409.
Cegléd, július 8.
Kossuth levele Görgeyhez a hadsereg pénzellátásának nehézségeiről és a szükséges takarékossági rendszabályokról.
Senki nálamnál annak mulhatlan szükségét jobban nem érezi, hogy a nemzet hadseregének pénz kell. Senki nálamnál jobban nem tudja, mi rossz hatást gyakorol, ha a nép kiszolgáltatásai készpénzzel nem fizettetnek.
De Tábornok ur junius 29-én vagy 30-án azt irta: siessen a kormány távozni Pestről, mert az ellenség fel nem tartóztatható, sőt már Tábornok Ur seregét tulszárnyalván, a főváros egészen fedezetlenül van.
E jelentésre a kormánynak kötelessége volt a pénzgyárt megmenteni. Megmentette. – De 14 napig semmi pénzt nem teremthettünk. Ez a hirtelen feloszlatásnak következése, melyen segiteni nem tudok. senki nem tudhat.
Néhány napig tehát nincs más mód, mint semmit nem fizetni olyat, ami nyugtatvánnyal, utalvánnyal ideiglenesen kielégithető – és a pénzt csak zsoldfizetésre forditani.
Tessék az intendanturát ehhez képest utasitani: adja utalványait a pénzügyministeriumra ugy, hogy Szegeden 14 nap alatt fizetendők.
A budapesti kölcsönt már megkisértettem s kaptunk is egy fél milliót, ebből láttuk el egy pár százezerrel Komáromot; ebből fizettük a naponkinti hadiköltségeket juliusban.
Hanem a tábori főpénztárak, ámbár kellett tudniok a körülményeket, azt a hibát követték el, hogy némely zászlóaljnak kiadták egész havi obtingentóját másnak meg semmit. Ahelyett, hogy mind csak 10 napra elégitették volna ki.
Azt is megjegyzem, hogy a havi szükségletek kimutatása még igen kis részben érkezett be a mai napig is.
Egyébiránt tenni fogok, amit csak ember tehet.
Közli Görgey István i. m. III. köt. 114. s köv. l. és Klapka Gy.: Emlékeimből. Bp. 1886. 201. s köv. l.