Ferences kolostorról már 1260-ból van adat a vatikáni Varasinum írásos kódexben. A kinyomtatott kódexben: Varasini, az Ara coeli kéziratos kódexben: Voracinum a neve. (György: A Ferencrendiek. 60, 329.) 1302-ben minoriták szerepelnek. (Urkundenbuch. I. 221, 239.)
1309-ben Péter minorita testvér lektor egy peres ügyben szerepel.
1334-ben szerzetesnők is vannak. (Urkundenbuch. I. 464)
Az 1344. évi összeírás a beginák házát említi, ami ferencesek, sőt nővérek jelenlétét is feltételezi a városban.
Egyesek szerint Károly Róbert felesége, Erzsébet alapítja, de mivel a fentiek szerint már előbb itt voltak a ferencesek, a királyné csak a meglévő kolostor és kisebb templom bővítésében lehet részes. Eszerint a régi rész megmaradt szentélynek, amelyhez egy nagy hajót építenek. Így a templom és kolostor 62 m hosszú lett. Az építkezés ideje 1370 körülre tehető. (György: i.m. 329.; Schematismus. 1882. 94.)
Ali basa 1661. évi hadjárata idején feldúlják és 1730-ig romokban hever. Ekkor a visszatért ferencesek a szentély helyén előbb sövényből oratóriumot építenek, majd 1749-től egy kis templomot. Ennek emlékét felirat örökíti meg: „Infelix aequata solo quae rudera flevi. Jam laeta expensis sto renovata piis. Gubernatoris Principatus huius Joanis Haller de Hallerstein lectae Charaeque ejus conjugis Sophiae Daniel.” (György: i.m. 331.)
1880-ban az ősi templom még szilárd alapjaira nagyobb hajót és tornyot is építenek. (György: i.m. 330–331.; Schematismus. 1882. 94.)
1581: a főplébános református magyar, egy szász lutheránus prédikátor és egy magyar unitárius.
A reformáció előtti tiszta katolikus város a reformáció idején átéli a nagy változások fokozatait: lutheránusok, reformátusok és unitáriusok váltották egymást és osztoztak a két templomon.
1766-ban lutheránusok és reformátusok közt nincs béke.
A középkori plébániatemplomot 1820-ig a szász lutheránusok és a magyar reformátusok közösen használják. Ekkor a lutheránusok a régi mellé maguknak külön templomot építenek és a régi a reformátusoknak marad, akik nagy átalakításokat hajtanak rajta végre. (V. Drăguţ: i.m: 79/32.)
A ferences templomot az unitáriusok hásználják, 1660-ig, amikor Ali hadjárata romba dönti. Ekkorra az unitáriusok a Rákóczi-féle 1630-as intézkedések következtében valószínűleg el is fogynak, amikor sok unitárius egyházközség megszűnik.
A katolikusok részére 1730-tól nyílik lehetőség egyházközség szervezésére, amikor megkapják az egykori ferences templom és kolostor romjait, amint azt már jeleztük.
A XVIII. században római katolikus, lutheránus, református anyaegyház van, és e század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 163, 209.; Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Katolikus templom