Ady Endre: Tovább a hajóval
Átkozzunk rettenetes jogunkban,
De bizonyos, hogy mosolyog az Úr.
Niobét s Phrynét: ismeri fajtánk
Az Úr, ki Úr egész világ felett.
De egymás ellen él csak egymás közt:
Szomorú faj, de utálatos is.
Ember-faj és gyász ígyen igazul,
Mégis sírjunk mi szörnyű jogunkban,
De bizonyos, hogy mosolyog az Úr.
Az Embert, az ős javíthatatlant,
Ki holnapra már mindent elfeled.
De szomszédi s gyermeki körülte
Már fűttetik a vidámság-hajót.
Kezébe tett sorsával az Ember
Örömben is, vérben-háboruban.
Ömlő, nagy rohamában értsük meg,
Ha mosolyog s csak mosolyog az Úr.
Holnap, Idő, örök élet-tenger,
Táncoltasd majd csak tovább a hajót -
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir