DARÍO, RUBÉN (tk. Félix Garcia Sarmiento; 1867–1916) nicaraguai költő
S ha sírok, észre sem veszem…
De arany hajnal a világom!
mértéke nyomán versed és a dalt;
a mindenségek mindensége vagy
és bűvös dalok forrása a lelked.
Még boldogabb a kő, amely sohase fájhat,
Mert nincs hasonlatos a létünk gyötrelméhez,
És öntudattal élni, nincs ennél melyebb bánat.
Igy szenvedjük a létet, az árnyakat, meg azt,
Amit nem ismerünk, bár sejtjük, úr lesz rajtunk…
Köszönd Istennek, béka, hogy téged megteremtett…
Tudj lenni az, mi lettél: titok, formába rejtve…
(Tücsök, te csak dalolgass; s te járd a táncot, medve.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me