Sebesy család. (Bogárfalvi)
Udvarhelyszéki székely család, birtokos Bardóczon. E székben fekszik Bogárfalva is, (vagy Bolgárfalva?) honnan előnevét írja; ugyan e székben többnyire alkirálybiróságot viseltek.
Sebesi Péter 1595-ben vett adományt Bogárfalvára.
Ismertebb ágának törzse Miklós, kitől nemzedékrendje következő:
I. Miklós 1648. (Szilágyi Anna); II. Miklós † 1662. (Szalánczy Kata)†; Jób † 1686. (Paskó Klára); II. Miklós (Farkas Bora); IV. Miklós † 1749.; V. Miklós † 1790. (Borsai Klára); István † 1849. kir. hivatalos 1834-től (Fronius Jozéfa); N.; N.; Samu. Sándor. Ferencz.; István részes a forrad. (b. Jósinczy Ilona); Albert (Szoboszlai Ludovika); Károly (Szoboszlai Róza)
Sebesi Ferencz, ki a táblán nincs, bolgárfalvi Sebesi Péter-nek fia volt, egy irónk szerint, Zaránd megye Bolgárfalva helységben székelt, azon megyének főszolgabirája volt, és 1653. april 10-én tartá kézfogását és gyűrűváltását Komáromy Ferencz Bihar megyei nemesnek Anna nevű leányával. E szerint ha Sebesi Ferencz Zaránd megyei Bolgárfalvi predikátummal élt, nem lehetett egy az udvarhelyszéki bogárfalvi Sebesi családdal, ha csak Ráth Károly nem tévedett a geographiában; és igy nem tarthatjuk S. Ferencznek atyját az 1595-ben adományt nyert Sebesi Péterrel egy azon személynek sem. Ama Zaránd megyei Sebesi Ferencz saját naplója szerint 1626-ban Bethlen Gábor alatt részt vett a magyar országi táborozásban, 1631-ben a Bosna-Serajban indított erdélyi követséghez csatlakozott; ezután iskolába járt Szatmárott, 1635–1639-ig Lengyel országban szolgált több nagy úrnál, innen haza menvén, Zaránd megyei jószágán gazdálkodott, míg 1655-ben ismét követségbe járt.
Nem több biztossággal sorozhatjuk a följebbi családfán állók vérsége közé Sebesi Pált sem, kinek fia Sebesy Ferencz 1603-ban Hatvan vára ostromában karján sebet kapott. Egy Sebessy Ferencz már I. Ferdinánd király korában is élt, 1553-ben Sáros vármegyében; ki valószinűleg a Sáros megyei Sebes-ről neveztetett.
Valamint e családfához viszonyát nem ismerjük azon Sebesi Menyhért-nek sem, ki 1699-ben Zalathnán arany váltó volt.
Ellenben Sebesi Miklós, ki 1644-ben Kemény Jánossal Radzivíl herczeg lakodalmán járt,
Egy szíves közlő hazánkfia szerint Karánsebesi Sebesi család is létez, mely a török üldözések elől menekűlt Erdélybe, és szerinte ennek ősei közé tartozott Sebesi Ferencz, ki 1657-ben török követségben járt. 1791-ben Sebessi Sándor, Ferencz és István folyamodtak az erdélyi országgyüléshez a fiscus által kézen tartott Zaránd megyei több jószág miatt, folyamodások az országgyülésből közöltetett a fiscussal, és a Kapy örökösöket illetőleg gr. Gyulay Józseffel. Jelenleg – úgymond a közlő – e család számos tagokban áll fenn; Ádám, kinek neje Dobolyi Róza, Károly, kinek neje Kászoni Mária; Anna, Sámuel, Ferencz, Sándor Fejér megyében és részint Küküllőben birtokosok. A másik ágból György, Amália, Karolina, Róza stb. Hátszég vidéken Hunyad megyében birtokosok.
Azt is ide írhatjuk, hogy Hunyad megyében 1794-ben borbátvízi előnévvel élő Sebessy István mint megyei alszolgabiró élt.
Ugocsa megyében pedig Péterfalván stb. az 1750-ben nádori-adomány mellett beiktatott családok között is eléfordúl a Sebessy család