A Pragmatica Sanctio
A Pragmatica Sanctio
A király és a magyarok rövidesen még közelebb kerültek egymáshoz. III. Károly korának második országgyűlésén – 1722/23-ban – a rendek bizonyos módosításokkal elfogadták az 1713-ban kelt Pragmatica Sanctiót, amely a Habsburgok örökösödési rendjét szabályozta. Eszerint: ha III. Károly fiú hátrahagyása nélkül halna meg, a magyar trónon (is) lányai követik. Ha nem maradna örököse, akkor örökségét 1711-ben elhunyt bátyja, I. József, illetve apja, I. Lipót leszármazottai veszik át. A fentiek nyomán immár lányágon is örökös Habsburg királyok Magyarországot és kapcsolt részeit "feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul" együtt birtokolják a Habsburgok más országaival. A nőági örökösödés elfogadásakor és rendjének szabályozásakor azonban a rendek kikötötték, hogy a király és leendő utódai meg kell tartsák az ország törvényeit, melyeket az uralkodó és a rendek együttesen – országgyűlésen – értelmeznek.
Az úgynevezett magyar Pragmatica Sanctio egyrészt szűkebb volt, mint az 1713-as osztrák, mert nem terjesztette ki az örökösödést a teljes dinasztiára, másrészt – az ország törvényeinek érvényességét hangsúlyozva – sokkal inkább megkötötte a király kezét, mint amaz. Az országgyűlési törvények 3. cikkelye a karok és rendek jogainak, szabadságainak, kiváltságainak, mentességeinek, előjogainak, továbbá az alkotott törvényeknek és helybenhagyott szokásoknak a megtartására tett uralkodói kötelezettségvállalást tartalmazza.
A magyar nemesi társadalom mind ekkor, mind később sokat tett azért, hogy az alkotmányosság őreként, korlátokat állítson az abszolutisztikus törekvések elé. Igazán elszántan azonban mindig saját előjogai, mindenekelőtt adómentessége fölött őrködött. E legalapvetőbb kiváltságát a Habsburg uralkodók – II. Józsefet kivéve – nem támadták meg, cserébe a nemesi társadalom szemet hunyt bizonyos ígéretek teljesítésének elmaradása fölött. Sem III. Károly, sem utódai nem állították vissza például az ország területi egységét. Külön kormányozták Erdélyt – 1765-től nagyfejedelemségként – jórészt udvari irányítás alatt állt a határőrvidékek széles dél-magyarországi sávja, s csak a század nyolcadik évtizedében csatolták vissza a Temesi bánságot. Méltánytalan lenne azonban kizárólag önző érdekek szószólójának tekinteni a rendiséget. Éppen az 1722/23-as országgyűlésen az ország modernizálása szempontjából fontos törvények is születtek. Ekkor döntöttek a nádor elnöklete alatt álló Helytartótanács felállításáról, amely a későbbiekben a legfontosabb magyar kormányszék lett. Ekkor került sor a felsőbíráskodás korszerűsítésére. Kibővült a legfelső fellebbviteli bíróság a Hétszemélyes Tábla. Állandóvá vált a Királyi Tábla működése. Folyamatosan működő kerületi táblákat állítottak fel Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad (később Debrecen) székhellyel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
