szereplők. A nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek sérülékenységvizsgálatát kötelezően a kormányrendeletben kijelölt állami szerv végzi majd el. A nemzetbiztonsági védelem alá nem tartozó szervek esetében a sérülékenységvizsgálatot végezheti olyan gazdasági társaság is, amely megfelel az előírt magas szintű biztonsági követelményeknek. Új rendelkezés lesz az is, hogy amennyiben egy szervezet hatékonysága veszélyt okoz és elhárítására a hatóság kénytelen a biztonság érdekében a szervezet helyett cselekedni, ennek a költsége nem a hatóságot, hanem az adott szervezetet terheli.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat nagy lépést tesz annak érdekben, hogy az elektronikus közszolgáltatások mind közelebb kerüljenek a polgárokhoz. Az új kártya, az összerendelési nyilvántartás és az ezek felett is őrködő információbiztonsági szabályok biztosítják, hogy elektronikusan, de aki továbbra is kitart mellette, akár személyesen is az ügyintézés könnyebb, gördülékenyebb és ezzel egyidejűleg biztonságosabb legyen.
Mindezek biztosítása érdekében kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
