1940

Full text search

1940
I.4.- Francia-lengyel katonai egyezményt kötnek.
I.5.- Sikertelen szovjet offenzíva indul a finn védelem ellen.
I.10.- Budapesten önkéntes zászlóalj alakul, amely másnap elindul Finnországba. Parancsnoka Kémeri Nagy Imre főhadnagy.
I.15.- A belga kormány elutasítja a francia hadsereg és a brit expedíciós hadtest átvonulási kérelmét.
I.17.- Tildy Zoltánt a Független Kisgazdapárt ügyvezető elnökévé választják.
II.1.- Újabb sikertelen szovjet offenzíva indul a finn védelem ellen.
II.5.- A brit-francia Legfelsőbb Haditanács határozatot hoz expedíciós hadtest felállításáról és kiküldéséről Finnországba a szovjet csapatok elleni harcra.
II.10.- A Finnországba érkezett önkéntesekből 4 nemzetközi dandárt állítanak fel.
II.11.- A magyar önkéntes zászlóalj megérkezik Finnországba.
- Német-szovjet gazdasági egyezményt írnak alá.
II.13.- Karéliában a szovjet csapatok áttörik a finn Mannerheim-vonalat.
- Finnország katonai segítséget kér Svédországtól, amit az 16-án elutasít.
II.16.- Nagy-Britannia és Franciaország kéri Svédországtól csapatai átengedését Finnország megsegítésére.
II.25.- Koppenhágában a svéd, norvég és dán külügyminiszteri értekezleten semlegességi nyilatkozatot fogadnak el a szovjet-finn háborúban.
II.27.- A svéd kormány elutasítja a II.16-i brit-francia kérést.
III.1.- Megszüntetik a Honvédség főparancsnoka beosztást, egyidejűleg a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány hatásköre alól kikerülve, a kormányzó közvetlen alárendeltségébe lép. Három hadsereg-parancsnokságot állítanak fel. Megalakul a Gyorshadtest.
III.2.- Nagy-Britannia és Franciaország kéri Norvégiától és ismételten Svédországtól csapatai átengedését.
III.3.- A szovjet hadsereg megindítja végső offenzíváját Finnország ellen Viipuri térségében.
- A svéd és a norvég kormány elutasítja a brit-francia expedíciós hadtest átvonulását Finnország irányába.
III.7.- Finnország fegyverszünetet kér.
III.12.- Szovjet-finn békeszerződést írnak alá Moszkvában.
III.17.- A washingtoni magyar követnél 5 millió dollárt helyeznek letétbe esetleges emigráns magyar kormány céljaira.
III.20.- Lemond Daladier francia miniszterelnök. Utóda Paul Reynaud.
III.28.- Nagy-Britannia és Franciország egyezményt ír alá, hogy nem kötnek különbékét.
IV.2.- Gróf Teleki Pál miniszterelnök egy esetleges emigráns kormány megalakításának előkészítésére az USA-ba küldi Eckhardt Tibort.
IV.8.- Halder vezérezredes, az OKH vezérkari főnöke jóváhagyja a román olaj biztosításának (Románia megszállásának) tervét egy balkáni brit partraszállás esetére. A tervezet román ellenállás esetén számol a Honvédség bevonásával.
IV.9.- A német haderő megszállja Dániát. X. Keresztély király elfogadja a német védnökséget.
- A német hadsereg megtámadja Norvégiát. A norvég partvédelem elsüllyeszti a német BLÜCHER nehézcirkálót.
IV.10-13.- Narvik előtt a brit flotta csatát nyer a német flottával szemben.
IV.14.- A még a finn háborúra felállított, egy-egy angol, francia és lengyel dandárból álló expedíciós hadtest partra száll Norvégiában, Narvik térségében.
IV.16.- A magyar önkéntes zászlóaljat a finn-szovjet határ biztosítására Lappeenrantaába vezénylik.
IV.28.- A brit csapatok beveszik Narvikot, a németek a város körüli hegyekben vonulnak állásba.
V.1.- Lodzban felállítják az első gettót.
V.5.- A norvég kormány Londonba emigrál.
V.9.- A magyar honvédelmi miniszter elrendeli a lakóházi légoltalmi rendszer kiépítését.
V.10.- A német hadsereg megtámadja Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot. Brit csapatok szállnak partra Izlandon és a Faröer-szigeteken.
- Lemond Neville Chamberlain brit miniszterelnök. VI. György király kormányalakítással bízza meg Winston Churchillt.
- A magyar hadiüzemekbe katonai biztosokat neveznek ki.
- Másodszor mozgósítják a svájci hadsereget.
V.13.- A német páncélosékek Namur és Sedan között átkelnek a Meuse-on.
V.14.- A német légierő lerombolja Rotterdam belvárosát.
V.15.- Hollandia kapitulál a német csapatok előtt, a kormány Angliába emigrál.
- Churchill feloldja a német városok bombázásának tilalmát.
V.17.- A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe.
V.18.- A német csapatok bevonulnak Antwerpenbe.
V.19.- A magyar önkéntes zászlóaljat visszavonják a finn-szovjet határról. Másnap a zászlóalj hazaindul.
V.20.- A német csapatok a Somme torkolatánál kijutnak a La Mance-csatornához, ezzel ketté-
vágják az angol-francia haderőt.
V.21.- Gróf Teleki Pál miniszterelnök leállítja az emigráns kormány megalakítására vonatkozó előkészületeket.
V.22.- A francia hadsereg Arrasnál sikertelen ellentámadást indít az összeköttetés helyreállítására a Belgium és Hollandia területén elvágott angol-francia csapatrészekkel.
V.24.- Hitler megállíttatja a német páncélosékeket Dunkerque előtt.
- Hazaérkezik Finnországból a magyar önkéntes zászlóalj.
V.27.- Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok VI.4-ig tartó evakuálása Dunkerque térségéből Angliába.
V.28.- Belgium kapitulál a német csapatok előtt, a kormány Londonba emigrál.
VI.5.- A német csapatok újabb offenzívát indítanak és áttörik a Franciaország központi részeit védő Weygand-vonalat.
VI.7.- Berlint először éri (francia gépek által) légitámadás.
VI.8.- Magyarországon megalakul a háború végéig funkcionáló, kerületekre osztott honi légvédelmi rendszer.
- A brit csapatok feladják Narvikot.
VI.9.- Norvégia kapitulál a német csapatok előtt.
VI.10.- Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Másnap az olasz csapatok átlépik a francia határt.
- Befejeződik a brit-francia csapatok kivonása Norvégiából.
VI.14.- A német hadsereg bevonul Párizsba.
VI.15.- A szovjet hadsereg bevonul Litvániába, 17-én Lettországba és Észtországba.
- A németek beveszik Verdunt, ezzel áttörik a Maginot-vonalat.
VI.16.- Franciaországban Phillipe Pétain marsall alakít kormányt és fegyverszünetet kér Németországtól.
- Kivonják Franciaországból a brit légierőt.
VI.17.- A német haderő nyugati irányból bekeríti a Maginot-vonalat.
VI.18.- Londonban de Gaulle tábornok vezetésével megalakul a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottság (Szabad Franciaország), amely bejelenti a harc folytatását Németország ellen.
VI.22.- Franciaország kapitulál a német, 24-én az olasz csapatok előtt.
VI.26.- A Szovjetunió jegyzékben követeli vissza Romániától Besszarábiát és a cári birodalomhoz sosem tartozott Észak-Bukovinát.
VI.27.- A minisztertanács határozatot hoz a magyar területi igények kikényszerítéséről Romániával szemben, ha az teljesíti a szovjet igényeket. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elrendeli a részleges mozgósítást.
- Churchill brit miniszterelnök tengeri blokádot jelent be Európa körül.
VI.28.- A szovjet hadsereg bevonul Besszarábiába és Észak-Bukovinába.
VI.30.- A német hadsereg partra száll három angol szigeten a La Manche-csatornán (Aderney, Guernsey, Jersey).
VII.1.- A Románia elleni részleges mozgósítással megalakul mindhárom honvédhadsereg.
VII.2.- Románia felmondja a brit-francia területi garanciát.
VII.3.- A brit flotta Mers el-Kebirnél megtámadja és harcképtelenné teszi a kikötőben horgonyzó francia flottát.
VII.4.- A francia kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Nagy-Britanniával.
VII.5.- Svédország engedélyezi Németországnak egy vasútvonala használatát.
VII.10.- Gróf Teleki Pál miniszterelnök Berlinben a magyar-román konfliktusról tárgyal Hitlerrel és gróf Ciano olasz külügyminiszterrel, akik óvják Románia őt megtámadásától.
VII.11.- A francia kormány Vichybe költözik. Phillipe Pétain marsall miniszterelnök az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felhatalmazása alapján tejhatalommal átveszi az államfői jogkört is. E naptól beszélhetünk a Vichyi köztársaságról.
VII.16.- Hitler elrendeli a partraszállás előkészítését Dél-Angliában (Fall Seelöwe).
VII.23.- Londonban Eduard Benes emigráns csehszlovák kormányt alakít.
- A Vichyi francia kormány egyezményt köt Japánnal távolkeleti gyarmatai átadásáról.
VIII.2.- Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetunióhoz csatolják.
VIII.3.- A Szovjetunióhoz csatolják Litvániát, 5-én Lettországot, 6-án Észtországot.
- Az olasz hadsereg (Abesszínia felől) bevonul Brit-Szomáliába (20-ára befejezi a brit gyarmat elfoglalását).
VIII.7.- Nagy-Britannia szövetségi szerződést írt alá a Szabad Franciaországgal.
VIII.13.- A Luftwaffe támadásával kezdetét veszi az angliai légicsata.
VIII.16.- Magyar-román határtárgyalások kezdődnek Szörényvárott (Turnu Severinben). 24-én eredmény nélkül megszakadnak.
VIII.17.- Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
VIII.22.- A lengyel hadsereg a Brit Nemzetközösség Szövetséges Katonai Parancsnokságának alárendeltségébe lép.
VIII.25.- Az első brit légitámadás Berlin ellen.
VIII.26.- A minisztertanács elhatározza a fegyveres akciót Románia ellen, s elrendeli a Honvédség teljes mozgósítását. A három honvédhadsereg felvonul a román határra. A támadás idejét VIII.28-ra tűzik ki.
VIII.27.- Románia német-olasz döntőbírósági ítéletet kér a magyar-román területi vitában.
VIII.29.- Az USA Kongresszusa általános hadkötelezettséget fogad el.
VIII.30.- Németország és Olaszország döntőbírósági határozata (második bécsi döntés) Magyarországhoz csatolja vissza Észak-Erdélyt, a Székelyföldet, Máramarost és a Partium Nagyváradtól északra elterülő részeit. Az 1940:XXVI. törvénycikkel az Országgyűlés X.8-án beiktatja az újraegyesülést.
- Bécsben magyar-német kisebbségi megállapodást írnak alá, amely kitüntetett jogokat biztosít a magyarországi német nemzetiségnek.
IX.2.- Az USA kormánya támaszpontokért cserébe 50 régi torpedórombolót ad át Nagy-Britanniának.
IX.3.- Paulus német altábornagy vezetésével törzs alakul a Szovjetunió elleni támadás terveinek kidolgozására.
IX.4.- Hitler parancsot ad London, Bristol, Coventry és Liverpool rombolására a levegőből.
IX.5.- Újabb német-szovjet szerződést írnak alá a német ajkú lakosság áttelepítéséről a Szovjetunió területéről a Német Birodalomhoz 1938 óta közvetlenül hozzácsatolt területekre.
IX.5-16.- A Honvédség végrehajtja a második bécsi döntést.
IX.6.- Romániában I. Mihály trónörökös átveszi a hatalmat II. Károly királytól, aki másnap emigrációba vonul. Az ország tényleges vezetője a IX.4-én miniszterelnökké kinevezett Ion Antonescu tábornok lesz, aki 14-én felveszi a Conducator (Államvezető) címet.
IX.7.- A kétoldalú craiovai egyezményben Bulgária visszanyeri Romániától Dél-Dobrudzsát (VIII.3. óta folynak a tárgyalások).
IX.13.- Olasz csapatok hatolnak be (Líbia felől) Egyiptomba.
IX.15.- A legnagyobb légicsata Anglia felett (az „angliai csata napja”).
IX.18.- A brit gyarmati csapatok Sidi Barraninál megállítják az Egyiptomba betört olasz hadsereget.
IX.22.- Japán csapatok vonulnak be Indokínába (a Vichy-i Franciaország és Japán VII.23-i egyezménye alapján).
IX.23.- Közös brit-szabad francia támadás indul a vichyi francia Dakar ellen. A 25-én kudarcba fulladó akció az első francia-francia összetűzés is.
IX.27.- Németország, Olaszország és Japán megköti a Háromhatalmi Egyezményt.
- Több nyilas párt és szervezet egyesülésével megalakul a Nyilaskeresztes Párt. Vezére a 16-án szabadult Szálasi Ferenc.
X.3.- A Vichyi Franciaországban zsidótörvényt fogadnak el.
X.8.- Német csapatok vonulnak be Romániába. (A magyar kormány IX.30-i engedélye alapján Magyarországon át.)
X.19.- Az USA-ban bizottság alakul az atomfegyver megalkotására.
X.21.- Megalakul a Magyar Megújulás Pártja. Vezére: Imrédy Béla.
X.23.- Hitler és Franco találkozóján Hitler sikertelen kísérletet tesz Spanyolország beléptetésére a háborúba.
X.28.- Az olasz hadsereg (Albánia felől) behatol Görögországba.
XI.4.- Brit csapatok szállnak partra Kréta szigetén.
XI.5.- Harmadszor is az USA elnökévé választják Franklin D. Rooseveltet.
XI.8.- A görög hadsereg ellentámadást indít, a Commando Supremo (olasz főparancsnokság) elrendeli a visszavonulást.
XI.11-12.- A brit flotta repülőhordozókról felszálló gépei Taranto kikötőjében megtámadják az olasz flottát.
XI.12.- Hitler utasítást ad a Görögország elleni támadás kidolgozására (Fall Marita).
XI.12-13.- Molotov szovjet külügyminiszter Berlinben a Szovjetunió Háromhatalmi Egyezményhez történő csatlakozásáról és a világ érdekszférákra való felosztásáról tárgyal.
XI.14-15.- A Luftwaffe lerombolja az angliai Coventry város egy részét.
XI.15.- Megalakul a kolozsvári IX. hadtest.
XI.20.- Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez.
XI.23.- Románia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez.
XI.24.- Szlovákia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez.
XI.26.- Megszűnik a katonai közigazgatás a második bécsi döntéssel visszacsatolt területeken.
XII.1.- Magyarország megszakítja a diplomáciai viszonyt a londoni emigráns lengyel kormánnyal.
XII.5.- Titkos brit-vichy-i egyezményt írnak alá a gyarmati status quo fenntartásáról.
XII.9.- A brit csapatok ellentámadást indítanak Egyiptomban.
XII.12.- Belgrádban magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződést írnak alá.
XII.16.- A brit légierő egyhetes hadműveletet kezd Mannheim lerombolására.
XII.18.- Hitler aláírja a Szovjetunió megtámadására vonatkozó Barbarossa-tervet. A tervezet nem számol Magyarország katonai részvételével (lásd 1941.III.22.).
XII.19.- Az olasz hadvezetés katonai segítséget kér Németországtól az Észak-Afrikában és Görögországban folyó hadműveletekhez.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me