KANADA
KANADA
Canada (angolul, franciául)
Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9 958 000 km2. Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika É-i részén. Szomszédja: Egyesült Államok (D). Felszín: É-i és középső részén tóvidék, Dny-on a Préri-fennsík, Dk-en az Appalache-hegység, Ny-on a Sziklás-hegység és a Parti-hegység vonulatai. Folyókban gazdag. Legmagasabb pont: Mt. Logan (6050 m). Legjelentősebb folyók: St. Lawrence (Szt. Lőrinc), Peace, Mackenzie. Legnagyobb tavak: Great Bear (Nagy Medve-tó), Great Slave (Nagy Rabszolga)-tó, Winnipeg-tó.
Népesség: Lakosság(1994): 29 248 000. Életkor szerint: 0–14: 21,4%, 15–59: 63,6%, 60–: 15,0%. Népsűrűség: 3/km2. Etnikai csoportok: brit 34,4%, francia 25,7%, egyéb fehér 23%, indián, eszkimó. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.). Vallások: r. kat. 47%, protestáns 41%. Városi lakosság: 77%. Főváros: Ottawa (1991). Városok (1986): Montreal 1 015 420, Calgary 636 104, Toronto 612 289.
Államforma: szövetségi állam. Államfő: II. Erzsébet királynő, akit Romeo Le Blanc főkormányzó képvisel (1995. jan. óta). Kormányfő: Jean Chrétien (1993 óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: dollar (kanadai dollár) (0,9 = 1 USD). GDP (1994): 588 Mrd USD. GDP/fő (1994): 20 800 USD. Gazdasági növekedés (1994): 4,3%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 2. Fogyasztói árváltozások (1991): 5,5%. Munkanélküliség (1994): 9,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 4%, ipar és kereskedelem 52%. Export (1991): 126 Mrd USD. Főbb exportcikkek: jármű, gép, berendezés, faáru, energia, mezőgazdasági termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 76%, Európai Unió 8%, Japán 5%. Import (1991): 121 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, fogyasztási cikk, mezőgazdasági termék, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 62%, Európai Unió 10%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 89 104 km (24 692 km ipari vasút). Közúti hálózat (1987): 291 463 km, ebből autópálya (1985): 6268 km. Gépjárművek (1989): 12 811 318, személygépkocsi, egyéb gépjármű: 3 395 874. Főbb kikötők: Vancouver, Sept-Iles, Québec. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 1,7, rádió: 1,2, telefon: 1,3. Napilap (1991): 221/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 73, nők: 80 év. Születés (1991): 14,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1991): 7,3‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 148. Egy orvosra jutó lakosok: 449.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
Védelmi kiadások (1994): 10 141 kanadai dollár. A GDP százalékában: 1,7%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 251 USA dollár. A haderő létszáma: 73000 (1994).
Az 1931. dec. 11-i westminsteri statútum óta a Nemzetközösség függetlenné vált államában 1968-tól másfél évtizeden át Pierre Elliot Trudeau alakítja a politikát. 1984-ben John Turnernek adja át a kormányfő és a liberális párt vezetői posztját. Az ország kétnyelvűségét bevezető Trudeau-kormány idején lángol fel Québec nacionalizmusa. Hol a függetlenséget követelők, hol a széles autonómiára szavazók befolyása a nagyobb. 1984-től a konzervatívok állítják ki az új kormányfőt. Brian Mulroney 1988-ban sokat bírált szabadkereskedelmi megállapodást köt az Egyesült Államokkal. Újraválasztásával az ország belép az Amerikai Államok Szervezetébe, aktív szerepet vállal az Öböl-háborúban, valamint az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet (NAFTA) kialakításában. A 80-as évek vége óta tartó gazdasági pangás miatt a kormányfő népszerűsége minden elődjénél alacsonyabbra zuhan. 1990-ben a mohawk indiánok több hónapos blokáddal tiltakoznak a beolvasztó törekvések ellen. 1992. márc.-ban a kormány és az Északnyugati Terület inuit bennszülött lakosságának vezetői megegyeznek: az eszkimók 350 ezer km2-es területet, 580 millió dollárt és részesedést kapnak a későbbi bányászatból. Az éveken át folytatott alkotmányvitáról, amely decentralizációt, önkormányzatot hirdet, okt-ben tartanak népszavazást. Ennek része Québec „eltérő társadalom” megjelölése. 54 %-os többség utasítja el az alkotmányreformot. Mulroney 1993. febr.-ban bejelenti, hogy nyártól másnak adja át a kormány vezetését. Végül Jean Chretien veszi át a kormányt.Jean Chretien az új kormányfő ugyancsak a liberális párt tagja, Québec szülötte, Kanada egységének híve. 1995 október 30-án népszvazást tartanak a főleg franciák által lakott tartományban, és az egység hívei csak minimális győzelmet aratnak. A Kanadától való elszakadás híveinek csupán 27 000 szavazat hiányzott ahhoz, hogy törekvéseik érvényesüljenek.A szövetségi törvényhozás jelentős új jogokat adott Québecnek a népszavazás után, és biztosította a tartomány számára a vétójogot alkotmányozási kérdésekben. A kanadai kormány megállapodást kötött az alaszkai határ mellett élő Nisgaa indiánokkal, hogy 2000 négyzetkilométeres területen 175 millió dollárostámogatással saját közigazgatást vezessenek be. A tárgyalások húsz éven át folytak. Az egyezményt a kanadai területen élő 47 többi indiántörzzsel való megegyezés mintájának tekintik.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949 óta a NATO tagállama.1961 óta a Gazdsaági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
