Az inventáriumokban a tűzfegyverekre vonatkozóan megadott darabszámok csak összesítve tekinthetők biztos értéknek. Ha típusonként akarjuk vizsgálni mennyiségüket, számolnunk kell a fentebb a tipizálással kapcsolatban elmondott bizonytalanságokkal. Ennek ellenére érdemes Kassa fegyverzetét összehasonlítani más erődítményekével. Ilyenkor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a jegyzékek egy adott pillanatra vonatkozó adatokat közölnek. Ezért szükséges több időpontban is vizsgálni a számokat.
A kassai tűzfegyverek mennyiségével kapcsolatban további problémák adódnak. A bejárásos módszerrel felvett inventáriumokban minden esetben az láthatjuk, hogy a nagy lövegeket a hadszertár valamely belső, elkülönített tárolóhelyén írták össze, míg a középkori falak tornyait csak néhány egészen kis kaliberű löveg védte, kézi lőfegyverek segítségével. Tudjuk azonban, hogy Kassa középkori falait már a 1484-ben nagy alapterületű rondellákkal megerősített védőövvel vették körbe, amelyet – az alaprajzok tanúsága szerint –, főként az 1560-as években olaszbástyás védőövvé alakítottak. Arról, hogy ezeket az újabb védműveket akár egyetlen puska is őrizte volna, az eddig ismert források nem tesznek említést. Ezen túlmenően előfordult, hogy a város tulajdonát képező lövegek közül némelyik éppen másutt volt, mint például 1557-ben, amikor három kassai falkonéta Eperjesen találtatott.
Elsőként a kassai királyi hadszertár 1561. évi összeírását a nagyjából azonos időben felvett bécsi királyi, grazi, szigetvári és gyulai hadszertárak számadataival vetettem össze.
683lövegtípusok
|
Bécs, 1557
|
Graz, 1562
|
Szigetvár, 1558
|
Gyula, 1563
|
Kassa, 1561
|
Scharfe Metze
|
3
|
|
|
|
|
Karthaune
|
16
|
1
|
2
|
|
1
|
Doppelkarthaune
|
7
|
|
|
|
|
Singerin
|
4
|
1
|
|
|
1
|
Feuer-, Steinbüchse
|
|
1
|
3
|
|
|
Dorndräerin
|
|
5
|
|
|
|
Quartierschlange
|
4
|
1
|
|
|
|
Feldschlange
|
|
1
|
|
|
|
Doppelfalkaun
|
|
|
|
1
|
|
Falkaun
|
11
|
2
|
4
|
4
|
2
|
Falkonet
|
61
|
13
|
19
|
10
|
18
|
Doppelhaubitz
|
1
|
|
|
|
|
Haubitz
|
12
|
|
|
|
2
|
Kammerbüchse
|
16
|
|
4
|
|
|
Scharfetindl
|
13
|
|
3
|
1
|
2
|
Mörser
|
1
|
1
|
|
|
2
|
egyéb löveg
|
2
|
1
|
|
|
|
összesen
|
151
|
27
|
35
|
16
|
28
|
Doppelhaken
|
360
|
|
370
|
240
|
161
|
Mauerhaken
|
|
31
|
|
|
|
Halbhaken
|
2340
|
|
441
|
400
|
|
Haken
|
|
162
|
|
|
|
Handrohr
|
|
11
|
127
|
|
266
|
összesen
|
2700
|
204
|
938
|
640
|
427
|
arány
|
1:17,9
|
1:7,6
|
1:26,8
|
1:40
|
1:15,3
|
A táblázatban mindenekelőtt szembetűnő, hogy a már régóta létező bécsi hadszertárban, ahol hosszú ideje gyűltek a különféle lövegek, jóval több típust írtak össze. Kassa esetében a két régebbi típus, a Scharfe Metze és a Doppelkarthaune hiánya azzal magyarázható, hogy ezek az előző évszázad óriáságyúi közé tartoztak, amelyek kovácsolása vagy öntése és kiszolgálása hatalmas összegekbe került, amit többnyire csak az uralkodók engedhették meg maguknak. A Büchse különböző fajtái ugyan szerepeltek a korábbi kassai leltárakban, de eddigre eltűntek, sorsukról egyelőre nem tudunk semmit. Kevésbé érthető viszont a nagyobb kaliberű tábori lövegtípus, a Schlange teljes hiánya. Ennek talán az az oka, hogy helyettesítésüket a várvédelemben az összeírásokban rendre nagyobb számban szereplő kiskaliberű ágyúval oldották meg, mert e típusokat egyszerűbben és olcsóbban tudták előállítani.
Érdekes képet mutat az ebben az időszakban már egyre nagyobb jelentőséggel rendelkező kézi lőfegyverek számaránya az ágyúkhoz viszonyítva, ami Graz után Kassán a legalacsonyabb, de Bécsben sem sokkal jobb. Ugyanakkor a Dunántúl védelmének alappillérét jelentő Szigetváron kiemelkedően jó az arány, az ágyúk magas száma mellett is. A szintén elsővonalbeli Gyula vára viszonylag jóval gyengébben volt ellátva, mint a védettebb Kassa.
A következő táblázat az 1570. évi felső-magyarországi felmérés adatai alapján a három legfontosabb erősség, illetve az egész térség összesített fegyverzetét mutatja.
684lövegtípusok
|
Kassa
|
Szatmár
|
Eger
|
Felső-Mo. összesen
|
Karthaune
|
4
|
–
|
3
|
7
|
Singerin
|
4
|
4
|
–
|
8
|
Schlange
|
2
|
4
|
2
|
12
|
Falkaun
|
2
|
1
|
3
|
18
|
Falkonet
|
13
|
5
|
12
|
80
|
Scharfetindl
|
5
|
–
|
2
|
14
|
Haubitz
|
2
|
9
|
3
|
20
|
Eisen Stück
|
–
|
–
|
3
|
13
|
Feuer Mörser
|
1
|
2
|
–
|
8
|
Orgel
|
2
|
6
|
4
|
19
|
„VerJrt Stuckh”
|
–
|
–
|
1
|
3
|
összesen
|
35
|
31
|
33
|
202
|
Doppelhaken
|
254
|
198
|
232
|
1188
|
Halbhaken
|
161
|
–
|
128
|
401
|
Handrohr
|
180
|
66
|
206
|
511
|
összesen
|
595
|
264
|
566
|
2100
|
arány
|
1:17
|
1:8,5
|
1:17,2
|
1:10,4
|
A felmérés címéből kiderül, hogy az összeírás mindenütt a hadszertárakról készült, tehát az összehasonlítás azonos alapon történhet (egyelőre nehezen megválaszolható az az alapkérdés, hogy a darabszámok a falakon álló lövegek mennyiségét is tartalmazzák-e). A táblázatból kitűnik, hogy a három erősségben közel azonos számú löveg található. A típusösszetétel is meglehetősen hasonló, mivel a feladatkör is azonos. A lövegfajták közül továbbra is csak a legalapvetőbbek szerepelnek a listában. Hasonlóképpen közel azonos mennyiséget tároltak kézi lőfegyverből is. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezek a kassai adatok nem tartalmazzák a környező, alárendelt várak ellátásához szükséges fegyverzetet és muníciót. Ezeket valószínűleg külön raktározták, vagy pedig rögtön továbbították a kisebb erőségeknek, és Kassára ezután már csak a javításra szoruló fegyverek kerültek be.
Az adatok növekvő tendenciája azt mutatja, Kassán is tisztában voltak azzal, hogy nagy tömegű kézi lőfegyver nélkül már nem lehet eredményes várvédelmi harcot folytatni. A kézi lőfegyverek számának folyamatos növekedése minden bizonnyal összefüggésben volt a várost övező védműrendszer ezidőtájt zajló korszerűsítésével is, bár megismétlem, hogy a leltárakban semmi nyoma az ezeket őrző fegyvereknek. A növekedési folyamat jól nyomon követhető a későbbi jegyzékekben is.
Az 1577. évi hadi tanácskozásokkal összefüggésben végzett, az egész védelmi vonalat vizsgáló felmérés előnye, hogy az összehasonlítást sokkal tágabb keretek közt teszi lehetővé.
685lövegtípusok
|
Kassa
|
Eger
|
Szatmár
|
Komárom
|
Győr
|
Kanizsa
|
Neustatt
|
Prága
|
Bécs
|
Scharfe Metze
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3
|
Doppelkarthaune
|
|
|
|
|
|
|
1
|
|
9
|
Karthaune
|
3
|
1
|
|
5
|
4
|
|
3
|
11
|
24
|
Singerin
|
7
|
1
|
4
|
1
|
1
|
|
1
|
4
|
29
|
Notschlange
|
|
|
|
|
|
|
|
4
|
10
|
Quartierschlange
|
3
|
6
|
7
|
4
|
6
|
1
|
3
|
4
|
2
|
Falkaun
|
8
|
6
|
2
|
7
|
8
|
4
|
1
|
16
|
23
|
Falkonet
|
|
14
|
6
|
8
|
5
|
9
|
9
|
|
26
|
Scharfetindl
|
|
2
|
1
|
108
|
10
|
3
|
|
|
10
|
Steinbüchse
|
1
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stückel
|
|
|
|
|
3
|
|
|
7
|
|
Kammerstück
|
|
|
|
|
|
6
|
|
|
|
Haubitz
|
|
3
|
10
|
8
|
8
|
5
|
3
|
1
|
26
|
Mörser
|
1
|
1
|
2
|
2
|
|
|
4
|
5
|
15
|
Orgel
|
2
|
4
|
14
|
|
|
|
|
|
23
|
összesen
|
25
|
38
|
46
|
143
|
45
|
28
|
25
|
52
|
200
|
Doppelhaken
|
439
|
260
|
404
|
214
|
60
|
189
|
149
|
802
|
929
|
Halbhaken
|
|
|
|
100
|
301
|
|
432
|
347
|
|
Haken
|
|
|
|
|
833
|
|
|
|
|
Pettstollen
|
|
280
|
|
|
|
|
|
|
|
Handrohr
|
967
|
220
|
|
|
|
52
|
|
|
|
összesen
|
1406
|
760
|
404
|
314
|
1294
|
241
|
581
|
1149
|
929
|
arány
|
1:56,2
|
1:20
|
1:8,8
|
1:2,2
|
1:28,8
|
1:8,6
|
1:23,2
|
1:22,1
|
1:4,6
|
A fenti táblázatban megint csak szembetűnő a kassai lövegek csekély, illetve a kézi lőfegyvereknek a többi erődítményhez képest jóval nagyobb száma, valamint az ebből adódó kiemelkedően magas arány. Érdekes továbbá a lövegpark összetétele, amelyből hiányzik a korábban megfigyelt, a többi típushoz képest nagy számú kiskaliberű löveg. Mindez talán azzal magyarázható, hogy a Kassa elleni nagyobb mérvű török támadásnak Eger elestéig nem sok esélye volt, az esetleges portyák elhárítására pedig a meglevő eszközök is megfeleltek. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a tulajdonképpen utánpótlási bázisként is működő, de viszonylag védett Kassa fegyverzete és lőportartaléka jóval felülmúlja az első vonalban fekvő Kanizsáét.
A fenti három táblázat azonban csak a XVI. századi erőviszonyokat mutatja, és szükséges lenne hasonlóakat összeállítani a XVII. századra is. Ez azonban többek között azért is nehéz, mert a viszonyítás alapjául szolgáló nagy várak többsége ekkorra már török kézre került, illetve egyelőre viszonylag kevés az erre vonatkozó adat. Ezekből mutat néhányat az alábbi táblázat.
|
Kassa, 1640
|
Kassa, 1650
|
Patak, 1642
|
Tokaj, 1649
|
löveg
|
41
|
29
|
42
|
30
|
kézi lőfegyver
|
204
|
124
|
910
|
342
|
arány
|
1:5
|
1:4,3
|
1:21,7
|
1:11,4
|
Végezetül következzen két, valamennyi kassai inventárium adatait összesítve mutató grafikon.
A kassán összeírt lövegek száma
Az inventáriumok felvételének időpontja
A Kassán összeírt kézi lőfegyverek száma
Az inventáriumok felvételének időpontja
686E grafikonokon, a XVI. századra vonatkozóan, két ellentétes tendencia látható: egyfelől a lövegek számának lassú csökkenése, másfelől a kézi lőfegyverek számának növekedése. Az előbbi feltehetően ismét Kassa védettebb fekvéséből adódik, mely lehetővé tette a lövegek átcsoportosítását a török elleni harc első vonalában fekvő várakba. Az utóbbi okát abban kereshetjük, hogy a kézi lőfegyverek jelentősége és ezzel száma a XVI. század eleje óta mind a nyílt csatákban, mind a várharcokban, folyamatosan nőtt.
A XVII. századi változásokra nehezebb magyarázatot találni. Az összes tűzfegyver csekély száma, úgy tűnik, ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy Eger 1596-ban elesett, és így megnyílt az oszmánok útja Kassa és Felső-Magyarország irányába. Ugyanakkor a hódítók sosem tettek kísérletet arra, hogy nagyobb haderővel támadjanak ebbe az irányba, a portyákat viszont a meglevő eszközökkel is el lehetett hárítani. Másfelől a jelenség talán arra is visszavezethető, hogy az inventáriumok által kijelölt majd harminc esztendő alatt súlyos harcok zajlottak, amelyek minden bizonnyal igénybe vették nem csak Kassa, hanem a többi erősség fegyverzetét is. Elegendő itt I. Rákóczi György hadjárataira, vagy az 1650-es évek végétől kiújuló török háborúra utalni.