Tanügyi statisztika.
Tanügyi statisztika.
A vármegyei törvényhatóság területén öszeíratott 53.429 tanköteles, ezek között 6–12 éves fiú: 19.356, leány: 19.065; 13–15 éves fiú: 7601, leány: 7407; vallás szerint: róm. kath.: 46.279, gör. kath.: 4, gör. kel.: –, ev. ref: 1460, ág. ev.: 3064, unitárius: 1, izr.: 2621; nyelv szerint: magyar: 22.223, német: 3457, román: –, tót: 27.743, horvát: 1, ruthén s egyéb: 5. Tényleg iskolába járt 48.318, vagyis az összes tankötelesek 90%-a; nem járt 5111, vagyis 10%.
A magyar tankötelesek közül kerekszámban iskolába járt 88%, a tótok közül 95%, a németek közül 68%.
A vármegyei törvényhatóság területén volt a modori állami és a nagyszombati róm. kath. tanító-, illetőleg tanítónőképző-intézeten kívül, melyek közül az első 1870-ben, a modori ág. ev. egyházközség által az államnak fölajánlott volt ág. ev. gimnáziumi épületben, az utóbbi 1894-ben az Orsolya-rendű zárdában kezdte meg működését, összesen 294 iskola, melyek következőleg oszlanak meg:
Jelleg szerint:
állami
|
13
|
ev. ref.
|
11
|
községi
|
23
|
izr.
|
22
|
róm. kath.
|
196
|
magán
|
5
|
ág. ev.
|
22
|
egyesületi
|
2
|
Fokozat szerint:
polgári
|
7
|
elemi
|
288
|
Polgári iskolák között: volt állami 1;* községi: 4; felkezeti 2 és pedig róm. kath. 1, ág. h. ev. 1.
A dunáninneni ág. ev. egyházkerület által 120.000 korona költséggel alkotott és mintaszerűen elhelyezett modori polgári leányiskola csak 1902. év őszén nyílt meg két osztálylyal. Az az internátussal összekötött iskola a dunáninneni ág. ev. egyházkerült új territoriális beosztásának eredménye, melynek nagyfontosságú hivatása az ág. evang. szülők gyermekeinek megfelelő hazafias szellemű, vallásos és családias nevelése.
Elemi iskolák között volt:
állami
|
12
|
ev. ref.
|
11*
Ezekből 9 iskola 10 tanítóval 2979 korona állami segélylyel.
|
közésgi
|
19
|
izr.
|
22*
Ezekből 5 iskola 5 tanítóval 1134 korona állami segélylyel.
|
róm. kath.
|
195*
Ezekből 85 iskola 104 tanítóval 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján 37.720 koronával állami segélyt nyer.
|
magán
|
5
|
ág. ev.
|
22*
Ezekből 5 iskola 5 tanítóval 2078 korona állami segélylyel.
|
egyesületi
|
2
|
A lakosság nyelvéhez képest elemi iskola volt:
magyarajú
|
120
|
németajkú
|
15
|
tótajkú
|
153
|
A tanítók számához képest:
8 tanítós
|
2
|
3 tanítós
|
29
|
6 tanítós
|
1
|
2 tanítós
|
79
|
5 tanítós
|
2
|
1 tanítós
|
167
|
4 tanítós
|
14
|
347A vármegyei elemi népiskolák közül tehát 161-nek több tanítója volt, vagyis a tömeg 56%-ának, mely statisztikai adat nagyon előnyösnek tünteti föl a megyei népnevelésügyet, mert az osztott, vagyis több tanítós elemi iskola biztos fokmérője a tanítás intenzivebb voltának.
A növendékek neme szerint:
a) polgári iskola:
fiú
|
3
|
leány
|
3
|
b) elemi iskola:
fiú
|
7
|
vegyes
|
267
|
leány
|
14
|
A vármegyei iskolázási viszonyok adalékául föl kell említeni, hogy ez idő szerint 63 községnek még saját iskolája nincsen, ezek azonban részint állami iskolák állításával, részint az 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján új felekezeti iskolák szervezésével, 1896 óta pedig Doborgaz, Harangfalu, Kosolna, Istvánlak, Királyfiakarcsa, Nagyudvarnok, Vajasvatta községekkel apadtak. Ezt az adatot enyhíti az a körülmény, hogy az iskolailag kapcsolt községek között sok a nagyon közel fekvő és az összeépített.
A vármegyei népnevelés tanintézetek ingatlan vagyonának becsértéke 2,375.894, tőkepénzek, alapítványok értéke 231.957 korona, összesen 2,607.851 korona.
A bevételi források között az ingatlanok jövedelme 30.358, a tőkepénzek kamata 15.529, az állami segítés 52.904, a felekezeti segítés 126.828, az iskolai pótadó 43.881, a tandíj 53.108, a községi segítés 210.981 és egyéb jövedelem 7957 koronával szerepel; ebből személyes kiadásokra fordíttatott 499.075, dologiakra 58.471 korona.
A 120 magyarajkú iskola között volt:
állami
|
4*
Vajka-sárfenyő-szigeti, csukárpakai, doborgazi, vajasvattai, mely utóbbi három 1896 után keletkezett.
|
ev. ref.
|
11
|
községi
|
15
|
izr.
|
10
|
róm. kath.
|
70
|
magán
|
2
|
ág. ev.
|
7
|
egyesületi
|
1
|
A 153 tótajkú elemi iskola között volt:
állami
|
8*
A modori áll. tanítóképző-intézettel kapcsolatos elemi gyakorló, malaczkai, búrszentgyörgyi, gajari, károlyfalvi, humenecz-sajdiki, pilai, pozsony-récsei rendező pálaudvari, mely utóbbi három 1896 után keletkezett.
|
izr.
|
12
|
községi
|
4
|
magán
|
3
|
róm. kath.
|
117
|
egyesületi
|
1
|
ág. ev.
|
8
|
A 15 németajkú elemi iskola között volt:
róm. kath.
|
8
|
ág. ev.
|
7
|
A 153 tótajkkú, 15 németajkú, öszesen 168 nem magyarajkú iskola között a tanítás alsó fokain a magyar beszédnek, a felsőbb fokon a magyar nyelvnek megfelelő módszerű és terjedelmű oktatása mellett magyar tannyelvű volt:
állami
|
8, vagyis 100%
|
izr.
|
12, vagyis 100%
|
községi
|
3, „ 75%
|
magán
|
3, „ 100%
|
róm. kath.
|
29, „ 25%
|
egyesületi
|
1, „ 100%
|
ág. ev.
|
7, „ 47%
|
összesen 63, vagyis a 168 idegenajkú iskolák 37%-a, a többiekben a magyar beszéd és nyelv oktatása mellett leginkább a természet- és földrajz, de különösen a számtan volt magyarul tanítva.
A 63 nem magyarajkú, de magyar tannyelvű népiskola fenntartásának terhéből a politikai és egyházközségek mellett jelentékeny részt követel a maga számára Pozsony vármegye hazafias főnemessége, mely jótékonyan ölelte fel a népiskolák ügyét és tette ezt a magyarosodás érdekében, a tőle fenntartott magyar tannyelvű iskoláknak mindenütt alátámasztva a magyar óvodát.
Így a malaczkai óvóval összekötött róm. kath. leányiskola Pálffy Miklós herczeg, a nagylévárdi róm. kath. Wenkheim István gróf, a morva-szt.-jánosi óvóval kapcsolatos róm. kath. leányiskola Zichy Pál gróf, a zavari róm. kath. óvóval ellátott leányiskola Majláth György gróf, a stomfai szintén óvóval ellátott leányiskola Károlyi Alajos gróf nagylelkű, hazafias áldozatkészségének köszöni létrejöttét.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
