DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem szóló László Tamás képviselőtársunk elmondta, hogy stratégiai célokat tűzött ki maga elé a kormány, amelyeknek a teljesítéséhez természetesen kell rendelni költségvetési forrásokat is. Mi azonban úgy látjuk, hogy mind a költségvetési módosításnak az időpontja, mind annak a módja egyébként nem feltételezi azt a stratégiai gondolkodást, amelyet képviselőtársam is említett. Azért mondom ezt, mert a 2014-es költségvetésnek a módosítása kis híján összecsúszott a 2015-ös költségvetés tárgyalásával. Az utolsó pillanatban elénk hozott módosítással ugye 152 milliárd forinttal növeljük valójában az idei költségvetés hiányát, hiszen bevételi oldalon nem szerepel más arra, hogy közműcégeket vásároljunk.
Amikor először tárgyaltuk ezt a költségvetési módosítási javaslatot itt a tisztelt Ház falain belül, már akkor is elmondtam, hogy ezzel a 152 milliárd forinttal valójában azért növelni fogjuk a hiányt, és itt azért fel kell arra hívni a figyelmet, hogy igaz, hogy az európai uniós metodika szerint a vagyon a másik oldalon természetesen megjelenik a könyvekben, illetve az államháztartásban, azzal együtt a Költségvetési Tanács felhívta arra a figyelmet, hogy igen, az év végi elszámolásban a költségvetés reálhiányára márpedig ez a mostani, kicsit kapkodva benyújtott költségvetési módosítás hatással lehet. Érdemes ezt egyébként végigolvasni és ennek a következményeit is szem előtt tartani.
Közműcégeket vesz jobbára a magyar állam 152 milliárd forintért, mi erre azt mondtuk, hogy ez a drága módja annak a stratégiai célnak, amelyet a kormány el akar érni. A kormány azt akarja elérni, hogy ezek a közműcégek ne úgy, ne abban a megszokott rendben, amit eddig megszoktak, ne akképpen gazdálkodjanak és ne akképpen szolgáltassanak. Itt szabályozással kellene elérnünk azt, ami a kormánynak, illetve a törvényhozásnak az akarata, nem pedig tulajdonosi szemléletben kell gondolkozni. Erre nekem akkor Banai államtitkár úr azt mondta, hogy mindkettőre szükség van. Én úgy gondolom, hogy az egyikre természetesen szükség van. Az, amiben a törvényhozásnak szerepe lehet, az az, hogy olyan szabályozókat alkot, amelyben ezek a közműszolgáltató cégek megfelelően tudnak működni, és a törvényeknek megfelelően tudnak működni. A tulajdonosi szemlélet ebben az esetben egész egyszerűen csak drága. A magyar államnak ott kell szolgáltatnia, ahol más nem szolgáltat helyette. Ilyen az egészségügy, ilyen az oktatás, ilyenek a szociális területek.
A következő évi költségvetésben természetesen látjuk is, hogy ezekre nem jut több, mégis egyébként most pedig ezeket a cégeket megvásároljuk. Egészségügyre, oktatásra nem fog több jutni, pedig én úgy gondolom, hogy a magyar államnak ott kell szolgáltatnia, nem pedig ott, ahol piaci szereplők vannak.
Visszatérve egy pillanatra a metodikára: László képviselőtársamnak azt a mondatát, amelyben azt mondta, hogy örül, hogy a 2014-es költségvetést csak egyszer módosították, ezt valószínűleg azért mondhatta, mert mi mindig azért ostorozzuk a kormányt, mert a 2013-ast nyolcszor kellett módosítani, de mégis, ez az egy ez három. Egyszer már letárgyaltuk itt a parlament előtt, letárgyaltuk itt plenáris ülésen, majd visszakerült ez a bizottság elé, ahol egyébként hozzájött például az Eximbanknak a 20 milliárd forintja, amelyre rákérdeztünk, hogy ez vajon miért így van, majd ezt követően még egyszer visszajött a bizottság elé, miután már egyszer elmondtuk, úgy a bizottság elnöke is, mint jómagam is, hogy ennyire közel a 2015. évi költségvetésnek a tárgyalásához talán már nem is illik, de metodikailag egészen biztosan nagyon nehezen kezelhető a 2014-es költségvetésnek a módosítása. Tehát háromszor tárgyaltuk meg ezt a javaslatot.
Amit emellé még muszáj elmondanunk, az az - ami miatt nem is értünk vele egyet -, hogy az MVM-nél látjuk, hogy egyfajta profiltisztítás folyik, mondhatjuk ezt így is, mondhatjuk úgy is, ezt most jó értelemben gondolom, természetesen ismerjük a hátterét, itt most nem terhelném önöket, és természetesen nem is rabolnám vele az időt, hogy miért van erre szükség. Én egy dolgot nem értek, hogy erre miért költségvetési forrásból van szükség, és költségvetési forrásra miért van szükség. Önök annyira büszkén állítják azt, hogy sem a rezsicsökkentés, sem ezeknek a cégeknek a megszerzése, sem ezeknek a cégeknek a megregulázása, a gazdálkodásukba való belefolyás, az soha, de soha nem került áthárításra, sem adók formájában, sem pedig díjak formájában nem került áthárításra a magyar lakosságra, akkor most miért kell költségvetési forrást fordítani arra, hogy akár a Paks II-t, akár a földgáztranszfert az egyik állami cég átvegye a másik állami cégtől.
(17.40)
Ennek a megoldása egyébként az is lehet, hogy az állam természetesen mindkét cégének ad egy megrendelést, azok pedig a maguk módján lezárják ezt az ügyet. Ennek két módja is van. Egész egyszerűen az, hogy az MMV fizet az MVM-nek azért, amit megvásárol tőle, vagy az egyik oldalon tőkeemelés, a másik oldalon pedig tőkecsökkentés lesz. Erre természetesen azt a választ kaptam, hogy az MVM-nél önök nem szeretnének vagyonvesztést látni, és az MVM nem engedheti meg magának, hogy ott vagyonvesztés legyen. Úgy gondolom, ez a válasz nem válasz. Nem szabadna, hogy két állami cég között bizonyos vagyontárgyak, bizonyos üzleti érdekeltségek tulajdonost cserélnek, ha úgy tetszik, az állam az egyik zsebéből a másik zsebébe átteszi ezeket a vagyonelemeket. Arra, hogy miért kell az adófizetők által befizetett adóforintokat használni, például ebben a két esetben ez csak 15 milliárd forint, nem kaptunk megfelelő választ.
Úgy gondolom, főleg annak a fényében is, amit korábban mondtak, hogy soha nem hárították át a lakosságra, és soha nem volt ennek költségvetési kihatása, akkor talán megmaradhatna ez a logika is, és akkor ezt nem kellett volna tárgyalnunk. Emögött valószínűleg valami más van. Illetve természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy most már látjuk a 2015-ös költségvetést, ahol pedig azt látjuk, hogy most az állam vesz cégeket. A következő évi költségvetésben benn van egy 169 milliárd forintos tétel, amely pedig valaminek az értékesítése, kifejtve nincs benne, de valaminek az értékesítéséből fog majd befolyni a költségvetésbe, remélem, hogy a kettő között nem kell találnunk semmifajta összefüggést.
Ezeket a kérdéseket a metodika miatt, tehát amiatt, hogy miért most és miért így kellett tárgyalni, miért háromszor kellett ezt az egyet tárgyalni, és mindig hozzájött még egy, még egy, még egy további kormányzati ötlet, amely bejött a bizottság elé, emiatt is, illetve amiatt is, amit korábban elmondtam, egyet lehet érteni azzal, ha meg akarják regulázni ezeket a közműszolgáltató cégeket, de ahhoz ez túl drága, ahhoz szabályozni kellene.
Ezért kisebbségi véleményként a bizottság azt fogadta el és mi is ezt fogjuk képviselni a Magyar Szocialista Párt frakciójában, hogy nem támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
