BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy-két órán belül a napirend megtárgyalása során sokat fogunk vitatkozni a 2013-as évről. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy erről az évről napirend előtti hozzászólásban is megemlékezhessek, hiszen 2013 nem csak a matematikai szabályok szerint volt egy páratlan év; ebben az évben bizony olyan horderejű dolgok történtek, hogy ez az év gazdaságpolitikai, társadalompolitikai szempontból is egy páratlan esztendőnek bizonyult.
Tisztelt Ház! Ha megnézzük, hogy 2013-ban milyen évünk volt, akkor először is le kell szögezni, hogy 2013 a növekvő adók esztendeje volt. Bár az Orbán-kormány azzal az ígérettel és deklarált céllal alakított kormányt, lépett kormányra, hogy csökkenti az adókat, ez a törekvése nem sikerült, sőt pont az ellenkezője történt. 2013-ban többféle adót fizettünk, mint 2010-ben, és ténylegesen több, összegszerűen több adót fizettünk. 2013-ban majdnem 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, mint 2012-ben. Megállapíthatjuk tehát, hogy 2013 a növekvő adók éve volt.
Ha megnézzük a következő jellemvonását ennek az évnek, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy minden törekvés dacára 2013 a leszakadó keresetek esztendeje volt. Meg kell jegyeznem, hogy bár 2013-ban számos intézkedés történt annak érdekében, hogy a reáljövedelmek ne csökkenjenek tovább, ha megnézzük többéves összehasonlításban, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy hosszabb távon ez a törekvés nem sikerült. Azért állítjuk, hogy 2013 a leszakadó keresetek éve volt, mert összességében közel 1 százalékkal kisebb volt a reáljövedelem, mint kettő évvel korábban, 2011-ben, hiába voltak a 2013-as erőfeszítések.
Sőt, ez az az év, amikor kiderült, hogy a családbarát politikát hirdető kormány törekvései a családi adózás tekintetében is megbuktak. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor látjuk, hogy a két évvel korábbi állapothoz képest a gyermektelen családok esetében a veszteség mintegy 0,5 százalékos volt, addig ugyanez a veszteség az egygyermekes családoknál 1,6, a kétgyermekes családoknál pedig 1,4 százalék volt.
Magyarán, családbarát politika hirdetése ide vagy oda, a gyakorlatban két év távlatában a gyermekes családok zöme nagyobb veszteséget szenvedett el, mint a gyermektelen családok, nagyobb mértékben csökkent ezekben a családokban a reáljövedelem, mint a gyermek nélküli családok esetében.
Ha megnézzük, hogy mi jellemzi még 2013-at, akkor el lehet mondani, hogy a brutális megszorítások éve volt. Ez volt az az esztendő, amikor a kormány 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget vont ki az egészségügyi ellátásból, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből és a szociális ellátásból.
Ha megnézzük, hogy a 2013-as évet mi jellemezte, akkor azt kell mondanunk, hogy 2013 az emelkedő, a növekvő államadósság és a gyengülő forint éve volt. Szeretném egyébként megjegyezni, hogy a forint gyengítése tette lehetővé a Magyar Nemzeti Banknak azt a példátlan és őrült költekezést, amiről az előbbi hozzászólásban is szó volt. És szeretném azt is leszögezni, hogy a jegybank függetlensége nem adhat senkinek felmentést az ésszerűtlen gazdálkodásra és a közpénzek pazarlására.
Ha megnézzük, hogy a 2013-as évet mi jellemezte, hát akkor megállapíthatjuk, hogy az a kapkodó és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika éve volt, hiszen a benyújtott költségvetés már másfél hónap alatt megbukott, és még további hét alkalommal módosított az Országgyűlés kormány- vagy képviselői indítványra a költségvetésen. Valószínűleg csak azért ennyiszer, mert közben nyári szünetet tartott az Országgyűlés, ezért nem tudta minden hónapban módosítani a költségvetést.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 2013 maga volt az állami piramisjáték éve, aminek a lényege az, hogy minél lejjebb van valaki, annál többet szed be tőle az állam, annak érdekében (Az elnök csenget.), hogy aki minél feljebb van, annál jobban járjon.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP és az LMP padsoraiból.)