Móricz Miklós
Móricz Miklós (Prügy, 1886. dec. 7. – Bp., 1966. máj. 5.): statisztikus, író, újságíró, Zsigmond öccse. A bp.-i tudományegy.-en államtudományi doktori oklevelet szerzett. Ügyvédi irodákban működött, majd a kassai és bp.-i kereskedelmi kamaráknak volt tisztviselője. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom idején a kereskedelemügyi min. osztálytanácsosa. Ismételten, huzamosabb időn át működött az újságírói pályán. A Magyar Hírlap, a Független Magyarország munkatársa, 1923 – 28 között a Brassói Lapok szerk.-je. Mint a Központi Statisztikai Hivatalnak szerződéses munkatársa, megindította és szerk. (1933 – 1944) a STUD (Statisztikai Tudósító) c. újszerű kőnyomatos napilapot. A nyomdászat terén is tevékenykedett (1939-től több éven át a Pesti Lloyd Társulat nyomdaig.-ja volt); nevéhez itt is több kezdeményezés, újítás fűződik (kéziratszedő gép). Élete végén főleg történeti statisztikai tanulmányokkal foglalkozott. Közgazdasági, társadalomtudományi írásaiban sokoldalú és haladó szellemről tett tanúságot; bátyjáról írott cikkei irodalomtörténeti jelentőségűek. – F. m. Magyarország ipari népessége (Közgazdasági Szle, 1912); Erdély és Regát (Brassó, 1928); Világgazdaság és demográfia (Magy. Statisztikai Szle, 1931); Az erdélyi föld sorsa (Bp., 1932., angolul is); Budapest társadalomrajza (Bp., 1934); Nagybirtok, népszaporodás, népsűrűség (Magy. Statisztikai Szle, 1936); Hogy adod (Bp., 1949); Móricz Zsigmond indulása (Bp., 1959); Magyarország népének korviszonyai 1804 – 1869 (Történeti Statisztikai Évk. 1961 – 62); Móricz Zsigmond érkezése (Bp., 1966). – Irod. M. M. (Statisztikai Szle, 1966. júl.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
