DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ha ebben a parlamenti patkóban van olyan politikai párt, amely megtapasztalta, milyen az, ha visszaélve a politikai felelősséggel valakik ígérgető módon és felelőtlenül kezelik a politikai feszültségeket, akkor az előző kormánynak volt lehetősége megtapasztalni azt, mit jelent, ha ellenzéki pártok felelőtlenül alkalmazzák politikai eszközeiket - nem egy esetben az alkotmányosság kereteit nemcsak túlfeszítve, hanem túllépve az alkotmányosság keretein -, és olyan akciókat szerveznek, amelyek után a parlamentnek amnesztiatörvényt kell hoznia.
A társadalmi-politikai feszültségek nem új keletűek a magyar társadalomban. 1989-1990-ben olyan mértéket öltöttek, hogy a társadalmi berendezkedést is szétfeszítették, és az akkori kormányzó erők - amelynek ön is tagja volt, miniszterelnök úr - nem tudták már kezelni ezeket a politikai feszültségeket. De felelőtlenül viselkedik az a politikai erő is, amely azt a látszatot kelti, hogy hamis ígéretekkel és a valóságtól elrugaszkodott fantáziákkal lehet kezelni a társadalom problémáit, és ebben az 1990 és '94 közötti időszakban - úgy gondolom - a parlament ellenzéki pártjai élen álltak; nemcsak hogy élen álltak, hanem azt a látszatot keltették, mintha a társadalom feszültségei kizárólag a kormány tevékenységéből adódnának, és annak megoldását csak a kormány leváltásával lehet megoldani.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Azok a hamis ígéretek, amelyeket önök nem tudtak betartani, vezettek oda, hogy a társadalomban a politikai feszültségek már rendkívül elszaporodtak. Az önök kezelési módszere is igen sajátos, mert nem a politikai és a társadalmi feszültségek kezelésére törekednek, hanem különböző társadalmi rétegeket próbálnak egymással szembeállítani, és ennek a példája tapasztalható a mezőgazdasági kistermelők esetében is, hisz ez volt az a nagy horderejű kérdés - a mezőgazdasági termelők és kistermelők problémája -, amely rávilágított arra, hogy olyan mértéket öltöttek ezek a társadalmi feszültségek, amit a jelenlegi kormány képtelen kezelni.
A kormány - tapasztalataink szerint - nem rendelkezik megfelelő vidékprogrammal, arról, amit ön említ, a nemzeti agrárprogram alapelveiként hallottunk három évvel a kormányzása után, magáról az agrárprogramról nem tudunk; hacsak nem titkosították valamilyen formában nyolcvan évre, és kizárólag azért nem ismerhettük meg - de ezt a programot önök a hároméves kormányzás alatt nem tudták letenni a parlament asztalára.
Az elmúlt három esztendőben a reálbérek több mint 20 százalékkal csökkentek, ebből értelemszerűen és természetesen következik: az állampolgárok olyan helyzetbe kerülnek, hogy alapvető szükségleteiket sem tudják megfelelően kielégíteni vásárlásokkal, és ez elsődlegesen a mezőgazdasági termékeknél jelentkezik. A mezőgazdaság és a vidék helyzetét meglátásunk szerint sokkal átfogóbban kell kezelni, mindenféleképpen szükség van a mezőgazdasági termelés biztonságára, és szükség van egy olyan vidéki infrastruktúra-fejlesztésre, ami 1990 és '94 között elkezdődött, mert csak ez a két együttes feltétel teremti meg azt, hogy a vidéken lakók biztonsággal és nyugodtan élhessenek lakóhelyükön. Semmiféleképpen sem tekinthető megfelelő vidékpolitikának az, hogyha a volt termelőszövetkezeteket próbálják minden alkotmányos és kevésbé alkotmányos eszközzel támogatni.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérdezem én: mi lett volna, ha ezeket a halódó termelőszövetkezeteket mesterségesen életben tartják és elérik a Bokros-csomagot? Garantáltan miszlikeire hullanak, teljes mértékben alkalmatlanok voltak arra, hogy a magyar gazdaságban, a magyar mezőgazdaságban (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyen! Pfuj!) megfelelően működjenek.
A mezőgazdasági problémákat a Magyar Demokrata Fórum a költségvetés tárgyalásakor is jelezte már a maga módján, amikor jelentős csomagot nyújtott be, amely a mezőgazdaság helyzetének javítását szolgálta. Ezzel - ha mást nem - azt kellett volna észlelniük, hogy jelzést kívántunk adni: a mezőgazdaságot olyan helyzetbe kell hozni, hogy az európai integráció során versenyhelyzetbe kerüljön.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mi úgy gondoljuk, hogy egyetlen megoldásként csak a párbeszéd képzelhető el - mi a magunk eszközeivel ennek a hívei vagyunk. Három ellenzéki párt: a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum már egyeztette véleményét az agrárprogramról és a nemzeti agrárprogram teendőiről, ezt kibővítjük a többi ellenzéki párttal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és úgy gondoljuk, hogy az általunk kezdeményezett nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon lehet és kell megoldást találni erre a problémára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)