1945

Full text search

1945
I.1.- A sziléziai Neuhammerben a magyar SS-hadosztályok összefogására megalakul a XVII. SS hadtestparancsnokság. Parancsnoka Feketehalmy-Czeydner Ferenc vezérezredes és SS-Obergruppenführer. Feketehalmy betegsége miatt a beosztást nem tudja elfoglani, ezért II.4-én azt Ruszkay Jenő vezérezredes és SS-Obergruppenführer veszi át.
- Elzászban a német G Hadseregcsoport offenzívát indít.
I.2.- A brit kormány bejelenti fegyverszünetkötési szándékát a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal.
- Megindul a Budapest felmentését célzó német támadás (Konrad).
- Brit csapatok szállnak partra a Bengáli-öbölben.
I.3.- Amerikai csapatok újabb ellentámadást indítanak az Ardennekben.
I.4.- Megalakul az Országos Számonkérő Iroda. Vezetője Pethő Tibor.
I.6.- Churchill brit miniszterelnök és Eisenhower tábornok, a nyugati front főparancsnoka az ardenneki német támadás nyomán kialakult helyzet miatt táviratban kéri Sztálint a későbbre tervezett szovjet offenzíva mielőbbi megindítására.
- Minden magyar vadászalakulatot a 76. német vadászrepülőezredparancsnokságnak rendelnek alá.
I.7.- Megindul a Budapest felmentését célzó második német támadás (Konrad II).
- A londoni Petőfi Rádió utoljára sugároz.
I.10.- Magyar megszálló csapatok indulnak útba Dániába.
I.11.- A budapestet ostromló szovjet-román csapatokból megalakítják a Budapesti Csoportot.
I.12.- Az 1. Ukrán és az 1. Belorusz Front megindítja a Visztula-Odera hadműveletet.
I.13.- A 2., 3. Belorusz és az 1. Balti Front megindítja a kelet-poroszországi hadműveletet.
I.15.- A Budapesti Csoportból kivonják és Szlovákiába irányítják a 7. román lovashadtestet.
I.16.- A belügyminiszter a túlkapások miatt megszünteti a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálatot.
I.17.- Összeomlik a német védelmi rendszer a Visztula mentén. A szovjet csapatok e napon bevonulnak Varsóba.
I.18.- Megindul a Budapest felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III).
- A szovjet csapatok elfoglalják Pestet.
I.19.- Szovjet csapatok vonulnak be Krakkóba, illetve Lodzba.
I.20.- Moszkvában aláírják a (debreceni) Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti egyezményt.
- Francia csapatok támadást indítanak Elzászban.
I.23.- Az 1. Ukrán Front eléri az Oderát.
I.26.- Az ideiglenes államfői jogok gyakorlására a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága Nemzeti Főtanácsot állít fel. Elnöke: Zsedényi Béla.
- Németországban elvileg megalakul a 1. hungarista honvédhadosztály (Kossuth). Felállítása a gyakorlatban nem történik meg.
- A San Franciscóban előző nap összeült konferencia résztvevői aláírják az ENSZ Alapokmányát (45 aláíróval és 6 közvetlenül csatlakozóval az alapító államok száma 51).
- A 2. Belorusz Front eléri a tengert, ezzel a Kelet-Poroszországban harcoló német erőket elvágja Németország többi részétől.
I.28.- A magyar repülőalakulatokból légihadsereget szerveznek.
- A 26. és a 27. szovjet hadsereg ellentámadást indít a Budapest felmentéséért támadó IV. SS páncéloshadtest ellen, ezzel megszűnik a főváros felmentésének lehetősége.
I.29.- Az 1. Belorusz Front Poznantól délnyugatra átlépi az 1938-as német határt.
- Sziléziában elvileg megalakul a Gömbös és a Görgey SS gránátoshadosztály (felállításuk a gyakorlatban nem történik meg).
I.30.- Elvileg megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány Honvédsége.
I.31.- A meginduló harmadik ellentámadással megkezdődik a német csapatok visszaszorítása az Ardennekben.
II.3.- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság elfoglalja állomáshelyét Debrecenben, az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyén.
- A Magyarországra akkreditált diplomaták Angelo Rotta pápai nuncius, doyen vezetésével felkeresik Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert, a Budapest-erőd parancsnokát, és megkísérlik rávenni a kapitulációra (sikertelenül).
- Az 1. Belorusz Front eléri az Oderát, és hídfőket alakít ki bal partján.
II.4-11.- Jaltában tanácskozik Churchill brit miniszterelnök, Roosevelt amerikai elnök és Sztálin.
II.6.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a zsidórendeleteket.
II.8.- Az 1. Ukrán Front megindítja az alsó-sziléziai hadműveletet.
- A brit-francia haderő megindítja a maas-rajnai offenzívát.
II.9.- Elzász elfoglalásának befejeztével helyreállnak Franciaország 1939. évi határai. A szövetségesek felzárkóznak a német határon kiépített Siegfried-vonalra.
II.10.- A szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadműveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását.
II.11.- Budapest német-magyar védői kitörést kísérelnek meg.
II.12.- Budán a szovjet oldalra átállt magyar önkéntesekből zászlóalj alakul.
II.13.- Budapesten befejeződnek a harcok.
II.13-15.- Az angolszász légierő lerombolja Drezdát.
II.14.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megkezdi a honvéd nevelőtiszti intézmény kiépítését.
II.15.- Megalakul a Budai Önkéntes Ezred. Parancsnka Variházy Oszkár alezredes.
- Szálasi minden 12-70 éves magyar állampolgár mozgósítására elrendeli a Hungarista Munkahadsereg felállítását.
II.16.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzéteszi a magyar háborús bűnösök első listáját.
II.17.- Megszüntetik a szovjet Budapesti Csoportot.
II.19.- Amerikai csapatok szállnak partra Iwo-Jima szigetén.
II.19.- Pozsony térségében a 8. és a 22. SS lovashadosztály és honvédhadosztályok maradványaiból megalakul a 37. SS önkéntes lovashadosztály (Lützow).
II.23.- A brit-amerikai-francia haderő offenzívát indít a Ruhr-vidék ellen.
- Az amerikai csapatok bekapcsolódnak a maas-rajnai offenzívába.
II.24.- Befejeződik az alsó-sziléziai hadművelet, az 1. Ukrán Front felzárkózik a Neisse jobb partjára, annak Oderába torkollásától Penzigig.
II.26.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályát vesztettnek jelenti ki a bécsi döntéseket, valamint a területi gyarapodásokra vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Egyidejűleg betiltja – 25 fasisztának minősített párttal és szervezettel együtt, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalmat, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, a Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját, az Etelközi Szövetséget, az Ébredő Magyarok Egyesületét, a Magyar Országos Véderő Egyesületet és a leveneteszervezeteket.
II.27.- Az amerikai csapatok elfoglalják Manilát, a Fülöp-szigetek fővárosát.
III.1-3.- A szovjet csapatok részekre vágják a Kelet-Poroszországot védő német erőket.
III.2.- Az amerikai csapatok Düsseldorftól délre elérik a Rajnát.
- A Szlovák Nemzeti Tanács határozatot hoz a Csehszlovákiába való visszatérésről.
III.3.- Vörös János vezérezredes, az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, egyben vezérkarfőnök javasolja Vorosilov marsallnak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, hogy a Dunántúlon, a front mögött vessenek be általuk szervezett magyar partizáncsoportokat (javaslatát elutasítják).
III.4.- Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány első harcoló alakulata, a 6. gyaloghadosztály.
- Finnország hadat üzen Németországnak.
III.5.- Az amerikai csapatok elérik Kölnt. A 9. amerikai hadsereg a kanadai csapatokkal egyesülve 15 német hadosztályt kerít be a Rajna bal partján.
III.6.- A Dunátúlon a 6. SS páncéloshadsereg megindítja a német haderő utolsó nagy offenzíváját (Grossoffensive) a II. világháborúban.
- Romániában dr. Groza Péter alakít kormányt.
III.7.- Az épségben elfoglalt remageni hídon az amerikai csapatok átkelnek a Rajna jobb partjára. Ez az első hídfő a folyón.
- Belgrádban hivatalba lép a Josip Broz Tito vezette ideiglenes kormány, egyidejűleg megszűnik a londoni emigráns jugoszláv kormány.
III.9.- Indokínában a japán csapatokok meglepetésszerűen lefegyverzik a francia gyarmati hadsereget.
III.10.- A szovjet csapatok behatolnak a morva iparvidékre.
- Befejeződik a szövetségesek maas-rajnai hadművelete, a 21. hadseregcsoport felzárkózik a Rajnára.
- Az amerikai légierő lerombolja Tokio nagy részét.
III.15.- Az 1. Ukrán Front megindítja a felső-sziléziai hadműveletet.
III.16.- A 2. és a 3. Ukrán Front megkezdi Bécs irányú támadását.
- Az amerikai csapatok elfoglalják Iwo-Jima szigetét.
III.17.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet fogad el a földreformról.
III.19.- Hitler parancsot ad, hogy a Nagynémet Birodalom területén semmisítsenek meg minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot („Néró-parancs”).
III.20.- A szövetségesek átkelnek a Saar folyón.
III.22.- A szovjet csapatok végleg elfoglalják Székesfehérvárt.
III.22-24.- Moszkvában Eduard Benes, a Szlovák Nemzeti Tanács és négy cseh párt képviselői megállapodnak a csehszlovák kormányprogramról.
III.23.- Amerikai csapatok Oppenheimnél hídfőt foglalnak a Rajna jobb partján, ezzel megindul a Ruhr-vidéki támadó hadművelet.
III.24.- Duisburg és Emmerich között a brit csapatok is megkezdik az átkelést a Rajnán a Ruhrvidékre.
III.24-26.- A 2. Ukrán Front üldözésbe megy át az Észak-Dunántúlon.
III.25.- A Rajna bal partja teljes hosszában a szövetségesek birtokába kerül.
III.27.- Az utolsó, magyar területen tartott Koronatanács döntést hoz a vezető állami, katonai és pártszervek Birodalomba történő evakuálásáról (Gyepű-III).
- Megkezdődik a Honvéd Légierő áttelepítése a Birodalomba.
- Utoljára éri Londont V-2 rakétatámadás.
III.28.- Utolsó székhelyéről, Kőszegről a Szöllősi-kormány áttelepül a Birodalomba.
- A szovjet csapatok elfoglalják Győrt.
- A szovjet csapatok elfoglalják Danzigot.
- Összeomlik a német csapatok Rajna-menti védelmi rendszere.
III.29.- Szálasi Ferenc nemzetvezető és közvetlen környezete Kőszegről a Birodalomba települ.
III.30.- Hermann Balck páncélos tábornok, a 6. német hadsereg parancsnoka elrendeli a hadserege területén tartózkodó magyar csapatok lefegyverzését, és ugyanerre tesz javaslatot a hasonló szintű német parancsnokoknak.
III.31.- A szovjet csapatok, átkelve a Szudéta-hegységen, Csehország területére lépnek.
III. folyamán- Pilsen térségében megkezdődik a 2. hungarista honvédhadosztály (Petőfi) szervezése (felállítása a gyakorlatban nem történik meg).
IV.1.- A Ruhr-vidéket védő német B Hadseregcsoport bekerítésbe kerül.
- Amerikai csapatok szállnak partra Okinawa szigetén (VI.22-re foglalják el).
IV.2.- Delegálják és megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselőit.
IV.4.- Csehszlovákiában meghirdetik az ottani magyarságot kollektíve megbélyegző és állampolgárságától megfosztó ún. kassai programot (a benesi kormányprogramot).
- A szovjet csapatok beveszik Pozsonyt, Trencsént és Körmöcbányát.
IV.5.- Moszkvában előzetes magyar-szovjet, Prágában magyar-csehszlovák jóvátételi egyezményt írnak alá.
- A Szovjetunió felmondja a Japánnal 1941.IV.13-án kötött semlegességi szerződést.
IV.6.- Megkezdődik Königsberg ostroma.
- A 3. Ukrán Front megkezdi Bécs ostromát.
IV.7.- Sztálin engedélyezi az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 1. és 6. gyaloghadosztály hadműveleti területre küldését.
- Az amerikai flotta elsüllyeszti a világ (eddig) legnagyobb csatahajóját, a 70 ezer tonnás japán YAMATO-t.
IV.9.- Königsberg német védői kapitulálnak.
- A szövetséges 15. hadseregcsoport felújítja támadását Észak-Itáliában.
- Sztálin hozzájárul, hogy a román adminisztráció visszavegye Észak-Erdély közigazgatását a szovjet katonai közigazgatástól.
IV.11.- A szovjet csapatok elfoglalják Rábafüzes-hegyközséget, majd Szentimre-telepet, végül Magyarbüksöt, az utolsó magyar településeket.
- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenből Budapestre költözik.
- Az amerikai csapatok elérik az Elbát.
IV.12.- Az ország területét a Vas megyei Pinkamindszent határában lévő Dénes-, majd Kapuy-major szovjet elfoglalásával elhagyja az összefüggő front. Magyarországon befejeződnek a hadműveletek.
- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Budapestre költözik.
IV.12.- Meghal Franklin D. Roosevelt, az USA elnöke. Utóda az alelnök: Harry S. Truman.
IV.13.- A szovjet csapatok elfoglalják Bécset.
IV.14.- Megkezdődik az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 6., majd az 1. gyaloghadosztály kiszállítása az ausztriai frontra.
IV.16.- Az 1. Ukrán, valamint az 1. és a 2. Belorusz Front megkezdi a berlini offenzívát.
- A Ruhr-vidéken bekerített német csapatok leteszik a fegyvert. Parancsnokuk, Walther Model vezértábornagy öngyilkosságot követ el.
IV.18.- A 3. amerikai hadsereg átlépi az 1937-es német-cseh határt.
IV.19.- Németországban és Észak-Itáliában megindul a szövetségesek végső offenzívája.
IV.20.- A szövetségesek elfoglalják Nürnberget.
IV.21.- A szövetségesek elfoglalják Bolognát.
- A Szovjetunió és a lengyel Ideiglenes Kormány barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír alá.
IV.22.- Nauennél bezárul a Berlin körüli ostromgyűrű.
IV.23.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatja a Magyar Királyi Csendőrséget.
- Észak-Itáliában a brit-amerikai-lengyel haderő eléri a Pó folyót.
IV.24.- A szovjet csapatok áttörnek Berlin védelmi gyűrűjén.
IV.25.- San Franciscoban megnyílik az ENSZ alakuló konferenciája.
- Az Elba menti Torgaunál a 58. szovjet gárdalövészhadosztály és az amerikai 69. hadosztály találkozik. Ezzel kettévágják Németországot.
- Németországban kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes vezetésével bizottság alakul a nyugatra szorult magyarok képviseletére.
- Észak-Olaszország egyes városaiban antifasiszta felkelés tör ki.
IV.26.- Az angol csapatok elfoglalják Brémát.
IV.27.- Olasz partizánok elfogják és kivégzik Mussolinit.
IV.29.- Hitler Berlinben elkészíti politikai végrendeletét. Felszólít a harc végsőkig tartó folytatására, a szövetségesekkel való kapcsolatkeresés miatt árulónak minősíti és megfosztja minden tisztségétől Heinrich Himmlert, az SS, és Hermann Göringet, a légierő birodalmi vezetőjét, s az államfői hatalmat (nem Führer, hanem Reichspräsident) Karl Dönitz flottatengernagyra, a német hadiflotta főparancsnokára ruházza át.
IV.30.- Hitler öngyilkosságot követ el.
- A szovjet csapatok elfoglalják a berlini Reichstagot.
- Amerikai csapatok vonulnak be Münchenbe.
- Moravska Ostrava elfoglalásával befejeződnek a hadműveletek a morva iparvidéken.
V.1.- Mattsee-ban (Ausztria, Salzkammergut tartomány) utoljára ül össze a magyar Koronatanács.
- Budapesten újraindítja adását a Magyar Rádió.
- Karl Dönitz vezetésével megalakul a Harmadik Birodalom utolsó kormánya.
V.2.- A Dönitz-kormány a dán határhoz közeli Flensburgba költözik.
- Berlin helyőrsége kapitulál a szovjet csapatok előtt.
- Az olaszországi német csapatok leteszik a fegyvert.
- Zágráb német helyőrsége kapitulál.
- Brit csapatok foglalják el Rangoont.
V.3.- Az angol csapatok elfoglalják Hamburgot.
V.4.- Az észak-európai német csapatok kapitulálnak.
- A Brenner-hágóban találkoznak a Németországból, valamint az Olaszországból előrenyomuló szövetséges csapatok.
- Németország területén befejeződnek a nagyobb hadműveletek.
V.5.- Prágában felkelés tör ki.
V.6.- A német csapatok megkezdik a prágai felkelés leverését.
- Az 1., a 2. és a 4. Ukrán Front erőltetett menetben indul Prága felé.
- Befejeződik a brit csapatok burmai hadművelete.
- Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erők főparancsnoka fogadja Karl Dönitz német államfő követét, Hans-Georg von Friedeburg vezértengernagyot, a német hadiflotta (Dönitzet követően kinevezett) parancsnokát. Eisenhower kapcsolatba lép a Szovjet Főparancsnoksággal és javasolja, hogy a Jaltában elfogadott, állami-politikai jellegű kapitulációs okmány helyett aláírathassa a német haderő feltétel nélküli fegyverletételét. Javaslatát elfogadják.
V.7.- 0241-kor Alfred Jodl vezérezredes, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht, Véderő Főparancsnokság) vezetési törzsének főnöke Reimsben, a nyugati szövetséges haderő főhadiszállásán aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját a négy nagyhatalom tábornokai előtt. A fegyverletétel végrehajtására a 1100 órakor életbe lépő okmány 48 órás határidőt szab.
V.8.- Kelet-Poroszországban befejeződnek a szovjet hadműveletek.
V.9.- Miután Sztálin a 7-i reimsi okmányt csak a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekinti s ragaszkodik a kapituláció német fővárosban történő aláírásához, 0016-kor, 0000 órai hatállyal Wilhelm Keitel tábornagy, az OKW főnöke a Berlin melletti Karlshorstban (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió fegyveres erői főparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok főparancsnokának (Eisenhower) helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka előtt.
- A szovjet csapatok elérik Prágát.
V.10.- Megalakul az Államrendőrség, ezen belül a kommunista Péter Gábor vezetésével a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya.
V.11.- Schörner tábornagy, a Csehországban harcoló német Közép Hadseregcsoport parancsnoka kapitulál.
V.12.- A német Kurland Hadseregcsoport maradványai beszüntetik a harcot.
V.13.- Megkezdődik az Ideiglenes Nemzeti Kormány csapatainak hazaszállítása a hadműveleti területről.
V.15.- Magyarországon megszüntetik a légvédelmi készültséget.
- A horvát hadsereg beszünteti a harcot. Ezzel véget ér az európai háború.
- Ausztriában, a brit megszállási övezetbe került magyar csapatok vezénylő parancsnokai megtartják a Magyar Királyi Honvédség utolsó tábornoki értekezletét.
V.23.- Flensburgban letartóztatják a Dönitz-kormányt.
VI.4.- Leszerelik a svájci hadsereg mozgósított részeit.
VI.5.- Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Franciaország nyilatkozatot tesz közzé a hatalom átvételéről, a megszállásról és az ellenőrzésről Németországban, ahol megkezdi működését a négyhatalmi Szövetséges Ellenőrző Bizottság.
VI.8.- A győztes hatalmak Londonban egyezményt kötnek Nemzetközi Katonai Törvényszék felállításáról a háborús és emberiségellenes bűntettek kivizsgálására.
VI.9.- A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (több európai nagyvároséhoz hasonlóan) adományozza a „Budapest bevételéért” emlékérmet.
VI.10.- Amerikai csapatok szállnak partra Borneó szigetén.
VI.15.- Miklós Béla miniszterelnök és Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke aláírják a magyar-szovjet jóvátételi egyezményt.
VI.24.- Delegálják és megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés dunántúli képviselőit.
VI.26.- Németországban megalakul a Kereszténydemokrata Párt (CDU).
VI.28.- San Franciscóban 50 állam képviselői aláírják az ENSZ alapokmányát (lásd X.24.).
VI.29.- Csehszlovák-szovjet egyezményt írnak alá Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásáról.
VI.30.- Befejeződik a honvéd határőrség újjászervezése.
VII.9.- A négy nagyhatalom egyezményt köt Ausztria megszállási övezeteiről.
VII.16.- Az amerikai Los Alamosban felrobbantják az első atombombát.
VII.17.- A Berlin melletti Potsdamban VIII.2-ig ülésezik a négy nagyhatalom csúcsértekezlete Truman amerikai elnök, Churchill, majd VII.28-tól a közben választási győzelmet arató Attlee brit miniszterelnök, illetve Sztálin szovjet vezető jelenlétében.
VII.24.- Truman amerikai elnök dönt az atombomba bevetéséről Japán ellen.
VII.26.- A potsdami konferencia résztvevői Japánt ultimátumban szólítják fel a megadásra.
VIII.6.- Az amerikai légierő ledobja a történelem első bevetett atombombáját Hiroshimára.
VIII.8.- A Szovjetunió hadat üzen Japánnak.
VIII.9.- A szovjet csapatok Mandzsúriában megtámadják a japán Kvantung-hadsereget.
- Az amerikai légierő atombombát dob Nagasakira.
VIII.13.- Indokínában a Vieth Minh felkelést robbant ki a japánok ellen.
VIII.14.- A császár fellépésére a japán kormány elfogadja a kapitulációt.
VIII.20.- A visszatérő francia gyarmati kormányzat lemondatja a japán érában is uralkodott Bao Dai vietnami császárt.
VIII.22.- A szovjet hadsereg átlépi a koreai határt.
IX.1.- Szovjet csapatok szállnak partra a Kurili-szigeteken.
IX.2.- Japán kapitulációjával véget ér a második világháború.
- Ho Si Minh kikiáltja Vietnam függetlenségét.
IX.4.- A Grönland északkeleti partján álló Haudegen meteorológiai állomás személyzete megadja magát egy norvég hajónak. Ez az utolsó német kapituláció a II. világháborúban.
IX.6.- Brit csapatok vonulnak be Saigonba.
- Szöulban angol-amerikai, Phenjanban szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság alakul. Ezzel megkezdődik Korea kettéválása.
IX.8.- Amerikai csapatok vonulnak be Tokióba.
IX.11.- Megkezdi munkáját a brit-amerikai-francia-szovjet-kínai (Kuomintang) Külügyminiszterek Tanácsa.
IX.13.- Az Új-Guineán harcoló japán csapatok leteszik a fegyvert. Ez az utolsó japán kapituláció, nem számítva néhány elszigetelt, a császári kapitulációról nem értesült, kis létszámú csoportot, amelyek számára sokszor csak évek múlva ér véget a háború.
IX.23.- Francia csapatok vonulnak be Saigonba. A vietnami felkelők elleni hadműveleteiket japán csapatok is támogatják.
X.3.- Az USA Budapesten átadja a magyar hatóságoknak Szálasi Ferenc volt nemzetvezetőt és tíz volt nyilas vezetőt.
X.24.- Életbe lép az ENSZ Alapokmánya, ez az ENSZ hivatalos megalakulási dátuma.
XI.20.- Nürnbergben megkezdi működését a háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Katonai Törvényszék.
XI.29.- Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kikiáltja a Jugoszláv Köztársaságot.
XII.27.- Megalakul a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap.
RI

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me