RITTER IMRE,
RITTER IMRE,
RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Danke schön! Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag vom Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschlages Nr. T/10536. über die Grundgesetze der Haushaltsbudget Jahr 2017 - im Zusammenhang mit den Nationalitäten übergreifenden Teilen - erör-tere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2017. évi központi költségvetést megalapozó T/10536. számú törvényjavaslat nemzetiségeket érintő részeivel kapcsolatosan. Hozzászólásomat két részre bontanám. Az elsőben egy olyan kérdésről kívánnék beszélni, ami nincs még benne a megalapozó törvényben, de szerintünk benne kell hogy legyen, a második részében pedig egy kis visszatekintést szeretnék tenni egy általános, de nagyon fontos eljárási elvi kérdésről, amit ismételten szeretnék felvetni.
Akkor először, ami nincsen benne, nevezetesen a 174. § a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény III/A. fejezetét szeretnénk kiegészíteni. A 18/A. § (1): az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum a kormány, valamint a megyei önkormányzatok, ide szeretnénk betenni a megyei nemzetiségi önkormányzatokat, a Fővárosi Önkormányzat mellé a fővárosi nemzetiségi önkormányzatokat mint tagot betenni; a b) pontjába, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja pontba az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének delegáltját szeretnénk betenni.
Ennek indoklása az, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényből, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényből is egyértelműen következik, hogy a településfejlesztés során figyelembe kell venni a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 118. § (1) bekezdés d) pontja szerint az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben, mint például a megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatban.
(14.40)
Továbbá ugyanezen törvény 2. § 2. pontja értelmében a nemzetiségi közösségek alapvető érdekvédelmi, érdekképviseleti szervei a nemzetiségi önkormányzatok, ezért azok helyi szintjei vonatkozásában a megyei önkormányzatok egyeztetési kötelezettsége nem vitatható. Ezért javasoljuk a megyei nemzetiségi önkormányzatok bevonását az OTÉF munkájába. Mivel a megyei nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek országos szervezettel, csak az országos önkormányzatokkal, ezért javasoljuk az OTÉF tagjai között nevesíteni az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének delegáltját. Erre vonatkozóan a Magyarországi nemzetiségek bizottsága módosító indítványt fog benyújtani, kérem ennek támogatását.
Megjegyzem, hogy évekkel korábban ez gyakorlat volt. Hogy mikor kerültek ki a nemzetiségi önkormányzatok megyei szervei az OTÉF-ből, ezt nem tudtam visszanézni, de tényleges gyakorlat volt a korábbiakban a részvételük.
És akkor egy kis visszatekintés. Közel másfél évvel ezelőtt, egy hónap híján pontosan másfél évvel ezelőtt, 2014. december 12-én itt a parlamentben az alábbi felszólalást tettem.
„Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán, mely több tucat kisebb-nagyobb törvénymódosítás tervezete, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében az elmúlt fél évben szerzett törvény-előkészítési tapasztalatainkkal kapcsolatban a következőket szeretném elmondani.
Alapvető problémánk, hogy a jogszabályok előkészítői a jogszabályok parlamenthez való beterjesztését megelőzően nem, de legalábbis nem mindig végzik el a számukra törvény által kötelezően előírt egyeztetéseket az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, a Magyarországon élő nemzetiségekkel. Miről is van pontosan szó?
Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 118. § (1) bekezdés a) pontja alapján véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségben érintő jogszabályok tervezetéről.
Másodszor: a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19. § (1) bekezdése szerint ’ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen’.
Mindezek mellett a 13 országos nemzetiségi önkormányzat 2011. május 30-án stratégiai megállapodást, szerződést kötött a jogszabály-előkészítésért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, mely megállapodások célja az volt, hogy a nemzetiségi területen olyan jogszabályok szülessenek, amelyek alkalmasak arra, hogy biztosítsák a Magyarországon élő nemzetiségek oktatási, nevelési, kulturális, nyelvi jogainak érvényesülését. Vagyis ha netán, véletlenül bárkiben is az idézett jogszabályhelyek által egyértelműen kötelezően előírt véleményegyeztetéssel kapcsolatban bárminemű jogszabály-ér-tel-me-zési kétely merülne fel, a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel még külön stratégiai megállapodást is kötöttünk a jogszabály-előkészítés során a nemzetiségi jogok figyelembevételére, érvényesítésére.
Mindezek ellenére a parlamenthez benyújtott, a Magyarországon élő nemzetiségek jogait és érdekeit érintő törvénytervezetek és törvénymódosító javaslatok egy része az országos nemzetiségi önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetés nélkül, azaz ki kell mondani: a törvényi előírásoknak nem megfelelő módon kerülnek esetenként a parlamenthez beterjesztésre.
Végezetül szeretném azt is egyértelműen tisztázni és leszögezni, hogy a parlamenti szószólók megválasztása, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megalakulása és működése semmilyen formában nem váltja ki és nem helyettesíti a jogalkotók részére a magyarországi nemzetiségek jogait és érdekeit érintő jogszabályok előkészítése során az országos nemzetiségi önkormányzatokkal törvény által előírt egyeztetési kötelezettséget. A parlamenti szószólók, a nemzetiségi bizottság lehetősége és feladata egyrészt annak kontrollja, hogy a jogszabály-elő-ké-szítés során a nemzetiségi önkormányzatokkal az egyeztetések megtörténtek-e, ezek alapján a nemzetiségi önkormányzatok észrevételei a benyújtott jogszabálytervezetekben figyelembevételre kerültek-e, ha nem, akkor miért.
Másrészt feladatunk a benyújtott jogszabálytervezetek véleményezése, a képviselői, valamint bizottsági módosító indítványok megtárgyalása, szükség szerint saját bizottsági módosító indítványok benyújtása és az adott időkeretekben a parlamenti vita során a nemzetiségi érdekek képviselete. Mindezek nem helyettesítik, hanem kiegészítik az országos nemzetiségi önkormányzatok törvény által biztosított véleményezési jogát.
Ennek a jogszabálysértő állapotnak a megváltoztatása, jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében ezúton itt a parlament nyilvánossága előtt is felhívjuk a jogszabály-előkészítők figyelmét az országos nemzetiségi önkormányzatokkal való egyeztetési kötelezettségük betartására.” Hangzott el ez másfél évvel ezelőtt.
Amikor előkerestem ezt a másfél évvel ezelőtti felszólalásomat, és újra elolvastam, magam is megdöbbentem rajta, mintha csak megéreztem volna, hogy mi fog következni. Ugyanis ezek után jöttek sorban a költségvetést megalapozó törvényben lévő kisebb-nagyobb erejű taposóaknák.
A 2015. évi költségvetési törvényt megalapozó úgynevezett salátatörvényben, melynek kapcsán az előbb elhangzott felszólalásomat tettem, elkerülte a figyelmünket - mi is hibásak voltunk benne, és nem figyelmeztettek bennünket rá - a gazdálkodási szervezet feladatainak átcsoportosítására vonatkozó módosítás, melyben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (4a) bekezdése szerint: „A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal, vagy b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv látja el.”
Ennek a paragrafusnak 2015. április 1-jén kellett életbe lépnie. Erről 2015. február végén szereztünk tudomást, ezért 2015. március 16-án nyújtottunk be sürgősséggel egy módosító indítványt, amelynek az volt a célja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala, valamint a nemzetiségi önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek gazdasági önállóságukat alapjogaik gyakorlása érdekében megőrizhessék. Ezért javasoltuk, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala, valamint a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv akkor is rendelkezhessen gazdasági szervezettel, ha az éves átlagos statisztikai állománya a 100 főt nem éri el.
Törvényjavaslatunk tárgyalása és döntéshozatala során a parlament lehetővé tette a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérést, gyakorlatilag két nap alatt egyhangúlag elfogadásra került, és valóban az utolsó napon a hatálybalépés előtt közzétételre, így a magyarországi országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalai és a helyi nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények megtarthatták gazdasági önállóságukat.
Ezt követően jöttek további kisebb-nagyobb aknák is, ilyenek voltak például a 2015. január 1-jei hatállyal a költségvetési támogatás definíciójának módosítása, melynek keretében az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzatokat kivették a kivételek közül, majd 2017. január 1-jei hatállyal az Áht.-ból a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428-as kormányrendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kerül törlésre.
(14.50)
Jelenlegi ismereteim és jelenlegi tájékozottságom szerint a 2017-es költségvetési törvényt megalapozó törvényben szereplő több mint 80 törvénymódosításban nem tudok olyan módosításról, amely a Magyarországon élő nemzetiségeket olyan mértékben érintené, mint akár az előzőekben felsorolt módosítások. Hozzáteszem, akkor sem tudtam róla, amikor ezt 2014 decemberében tárgyaltuk, hogy az akkor elfogadásra kerülő törvényjavaslatban ilyenek lesznek.
Azt is hozzáteszem, hogy tudom, igen nagy időnyomás alatt megy ilyenkor a törvények előkészítése. Konkrétan a gazdálkodói jogkörök elvételénél személy szerint is biztos vagyok benne, hogy nem az volt az oka, hogy ez az országos nemzetiségi önkormányzatokkal nem lett leegyeztetve, mert valamilyen hátsó vagy rossz szándék miatt nem akarták, hanem teljes bizonyossággal meggyőződésem, hogy egész egyszerűen ebben az esetben a törvényalkotó nem gondolt rá, hogy vannak nemzetiségi önkormányzati hivatalok, és vannak nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények is, és ezeknél ez milyen problémát okozhat. Hiszen arra utólag rájöttünk februárban, hogy ez a fenntartott intézményeknél mit jelent, de az már csak a törvénymódosító javaslat előkészítése során derült ki, hogy az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Hivatalára pedig egész egyszerűen alkalmazhatatlan volt a törvény, mert a hivataltól elvették volna a gazdálkodói jogköröket, és nem volt kinek adni.
Azt gondolom, hogy ez egy vis maior helyzet vagy annak is tekinthető, ugyanakkor a költségvetési támogatás definíciójának a módosításánál a nemzetiségi önkormányzatok kivétele már semmiképpen sem, hiszen ott de facto benne van, hogy kit veszek ki, kivel módosítom, és ráadásul ez a nemzetiségi önkormányzatok alapvető tevékenységét érdemben érinti.
Azt szeretném kérni ezúton is és még egyszer, hogy természetesen ez nem a parlamenti képviselők és a parlamenti frakciók kompetenciája, hanem a törvény-előkészítés felelőssége, hogy vegyék komolyan azt, hogy valóban minden olyan törvényt és minden olyan területet, ahol a nemzetiségeket érdemben érinti, előzetesen az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyeztessék le, hogy megpróbáljuk közösen minél inkább megelőzni azt, hogy adott esetben olyan módosítások is bekerüljenek, amelyeket egyeztetésen meg lehetett volna előzni.
Azt is hozzáteszem, hogy éppen az elmúlt hetekben a 2017-es központi költségvetési törvénnyel kapcsolatban szinte nap mint nap egyeztettünk az illetékes szaktárcákkal éppen azért, mert a 428-as kormányrendelet meg fog szűnni, és ezt mindenképpen most a megalapozó, a 2017-es költségvetési törvényig meg kellett tenni. De a megalapozó törvényekkel kapcsolatban semmilyen olyan téma nem merült fel, amelyről egyeztetést kértek. Én ezt úgy veszem, és abban bízom, hogy igazam van, hogy ez azért történt így, mert nincs benne olyan módosítás, amelyről esetleg majd februárban vagy márciusban kiderül, hogy érdemben érinti, ne adj’ isten, esetleg hátrányosan a Magyarországon élő nemzetiségeket.
Köszönöm szépen. Danke für ihre Aufmerksamkeit. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
