Kossuth Lajos nyilatkozata Eötvös Károly és társai előtt
A függetlenségi és 48-as párt meghasonlott és a pártkörből kivált tagjai megbizásából Eötvös Károly és vezetése alatt háromtagu bizottság rándult le Turinba. Előttük Kossuth Lajos ekként nyilatkozott:
»Határozottan helyeslem Önök azon kijelentését, hogy Önök programmja: Magyarország függetlensége, a melyet semmi feltételhez sem kötnek és semminek alá nem rendelnek. A párt elnevezéséből a »48-as«-nak elhagyását szükségesnek tartom; mert ez vagy azt jelenti, a mit Magyarország függetlensége jelent, s ez esetben »tautológia«; vagy pedig mást jelent, s ekkor megzavarja a fogalmakat: s így káros is lehet.«
»A personalis unio hánytorgatását én sem helyeslem. Próbálják meg Önök ezzel Magyarország függetlenségét becsületes, őszinte elhatározottsággal, miként 1848-ban megpróbáltam én is. Én ugyan nem hiszem, hogy az sikerül, miként nekem sem sikerült; de ám próbálják meg. – Ehhez azonban a personalis unio hánytorgatása nem szükséges.«
»Határozottan rosszallom a más elveken lévő pártokkal a fegyverbarátságot. Ebben Önöknek igazat adok.«
»A delegatiót nyilt kérdésül hagyni nem helyeslem. Ha Önök kezdetben belementek volna, nem tartottam volna helytelennek; mert ha az országgyűlésben helyet foglaltak, annak egyik bizottságában is helyet foglalhattak volna. De minthogy a párt harminczhárom év óta mindig következetesen ellenezte a delegatióba menést: most ennek nyilt kérdésül hagyása nevetségessé tenné a pártot a nemzet előtt. Nem is lenne az odamenetelnek semmi haszna.«
»Örvendek, hogy a Wekerle-kormány fölvette programmjába az egyházpolitikai kérdések megoldását; minthogy huszonöt év óta azt tapasztaltam, hogy semmi sem sikerült, a mit a kormány magáévá nem tett. E kérdésekre most már nagyobb súlyt fektetek, mint előbb; mert azt látom, hogy ez idő szerint ezek dominálnak mindent.«
»Nagyon sajnálnám, ha a kormány az egyházpolitikai kérdésekben megbuknék. Ez olyan lenne, mint Helfynek megirtam, mintha a fürdővizzel a gyermeket is kiöntenék. Komoly államférfi előtt a kormánybuktatás nem végczél. A kérdés az: mi jön utána. Ha a kormánybuktatás csak egyetlen lépéssel is előbbre viszi a függetlenséget: akkor buktassák meg a kormányt. Az egyházpolitikai javaslatok megbuktatásánál ez esetet nem látom.«
»A függetlenségi párt ereje soha sem lesz teljes, ha csak a »szabadelvü« haladás terén s az egyházpolitikai kérdések megoldásában határozott állást nem foglal. A függetlenségi párt természete hozza magával, hogy a szabadelvü haladás élén kell állania.«
Áttérek a practikumra. Mindent meg kell Önöknek tenniök, hogy a párt ismét egyesüljön. A személyeskedést egyáltalán kerülni kell. Jöjjenek össze s tárgyilagosan beszéljék meg a dolgot. Proponálják Önök, hogy a pártkörben maradottak küldjenek ki három férfiut s Önök is hármat. Ezek tanácskozzanak. De a puszta »egyesülés« jelszó nem ér semmit. Az egyesülésnek Önök közös felirata alapján, valamint az általam érintett elvek alapján kell megtörténnie. Ha ez nem sikerül, akkor majd megmondom végső véleményemet.