AZ OSZMÁN HADSEREG A ZENTAI CSATA UTÁN (1697–98)
Magyarországi hadjárat
| ||
Portai janicsárok
|
18.000 fő
| |
Portai önkéntesek (szerdengecsti)
|
4.000 fő
| |
Portai fegyverkovácsok (dzsebedzsi)
|
5.000 fő
| |
Portai tüzérek (topcsi)
|
1.200 fő
| |
Portai ágyúszekerészek (top arabadzsiszi)
|
800 fő
| |
Portai szpáhik és szilahtárok7
7 Rangban és létszámban az első kettő a hat udvari zsoldos lovas alakulat közül.
|
11.670 fő
| |
Portai javadalombirtokos müteferrikák,
| ||
csavusok, a szultáni tanács (diván) és a kincstartói
hivatal (defterháne) fő- és beosztott írnokai, vérteseikkel (dzsebelü) | 1.500 fő | |
Szpáhik és szilahtárok, akik eddig önkéntesként
| ||
8 Özü szandzsák-, majd vilájetszékhely volt a 18. század végéig – 19. század elejéig (Birken 1976: 88). Ma Ocsakiv Ukrajnában, Odesszától keletre, a Dnyeper-öböl északi partján.
9 Török neve Kameniçe. 1672-ben került az oszmánok kezére, s vált vilájetközponttá; 1699-ben foglalták vissza a lengyelek (Kołodziejczyk 1994).
| 1.393 fő10
10 Helyesen 1395 fő.
| |
Egyiptomi gyalogos önkéntesek
|
500 fő
| |
Lovas szekbánok11 (a szercsesme irányításával
11 Nem tévesztendők össze a janicsár hadtest ugyanilyen nevű egységeivel. A nem-janicsár szekbánok hadjáratokra (vagy a kormányzók szolgálatára) elszegődő zsoldosok voltak, ötven vagy ennél több főből álló kompániáikat az ún. bölükbasik irányították, az összes zsoldos szekbánnak pedig az udvar által kinevezett és a nagyvezír környezetében tartózkodó szercsesme parancsnokolt. Felfogadásukkor a szekbánok (mint más önkéntesek) rendszerint elszegődési pénzt (bahsis) kaptak, hogy abból szerelkezzenek fel (Cezar 1965: 291–292, 351–356, Inalcik 1980: 292–293).
| ||
írandók össze; elszegődési pénzük,
zsoldjuk és ellátmányuk a kincstártól) |
1.000 fő
| |
115Egyiptomi katonák Juszuf bég, korábbi csavus-
| ||
kethüda12 parancsnoksága alatt
gyalogos: 1333, lovas: 663
num Feltehetőleg azonos azzal a személlyel, akit Hüszejn pasa kethüdájaként említenek (Anonim 2000: 177, Zübde 1995: 750).
| 2.000 fő13
13 Helyesen összeadva 1996 fő.
| |
Kincstári (miri) gyalogosok, Mahmudbejzáde
| ||
Hudáverdi pasa14 toborzásában;
elszegődési pénzük és zsoldjuk készpénzben
14 1703–1704-ben is felbukkan neve, hol álláshely nélkül, albán katonákkal összefüggésben (Zübde 1995: 800, 807), hol mint Iszkenderije (Skodra) beglerbégje, igaz ebben a minőségben már előnév nélkül (Anonim 2000: 244, 245–246, 259); a régió egyezése miatt valószínű, hogy ugyanarról az emberről van szó.
|
1.000 fő
| |
Kincstári puskás gyalogosok, Mahmudbejzáde
| ||
kethüdájának irányításával írandók össze
|
1.000 fő
| |
Kincstári gyalogosok, Albániában írandók össze
|
1.500 fő
| |
Evlád-i fátihán15 a Szilisztrai és a Nikápolyi szandzsákból,
num Az egykor jürük néven Ruméliába telepedett és katonailag megszervezett, kezdetben nomád vagy félnomád életmódot folytató török népesség leszármazottaiból 1691-ben újjászervezett katonai erő. Az elnevezés jelentése: „a hódítók gyermekei” (Gökbilgin 1957: 255–256; a jürükökről ld. még: Hegyi 2001: 1258).
| ||
16 Ma Ilgin, Konyától nyugat–északnyugatra.
17 Talán azonos az 1694-ben jürük tisztként szereplő Haszán pasával, aki 1703-ban már e csoport pasájaként kerül elénk (Anonim 2000: 93, illetve 244–245, 269).
| 639 fő | |
Zsoldos müteferrikák (mozgósítva)
|
150 fő
| |
Zsoldos csavusok (mozgósítva)
|
500 fő
| |
A hász-bégek18 által vállalt puskás gyalogosok
18 A névtelen krónikás (Anonim 2000: 29, 131) hász agáknak mondja őket. A tisztség mibenléte kétséges.
|
810 fő
| |
hiányzók: 768
| ||
Kincstári puskás gyalogosok, Tirpán bölükbasival19
19 Igencsak ritka nevével, ugyanebben a rangban, korábban is találkozni (Zübde 1995: 555, 562).
|
500 fő
| |
Kincstári puskás gyalogosok, Sábán bölükbasival
|
500 fő
| |
Puskás gyalogosok (elszegődési pénzük, zsoldjuk
| ||
és ellátmányuk a kincstártól; nevrúzig20 a Duna partját
védik, azt követően Temesvárra mennek az özüi beglerbéggel, és ott várják be a fősereget21
20 Újévig. Az oszmán pénzügyigazgatásban március 11-től számították, míg a perzsáknál eredetileg tíz nappal későbbre esett.
21 Az információ utolsó része a 68b fólión található.
| 3.800 fő |
116A nagyvezír, Hüszejn pasa magánhadserege (kapu halki)
| ||
Belső és külső lovas szolgálattevők
|
kb. 500 fő
| |
A szercsesme vezette lovas szekbánok
|
1.000 fő
| |
Dívánék22 és önkéntesek (gönüllü)
22 Minden valószínűség szerint az oszmán főemberek kíséretében gyakori, többnyire deli néven ismert lovasokat takarja (vö. Römer 1955: 43–45).
|
200 fő
| |
Tatárok
|
100 fő
| |
Szari göllü23 puskás gyalogosok
23 Egykor a Pasa szandzsákhoz tartozott Ruméliában, ma Ptolemaisz, Görögországban (vö. Majer 1984: 49).
|
500 fő24
24 Utóbb Ömer anatóliai beglerbég mellé adták őket, aki az eredetileg kiszemelt Abdi pasa vonakodása nyomán kapta ezt a posztot, a moszuli kormányzóságból lépve előre (Zübde 1995: 632).
| |
(Összesen lovas: 1.800, gyalogos: 500)
|
Szivasz válija, vezir Iszmail pasa25 magánhadserege
25 A névtelen krónikás arról tud, hogy korábban is beglerbégként működött, majd 1697. július 24-én vezíri rangot kapott, s magánhadseregével egy pontosan meg nem jelölt hadjáratra rendelték (Anonim 2000: 160). Különféle önkényeskedései miatt azonban sokan panaszkodtak ellene, ezért 1698. augusztus 3-án kivégezték (Zübde 1995: 643).
| ||
Belső és külső lovas szolgálattevő és levend
|
kb. 400 fő
| |
Tartományi hadsereg
|
1.000 fő
|
Anatólia válija, vezir Ali pasa26 magánhadserege
26 Ali pasa kincstárnok volt, s a neki felajánlott anatóliai kormányzóságot végül nem fogadta el. Helyére, mint fentebb említettük, a korábbi moszuli beglerbéget, Ömert nevezték ki (Zübde 1995: 632).
| ||
Belső és külső lovas szolgálattevő és levend
|
kb. 500 fő
| |
Tartományi hadsereg
|
2.500 fő
|
Karamán válija, vezír Haszán pasa,27 aki a Nigdei
27 A névtelen krónikás is így hívja (Anonim 2000: 131). A Zübde szerzője, Defterdár Szari Mehmed pasa mást is elárul róla: amikor a boszniai lázadók megtámadták és felégették Szarajevót számos üzletével egyetemben, a Karamánba már kinevezett, de oda még el nem indult Haszánt irányították át rendet tenni (Zübde 1995: 631).
| ||
szandzsákot is bírja
| ||
Belső és külső lovas szolgálattevő és levend
|
kb. 400 fő
| |
Tartományi hadsereg
|
700 fő
|
Dijárbekir válija, vezír Durszun Mehmed pasa28
28 Így ismeri a névtelen krónikás is (Anonim 2000: 131). Ruzzini velencei követ jelentésében, illetve annak magyar fordításában: „a tursuni Mehmet pasa” (Szita – Seewann 1997: 274). Korábban többek között erzurumi, majd karamáni kormányzó volt (Anonim 2000: 109, Zübde 1995: 338, 358 stb.).
| ||
Belső és külső lovas szolgálattevő és levend
|
kb. 600 fő
|
117Hizzo örökletes ura (hákim)29 Mahmud hán
num A török szövegben a ber vedzsh-i odzsaklik Hizzo hákimi („örökletes családi birtokként Hizzo ura”) kifejezés szerepel. A kurd törzsi vezetőknél szokásos, különleges szandzsákbégség (hükümet) egyik esetéről van szó, amikor a tisztség a főnöki családon belül öröklődött, s a központi hatalom csak korlátozottan avatkozott be a szandzsák életébe; 1632–1641 között hat ilyen hükümet volt, a többi kurd területen másféle szandzsákokat alakítottak (Kunt 1978: 191–192, Ágoston 2002: 36–40).
| ||
magánhadserege
|
100 fő
| |
Palu örökletes ura, Szülejmán hán magánhadserege
|
150 fő
| |
Dzsizre örökletes ura Seref hán magánhadserege
|
200 fő
| |
Isziird30 szandzsákbégje Abdullah magánhadserege
30 A kurd szandzsákok között 1632–1641-ben felsorolt Sziird nevűvel azonosíthatjuk (Kunt 1978: 191). Ma Siirt város Törökország keleti részén.
|
40 fő
|
Beglerbégek és szandzsákbégek katonái (nem számítva a
| ||
31 Több jelentése van: 1. A janicsár hadtest ilyen nevű tagjai a piszkos munkákat végezték (Fodor 1989: 27–28); 2. Az adó és szolgálat alóli mentességet biztosító iratokban a karakul feladat a dzserehorral együtt szerepel, ami szintén nehéz fizikai munkára utal (Orhonlu 1984: 75; l. még: Mühimme 7: 281, No. 581). 3. Vidéki karakullukcsukat a 18. századi források is említenek anélkül, hogy feladataikat pontosan leírnák (Cezar 1965: 288, 312).
num A szó sátorverőt és zászlóvivőt is jelenthet.
| ||
Adana beglerbégje Miftáhi Szülejmán pasa33
33 Valamikor 1695-ben kapott itt megbízatást (Anonim 2000: 109).
| ||
– lovas
|
400 fő
| |
Tartományi hadsereg
|
400 fő
| |
Maras beglerbégje, Halil pasa, aki Akszarajt is bírja
| ||
– lovas díváne
|
150 fő
| |
34 Ma Afyon, korábban Afyonkarahisar.
35 E nagy kiterjedésű alkormányzóság központja Bursza volt.
| ||
árpalikként36 birtokló Ahmed pasa – lovas
36 Ebben a korban a tartományi kormányzók (ritkábban mások is) jövedelmük kiegészítésére, máskor pótlására ilyen elnevezéssel gyakran kapták meg más szandzsák(ok) bevételeit.
|
300 fő
| |
Alaije és Karaszi szandzsákjait árpalikként
| ||
birtokló Abdülkadir pasa37 – lovas
37 Ekként említi a névtelen krónikás is az 1695-ös kinevezések között (Anonim 2000: 109). Alaije (ma Alanya) kéziratunk egy későbbi bejegyzése szerint külön szandzsákbéget kapott Sábán bég személyében, s neki kellett egymagában 150 embert adnia. Karaszi az egykori török bégségről kapta nevét, központja Bergama (Pergamon), majd Balikeszir volt.
|
150 fő
| |
Szaruhán szandzsákbégje (mutaszarrif),
| ||
Redzsebpasazáde Kászim pasa38 – lovas
38 A névtelen krónikás szerint 1695-ben Szaruhán élére Redzseb pasa került (Anonim 2000: 109), de lehet, hogy a teljes névnek csak egy részét írta le.
|
200 fő
| |
118Ankara és Kangiri39 szandzsákbégje (mutaszarrif),
39 Kangiri: Ma Çankiri, Ankarától északkeletre.
| ||
Ali pasa40 – lovas
40 Így írta – Ankarára korlátozva – Ruzzini is (Szita – Seewann 1997: 273).
|
300 fő
| |
Teke szandzsákbégje (mutaszarrif), Harre (?)
| ||
Ali pasa – lovas
|
200 fő
| |
Mentese szandzsákbégje (mutaszarrif),
| ||
Ibrahimpasazáde Ali pasa – lovas
|
250 fő
| |
Szigla41 szandzsákbégje (mutaszarrif), Ibrahim
41 Az bizonyos, hogy Szigla vagy Szugla nevű szandzsák létezett az Oszmán Birodalomban, s Izmirtől nyugatra feküdt, de településként nem sikerült azonosítani.
| ||
pasa – lovas
|
150 fő
| |
42 Ma Kozan, Adanától észak–északkeletre.
43 Ma Içel, mely egyben Mersin városát takarja, Adanától keletre.
| ||
Haszán pasa – lovas
|
200 fő
| |
Hamid és Aksehir szandzsákbégje (mutaszarrif),
| ||
Tatar Szálih pasa44 – lovas
44 A névtelen krónikás szerint 1694-ben csak Hamidot kapta meg (Anonim 2000: 91, 109). A kiutalás pontosabb dátuma a másik történeti munkából derül ki, s novembernek felel meg (Zübde 1995: 502).
|
200 fő
| |
Kajszeri és Kirsehir szandzsákbégje, Mehmed bég
| ||
– lovas
|
200 fő
| |
Amaszja szandzsákbégje, Hüszejn bég45 – lovas
45 A szandzsákot később Boz bég szercsesmének adták.
|
200 fő
| |
Karsz-i Maras46 szandzsákbégje, Mevludpasaoglu
46 Az elnevezésre ld. Anonim 2000: 206. Másutt „Karsz, Marashoz tartozik” formában szerepel (Kunt 1976: 188).
| ||
Mahmud bég47 – lovas
47 Feltehetőleg azonos a Ruzzininél Menludnak írt vagy annak olvasott pasával (Szita – Seewann 1997: 274, No. 36).
|
15 fő
| |
Szultán Önü48 szandzsákbégje (mutaszarrif),
48 A szandzsák a mai Eskişehir körüli területeket foglalta magába.
| ||
Pehlivanoglu Iszmail bég [– lovas]
|
200 fő
| |
Divrigi szandzsákbégje, Gázi Ibrahim bég49 – lovas
49 Itteni szolgálata 1695-ben kezdődött (Anonim 2000: 109).
|
50 fő
| |
Bejsehir szandzsákbégje, Ahmed bég – lovas
|
80 fő
| |
Malatja szandzsákbégje, Risvánoglu Halil bég50 – lovas
50 Talán ő lett később Maras beglerbégje (Zübde 1995: 721).
|
150 fő
| |
Beni Rabija51 szandzsákbégje, Idrisz bég [– lovas]
51 E ritkán előforduló közigazgatási egység a Rakkai beglerbégséghez tartozott, valószínűleg Rasz al-Ajnból irányították (Birken 1976: 200; Kiliç 1997: 61, 157–158).
|
25 fő
| |
Kirk Kilisze52 szandzsákbégje Musztafa bég
52 Az eredetileg „negyven templomot” jelentő trákiai szandzsák neve később Kirklareli (ma Kirklareli) lett.
| ||
119(nyelv- és hírszerzési feladatokkal) – lovas
|
30 fő
| |
Csirmen53 szandzsákbégje, Musztafa bég – lovas
53 Az egykori közigazgatási központ ma Ormenion néven kis falu Görögországban, Edirnétő1 nyugatra.
|
30 fő
| |
Tarzusz szandzsákbégje, Bayezidoglu Kalender
| ||
bég – lovas
|
200 fő
|
Maras tehetős lakosai közül a magyarországi
| ||
hadjáratra kijelöltek54
54 Arról a viszonylag ritka esetről van szó, amikor gazdag alattvalókat arra kényszerítettek, hogy vagyonukból meghatározott számú katonát állítsanak ki.
| ||
Ahmedpasaoglu Haszán
|
50 fő
| |
Abdülfettah
|
50 fő
| |
Keskikoglu Hadzsi Mehemmed
|
60 fő
| |
Hadzsi Kalender nagybátyja, Veli
|
70 fő
| |
A csavusok korábbi kethüdája, Mehmed
|
50 fő
| |
A korábbi tezkeredzsi, Bahtijaroglu
| ||
Mehmed
|
40 fő
|
Aksehir tehetős lakosai
| ||
Ibrahim
|
35 fő
| |
Mehmed
|
35 fő
| |
Az antaljai bírósági körzet (kazá) lakosai
| ||
Karamanlioglu Ebubekir
|
25 fő
| |
Karamanlioglu Musztafa
|
40 fő
| |
Elmalu55 bírósági körzet
55 Ma Elmali, Antaljától nyugat–délnyugatra.
| ||
Gürdzsioglu Ömer
|
50 fő
| |
Kara (?) Murad
|
50 fő
| |
Kas56 bírósági körzet
56 Antaljától délnyugatra fekszik a tengerparton.
| ||
Musztafabégoglu Kadri
|
50 fő
| |
Deli oglan Musztafa
|
50 fő
| |
Egridir57 bírósági körzet
57 Város az azonos nevű tó mellett, Antaljától északra.
| ||
Evrahbégoglu Hüszejn
|
40 fő
| |
Lefke58 bírósági körzet
58 Ma Osmaneli Izniktől kelet–délkeletre (Majer 1984: 45).
| ||
Hadzsi Haszanoglu Mürteza
|
30 fő
| |
Kerimoglu Musztafa
|
20 fő
|
120Rumélia válija, vezír Abdi pasa59 magánhadserege
59 Korábban a nagyvezír, Elmász Mehmed pasa kethüdája volt, s a zentai csata után tették meg ruméliai beglerbégnek (Zübde 1995: 626).
| ||
– gyalogos
|
1.000 fő
| |
– lovas
|
500 fő60
60 Időközben, a fősereg megérkezéséig, Belgrád védelemére rendelték, elvileg a tartományi erőkkel, de azok számát másodszorra nem tüntették fel.
| |
Rumélia tartományi hadserege
|
4.000 fő
|
61 Janja szandzsákot és várost nálunk sokáig Janinaként ismerték, a település ma Ioánnina Görögországban. Dukagin: A szandzsák albán és szerb területeken feküdt, székhelye valószínűleg Ipek (Pecs) volt. Prizrin: ma Prizren.
62 Bizonyára azonos a fentebb már említett ilyen nevű pasával.
| ||
– lovas
|
200 fő
| |
– gyalogos
|
500 fő63
63 Ezeket a katonákat később Belgrád védelmére rendelték (de lehet, hogy a megjegyzés a következő tételben szereplő szkopljeiekre vonatkozik).
| |
64 Ma Szkoplje.
65 Ma Kjusztendil Bulgáriában.
| ||
(mutaszarrif), Szerhadlü Mehmed pasa66
66 1690–91-ben állomáshely nélkül bukkan fel (Zübde 1995: 381). 1702 februárjában csakugyan Küsztendil mutaszarrifja, de ekkor Aladzsa Hiszárt élvezte második jövedelemforrásként (Zübde 1995: 727). Ez év októberében viszont már Davud pasa működött a bulgáriai városban (Kiliç 1997: 89).
| ||
magánhadserege – lovas
|
300 fő
| |
Avlonja és Delvine szandzsákbégje (mutaszarrif),
| ||
Kaplanpasazáde Zejnel pasa67
67 A névtelen krónikás ismét rövidített, csak Kaplan pasaként szerepelteti őt 1694–95-ben (Anonim 2000: 91, 109). Defterdár Szari Mehmed pasa viszont a teljes alakot kiírja, midőn előadja, hogy Temesvár védelmére rendelték őt 1697. szeptember 17. és október 16. között, helyére pedig a fia került (Zübde 1995: 627).
| ||
– gyalogos
|
500 fő
| |
– lovas
|
200 fő
| |
Ohri szandzsákbégje (mutaszarrif) Adem pasa68
68 Korábbi szolgálatai fejében 1694. október 18-án nevezték ki ide, egyben arra is megbízást adtak neki, hogy az albán levendeket irányítsa (Anonim 2000: 86). Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy ankarai bég lett volna (Szita – Seewann 1997: 350).
| ||
– gyalogos
|
500 fő
| |
– lovas
|
200 fő
| |
Elbaszán szandzsákbégje (mutaszarrif), Ali pasa69
69 Őt is felleljük azok között, akik 1695-ben jutottak új pozícióba (Anonim 2000: 109).
| ||
– lovas
|
100 fő
| |
– gyalogos
|
200 fő
|
121Kisázsia egyes váraiból a magyarországi hadjáratra
kirendelt várkatonák (müsztahfiz) | ||
Anatóliai tartomány
|
390 fő
| |
Szivasz tartomány
|
368 fő
| |
Karamán tartomány
|
300 fő
| |
Adana tartomány
|
303 fő
| |
Maras tartomány
|
47 fő
| |
Dimetoka vára70
70 Ma Didymótichon, Görögországhoz tartozik, tehát nem Anatóliában feküdt.
|
17 fő
| |
Összesen:
|
1.36871
71 Helyesen összeadva 1425.
|
Özü beglerbégje, Ibrahim pasa72 magánhadserege
72 Ibrahim pasa először 1695-ben szerepel e rangban (Anonim 2000: 109).
|
800 fő
| |
A Nikápoly szandzsákját árpalikként bíró (mutasarrif)
| ||
Ahmed pasa – lovas
|
200 fő
|
A dunai flotta (fizetésük rendezve73)
73 Sajnos az összegeket nem tüntették fel.
| |||||
Kaljata
|
10
|
egyenként 227 fő
|
2.270 fő
| ||
Firkata
|
5
|
egyenként 100 fő
|
500 fő
| ||
Kis firkata
|
28
|
egyenként 80 fő
|
2.240 fő
| ||
Sajka
|
39
|
egyenként 40 fő
|
1.560 fő
| ||
Odzsaklik sajka
|
12
|
491 fő
| |||
Tehetősek sajkái
|
5
|
200 fő
| |||
Havasalföldi sajka
|
5
|
200 fő
| |||
1 barcsa és 3 havasalföldi sajka
|
160 fő
| ||||
Üsztü acsik
|
100
|
900 fő
| |||
Összesen:
|
8.521 fő
|
Portai nyugalmazott janicsárok (Belgrádba küldve)
|
500 fő
| ||
Beslü lovasok (Edirnéből Belgrádba küldve;
| |||
elszegődési pénzük, zsoldjuk fizetve)
|
200 fő
| ||
Kurucok (Havasalföldről Belgrádba küldve;
| |||
zsoldjuk és ellátmányuk a kincstártól)
| |||
– gyalogos
|
200 fő
| ||
– lovas
|
300 fő
| ||
Jerli kul (Újpalánk védelmére írandók, elszegődési
pénzük és zsoldjuk elküldve) | 400 fő | ||
Puskás gyalogosok (a Vaskapunál a Dunában lévő sánc
védelmére írandók, elszegődési pénzük és zsoldjuk elküldve) | 200 fő74
74 Az utóbbi két szám nincs a végösszegben.
| ||
122Összesen
|
gyalogos:
|
54.803
| |
lovas:
|
36.565
| ||
Mindösszesen
|
91.368 fő75
75 Helyesen összeadva 91.466 fő.
| ||
A korábbi móreai főparancsnok (szeraszker), most a
| |||
Szaloniki szandzsákot árpalikként bíró vezír
Haszán pasa (aki a magyarországi hadjáratra lett kirendelve) magánhadserege |
500 fő
|
Evlád-i fátihán – gyalogos
|
3.439 fő76
76 Ennek a két kontingensnek a létszáma a fenti végösszegben nem szerepel.
|
[Teljes várható létszám:
|
95.405 fő
| |
a dunai flotta nélkül:
|
86.884 fő]
|
Csapatnemek
|
lovas
|
gyalogos
| |
1. Portai zsoldosok (kapu kulu)
|
37.170
(42.78%) | ||
a. lovas (szpáhi, szilahtár)
|
11.670
| ||
b. fegyverkovács, tüzér
|
7.000
| ||
c. janicsár
|
18.500
(21%) | ||
2. Kormányzók magánhadserege
(kapu halki) |
14.070
(16.19%) | ||
a. lovas
|
10.870
(77%) | ||
b. gyalogos
|
3.200
(23%) | ||
3. Tartományi timár-birtokos sereg
(ejálet aszkeri) |
10.100
(11.62%) | ||
a. szpáhi
|
8.600
| ||
b. udvari müteferrika és csavus
|
1.500
| ||
4. Kincstári puskás gyalogosok
(miri pijáde tüfenkendaz) |
8.300
|
8.300
(9.55%) | |
5. Portai önkéntesek (serdengecsti)
|
4.000
|
4.000
| |
6. Nem-timáros tartományi csapatok
|
13.244
(15.24%) | ||
a. lovas
|
4,847
(36.6%) | ||
1. önkéntesek (szpáhi és szilahtár
szerdengecsti) |
1.393
| ||
2. zsoldos (szekbán)
|
1.000
| ||
3. egyéb
|
2.454
| ||
b. gyalogos
|
8.397
(63.4%) | ||
1. hász-bégek puskásai
|
810
| ||
2. vegyes
|
4.974
| ||
3. várkatonák
|
1.368
| ||
4. Egyiptomi szerdengecsti
|
500
| ||
5. 17 tehetős polgár által kiállítottak
|
745
| ||
Összes
|
37.487
(43.15%) |
49.397
(56.85%) |
86.884
(100%) |
7. A dunai flotta személyzete és
katonasága (gyalogos) |
8.521
|
8.521
| |
Teljes létszám
|
37.487
(39.3%) |
57.918
(60,7%) |
95.405
(100%) |
1683
|
1684
|
1685
|
1687
|
1697
| |
gyalogos
|
28.000
|
39.000
|
28.650
|
30.000
|
28.000
|
lovas
|
15.000
|
20.000
|
23.800
|
20.000
|
12.000
|
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me