Milo
Milo, T. Annius M. Papinianus, atyja a lanuviumi C. Papius Celsus, anyja Annia, C. Annius leánya volt, ki unokáját örökbefogadta. Midőn M. Krisztus előtt 57-ben P. Sestiusszal együtt néptribunus volt, Pompejus, hogy a vele szemben is mindinkább vakmerőbbé váló Clodius izgatását ellensúlyozza, az ő segítségével akarta M. Tullius Cicerót száműzetéséből visszahivatni. Erre kitört a viszály M. és Clodius között, melynek folyamában M. csupán felfegyverzett gladiatorok segélyével volt képes a javaslatot Clodius ellenében keresztülvinni, ki egy megelőző népgyűlést a maga bandáival szétveretett, ki M.-t, nemkülönben P. Sestiust megsebesítette s a kivel M. törvényes úton nem boldogult. Liv. ep. 104. Plut. Cic. 33. Cic. Sest. 33. 50. 69. Ugyanily erőszakos módon járt el M. Clodiusszal szemben akkor is, midőn a visszatért Cicerót kellett nyakas ellenfelével szemben folyton őriznie s ép így állt útjába, mikor Clodius aedilisi állásra pályázott. Mikor ez 56-ban e czélját mégis elérte s M.-t erőszakoskodásért bepörölte, ez megjelent ugyan a tárgyaláson, de itélethozatalra mégsem került a dolog, minthogy verekedés támadt s e miatt az eljárás megszakadt. Clodiust ezen alkalommal bandástól megszalasztották, a pört meg abbahgyták. Cic. Qu. fr. 2, 3. 55-ben M. ismeretlen ügyben törvény előtt állott, ugyanezen évben ment végbe szerencsétlen házassága Faustával, Sulla dictator leányával. Cic. Att. 4, 13. 5, 8. Kr. előtt 54-ben megkezdte izgatását, hogy 53-ban consulságra pályázhasson s Cicero szerint három örökséget pazarolt el választási czélokra. Szándékát azonban nem vihette ki, részben Pompejus miatt, ki igérete ellenére is másokat pártfogolt, részben Clodius miatt, ki ugyancsak az 52-ik évre praetorságra pályázott s M. ellen épen ezért mindent elkövetett. Clodius bandáival megakadályozta a választás megtartását, sőt magát a consult is megsebesítette, úgy hogy az 52-ik év elérkezett a nélkül, hogy a választások megtörténhettek volna, s ennek daczára még ő vádolta Cicerót s M.-t a senatusban erőszakossággal, utóbbit még pazarlása miatt is. M.-t Cicero védelmezte (pro aere al. Milonis, töredék). A kibontakozást egy véletlen tette lehetségessé. M. hivatalos dologban Lanuviumba utazván, visszajövet Bovillae mellett találkozott az Africából szintén Romába igyekező Clodiusszal. Mindkettőt fegyveres kiséret követte s M. szolgái összetűztek Clodius embereivel. Ez rendet akart csinálni, de megsebesítik s midőn erre elmenekült, M. parancsára felkeresik s megölik 52 jan. 18-án. Cic. Mil. 17. Holttestét Romába vitték s a forumon megégették, mely alkalommal a curia több más épülettel együtt elpusztult, s az ezen eset után visszatérő M. alig kerülte ki a halált. Hogy a felfordultságnak véget vessenek, febr. 25-én Pompejust megválasztják dictatornak consul sine collega czímmel, ki aztán M.-t különfélekép gyanusította, az erőszakoskodás (de vi) s a hivatalhajhászás (de ambitu) ellen hozott törvényeket szigorította, a peres eljárást megrövidítette s a Romába hozott csapatok védelme alatt M. ellen a tárgyalásokat megtartotta, az elsőt apr. 4-én, midőn őt Cicero ismeretes beszédében védelmezte. Ascon. in Mil. p. 53. M.-t elitélték, mire Massiliába ment számüzésbe, vagyonát pedig adósságai miatt eladták. Minthogy később Caesar sem hívta vissza, önhatalmúlag visszatért, Campaniában rablást üzött s valószínűleg Apuliában veszett el. Dio 42, 24. 25. Caes. b. c. 3, 21. 22. T. K.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
