Nyelvvirágok.
Nyelvvirágok.
A közmondás a köznépnek kizárólagos sajátja, melyet mint minden köznépit, a legnagyobb egyszerűség bélyegez. Nem szereti a hiábavaló czifraságot s a szavakban nem áradoz. Csak oly kifejezéseket használ, melyek egyenesen a tárgyhoz visznek, s legnagyobb ékessége abban áll, – mint Ballagi mondja –hogy sehol ékességet nem keres. Azonban az egyszerüségnek is meg van a maga csinja s a közmondás nem idegenkedik élni azon fogásokkal, melyek szint, élénkséget kölcsönöznek vagy a nyomatékosságot öregbitik s a mondatot külalakja által is feltünővé teszik, miáltal jobban befurja és meghonositja magát a lélekbe. S igy: 1. Keresi a lehető legnagyobb rövidséget, minélfogva magát emlékezetünkbe annál könnyebben befészkeli s lelkünket annál erősebben meghatja. E tekintetben – irja tovább Ballagi – nyelvünk dicsekedve vetekedhetik a földkerekségnek bármely nyelvével. Ilyenek: Pénz emberség, ruha tisztesség. Sok szó, kevés só. – 2. A folyó beszédnek közönségesen megszokott szerkezetét elforgatja s szokatlan rövidségre szoritja, mint: Ki hol bizik, ott hizik – ehelyett: a hol bízik az ember, ott hízik. – 3. Nyomaték-adás kedvéért egyes kifejezéseket megkettőztet, vagy azokat ellentétes összeállitás által kiemeli, mint: Szó, a mi szó, de a való is való. Hamar munka, késő haszon. – Gyakran a kettőztetés hasonértelmü szavak által történik, mint pl. Vak veti világtalannak szemére. – A mi az ellentétes összeállitást illeti, az meg különösen kedvencz alak a közmondásokban, mi által sokszor a legközönségesebb gondolat is érdekessé válik. Ilyenek: Legnehezebb az üres koldus tarisznya. Nincs nehezebb a könnyü utiköltségnél. – 4. Szereti a gúnyoló elménczséget, melyet a beszéd negédes elferditése alá rejti, mint: Nem keveset iszik, hanem sokszor. Ritkán hazudik, ha igazat mond. – 5. Gyakran a nagyitás és túlzás vagy kicsinyités teszi a gondolatot feltünővé, mint mikor a fösvényről mondja: A tiszta vizet is megszűri, hogy zsírt találjon benne. – 6. Néha találos mese alakjában jelentkezik. Pl. Ha vize van, bort iszik; ha vize nincs, vizet iszik. (A molnár.) – 7. Legjobban szereti a gondolatot képek és hasonlatok által kifejezni, melyek mint az eszme érzékenyitésének leghathatósb eszközei, a népszerü oktatásban mindig nagy szerepet játszottak s azért a régi bölcsek mondatait rendesen disziték. – 8. Gyakran él átvitt értelmü kifejezésekkel (metaphora), mi az igazságoknak a kiváncsiságot ingerlő rejtélyességet kölcsönözvén, azokat hatásosabbakká teszi. Ilyenek: Ki álnokságot vet, bút arat. Nagy koncz esett ki szájából. – 9. Szereti a szójátékot, szinte utólérhetlen bátorsággal. Igy pl. e közmondásoknak: Aczéla (a czél) jó, de kovája rosz. Hosszabb a péntek (pendely,) mint a szombat (szoknya.) Minden hátnak (tehát = ergo) van egy hasa – valószinüleg egyenesen a szójáték adhatott lételt. Ilyen szójáték továbbá: Nem Bátorban lakik, hanem Futakon; azaz nem bátor, hanem félénk stb. – 10. Különös gondot fordit a hangidomra és a szók kimért ejtésére s nem ritkán a rímelésre. Pl. Ki mint vet, úgy arat. Néha reggel táncz, este pedig láncz. – 11. Gyönyörködik a hanghasonlaton alapuló szójátékban (paronomasia) is; ilyenek: Feleség, fele segitség. Hajdan volt ő hajadon. Páratlan szépség volt és most páratlan. Legrosszabb vallás a kárvallás. –12. Szintugy kedveli az egy és ugyanazon betűnek egymásutáni ismétlését (alliteratio) Pl. Lónak, ludnak, leánynak nem jó hinni. Mindentől, mindent mindenütt el ne végy. – 13. Ügyes fogással felcserélteti az egyes szavakkal szerepüket, úgy hogy például hajtogatott igét főnévül, ragozott főnevet jelzőül használ. Pl. Nebántsnak hijják a másét. Ette haszna. Alutta bére. Helyre legény stb.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
