kísértetes
kísértetes [í-e-ë v. i-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. (kissé régies, irodalmi nyelvben) Kísérteties. Milyen kisértetes ez a dal! (Petőfi Sándor) Szeretem a szomorú órák Kisértetes, intő hívását. (Ady Endre) Kisértetes danát a holt apák daloltak. (Tóth Árpád)
2. (ritka) Olyan, amelyben kísértet szerepel, kísértetjárás fordul elő. Erre mindenki tudott elmondani valami boszorkányos vagy kísértetes történetet. (Gárdonyi Géza)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
