DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kénytelen vagyok én is ott kezdeni, hogy a törvényjavaslat indokai, illetve az előzmények miatt elvárható lett volna az elmúlt hónapokban, hogy egy nyílt, transzparens, tehát a választópolgárok, a károsultak számára átlátható egyeztetési folyamatban vegyen részt a kormány. Elvárható lett volna, hogy ez a törvényjavaslat úgy jöjjön a Ház elé, hogy pontosan tudjuk egyik oldalon, hogy a kormány az elmúlt hetekben, hónapokban kikkel, miről tárgyalt, pontosan láthatjuk azt, hogy a kormány miről tárgyalt a Bankszövetséggel és miről tárgyalt adott esetben a hitelkárosultak szervezeteivel, ne adj’ isten, szembesülni lehetne azzal is, hogy adott esetben ilyen szervezetekkel egyáltalán nem egyeztetett.
Nem utolsósorban, ennek a törvényjavaslatnak úgy kellett volna idejönni a Ház elé, hogy a képviselőház pontosan tudja mérlegelni, hogy a törvényjavaslat elfogadása egyik oldalon a hitelkárosultak számára mit jelent, mivel jár, időben mivel jár, mikor juthatnak újra abba a helyzetbe, mint ha nem lett volna ez a hibás termék, a másik oldalon pedig le kellett volna a kormánynak tenni az asztalra egy olyan hatástanulmányt, amely világosan bemutatja azt, hogy ez a törvényjavaslat milyen következményekkel jár a hazai gazdaságra, a hazai kis- és középvállalkozói szektorra a hitelpiacon keresztül.
Sem a kormány elmúlt hónapokbeli egyeztetéseiről, sem a törvényjavaslat - bár egy, a kormány által előterjesztett javaslatról beszélünk kivételesen – várható társadalmi, gazdasági hatásairól nem tudunk semmit. Ez azért is külön érdekes, mert pont az igazságügyi tárca - és talán pont Répássy Róbert előterjesztésében - 2010-ben elfogadott, elfogadtatott a parlamenttel egy új jogalkotási törvényt, amelyik egyébként eljárási kötelezettségévé teszi a kormányzatnak, hogy úgy terjesszen elő törvényjavaslatokat, hogy mind a társadalmi egyeztetéseket, mind pedig a hatástanulmányokat mellékeli az Országgyűlésnek. Tehát ezen a ponton elöljáróban szeretném jelezni azt, hogy a törvényjavaslat előkészítésénél és előterjesztésénél a kormány törvényt sértett. Ha megállapítjuk - és azt gondolom, hogy megállapíthatjuk - azt, hogy a devizaalapú hitelek, ennek a hibás terméknek a kivezetése szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság talpra álljon, ha megállapítjuk és meg tudjuk állapítani azt, hogy több tíz- vagy éppen százezer család tönkremeneteléhez járult hozzá az elmúlt kormányok bűnössége, akkor elvárható lenne, hogy ez a kormány úgy áll elő egy megoldási javaslattal, hogy világossá teszi, milyen érintett csoportokkal egyeztetett, ezeknek a csoportoknak mi volt a véleménye, a másik oldalon pedig világosan bemutatja a képviselőház és az emberek számára, hogy ennek a javaslatnak milyen várható hatásai vannak az érintett családokra és milyen várható hatásai vannak a magyar nemzetgazdaságra nézve. A kormány ezt a kötelezettségét nem teljesítette.
Tisztelt Országgyűlés! Azt is rögzítenünk kell, hogy ha már elszámoltatásról beszél a kormány, akkor el kell számoltatni természetesen az előző kormányokat is, de el kell számoltatni a második, harmadik Orbán-kormányt is. Tudniillik van egy négy és féléves mulasztás, aminek az okát nem leljük, és sem Rogán Antal, sem a kormány, sem tegnap a miniszterelnök nem adta magyarázatát annak, hogy miért kellett a devizahitelkrízis megoldására négy és fél évet várni.
Szeretném jelezni azt, hogy az első években kizárólag a tehetőseket segítő jogalkotásra került sor, gondolok itt az árfolyamgátra, gondolok itt a végtörlesztésre. Ezt akkor, azokban a vitákban jeleztük, hogy pont a legszerencsétlenebb helyzetbe került családokon a 2011-es jogalkotási lépések nem segítenek. Azt is mondhatom, hogy az idei törvényalkotási javaslatok a Fidesz részéről beismerései a ’11-12-es kormányzati politika kudarcának. Ha megfelelő eszközöket választ 2011-12-ben a kormányzat, nem lenne most szükség külön törvényjavaslatra, mert már meg lehetett volna oldani a devizahitelkrízist.
Tehát én azt is várnám, hogy ha már elszámoltatásról beszélünk, akkor számoltassuk el az Orbán-kormányt, hogy a késedelem ideje alatt a forintárfolyamnak az elszabadulása milyen károkat okozott a családoknak. Tudniillik azt meg lehet állapítani, hogy a hibás termék elszabadulásáért mely kormányok a felelősek. Itt én elmondtam azt is két hónappal ezelőtt, hogy azért a kezdő lövést vagy a startpisztolyt ebben az ügyben az első Orbán-kormány dörrentette el. Nyilvánvaló, hogy megbocsáthatatlan bűne van ebben a szocialista-liberális kormányoknak, és különösen súlyos a felelőssége a Bajnai-kormánynak, amely világos és egyértelmű figyelmeztetéseket kapott mind külföldről, mind belföldről, például Róna professzor úrtól, másoktól is, hogy sürgősen lépni kell, hiszen ég a ház. Az úgynevezett válságkezelő vagy inkább válságteremtő kormánynak 2009-ben egy banki magatartási kódexre futotta. De nem tudjuk, hogy a második Orbán-kormány miért késedelmeskedett. Nem tudjuk meg ebből az elszámoltatási hajcihőből, hogy mennyi kárt okozott a késedelmével a második Orbán-kormány azoknak a családoknak, akik már beleestek korábban a devizahitel-csapdába. Tehát erről is beszélni kellene. Arról is beszélni kellene, hogy ha elszámoltatunk, nincs kettős mérce, nemcsak a bankokat kell elszámoltatni, el kell számoltatni a kormányokat is.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az LMP világos és egyértelmű javaslatokat tett le a parlament asztalára a devizahitelkrízis megoldása érdekében. Szeretném megemlíteni például azt, hogy az egyoldalú szerződéskötések tilalmát - jegyzem meg, ezt mi már parlamenten kívül 2009 nyarán követeltük, akkor a Bajnai-kormánytól -, illetve az árfolyamrés megszüntetését, az MNB-középárfolyam alkalmazását már 2010-ben támogattuk. Volt két évvel ezelőtt egy Ertsey-Vágó-féle javaslat, hogy rögzítsék törvényben, a polgári törvénykönyvben, hogy milyen esetekben tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítás, hiszen az alapelveket a Kúria addigra már kidolgozta.
Szeretném továbbá megemlíteni azt is, ha már a késedelemről beszélünk, hogy annak sem látom ésszerű indokát, hogy az idén júliusi törvénynél, az idén júliusban elfogadott első devizamentő csomagnál miért nem lehetett már azokat a kérdéseket is tárgyalni, amelyek most vannak a Ház előtt. Én tudom a választ: azért, mert most van önkormányzati kampány, és önöknek mostanra is kellett valami kampányfogás. Csak éppen az, hogy önök puszta kampányfogásként kezelik ezeknek a családoknak a megmentését, felettébb szánalmas és szégyenletes.
Szeretném elmondani azt is, hogy ezt a két évvel ezelőtti javaslatunkat, amelyet Ertsey Katalin és Vágó Gábor jegyeztek, önök lesöpörték az asztalról, jóllehet már két évvel ezelőtt lett volna megoldás a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások kezelésére - igaz, hogy ha ezt önök akkor elfogadják, akkor most nem lehetne ezzel kampányolni a ’14-es önkormányzati választásokon. Nem lehetne rádióba bemondatni naponta azt, hogy hány bankot kaszáltak el a bíróságok; ha elfogadták volna a javaslatunkat, nem lehetne most óriásplakátkampányt indítani közpénzből a Miniszterelnökségnek, hogy önök az önkormányzati kampány kezdetén hogyan számoltatják el a bankokat.
Javaslatot tettünk arra is idén év elején, januárban, még az előző ciklus végén, hogy pontosan amiatt, hogy nemcsak a családok, a devizahitel-károsult családok életében, de az egész magyar nemzetgazdaságnak ez a hibás termék, a devizaalapú hitelezés milyen károkat okozott, le kell vonni a polgári jogi következtetéseket, és a polgári törvénykönyvben a jövőre nézve meg kell tiltani az ilyen típusú jogügyletek megkötését.
Javasoltuk továbbá azt, hogy ha és amennyiben devizaalapú hitelügyletből valaki végrehajtási jogot szerez, csak úgy lehet végrehajtási jogot szerezni, hogy mögötte ott áll egy jogerős bírói ítélet. Magyarul: kértük, követeltük a kétharmados többségtől, hogy a devizaalapú hitelügyleteknél ne kerülhessen sor a bírói ítélet megkerülésével, pusztán közjegyzői okirat alapján végrehajtásokra.
Harmadrészt, követeltük azt is, azt is kértük önöktől, hogy a devizaalapú hitelügyleteknél tiltsuk meg a bankoknak, hogy a követeléseiket különböző félbűnözői hátterű behajtó cégekre testálhassák át.
(11.20)
Mind a három javaslatunk lepergett a Fidesz-KDNP-ről. Önök továbbra sem akarják a jövőre nézve a Ptk.-ban megtiltani az ilyen jellegű jogügyleteket; továbbra sem akarják megtiltani azt, hogy közjegyzői okirat alapján lehessen végrehajtást vezetni ilyen természetű ügyletekből; és továbbra sem kívánnak annak megálljt parancsolni, hogy a bankok a követeléseiket kétes hátterű behajtó cégekre testálják át. Holott ez lenne a megoldás arra, hogy ne tudjanak félbűnöző alakok csak úgy rátörni békés családokra, idősekre, kisgyermekes családokra. Ezeket a javaslatokat önök lesöpörték, viszont az, amit itt felkínáltak a parlamentnek, továbbra is hagy kételyeket, és továbbra sem jelent végleges megoldást a hitelkárt szenvedett családok, magánszemélyek számára.
Szeretném elmondani azt, hogy a törvényjavaslat alapján egyáltalán nem állapítható meg, hogy ki mikor, mennyit fog visszakapni, hiszen az elszámolás módszereit - ahelyett, hogy azt a törvény meghatározná - a Matolcsy varázsló által vezetett jegybankra bízza. Ráadásul, gondolom, majd vudu módszerekkel Matolcsy György ezt valamikor egyszer - ahogy képviselőtársam közbeszólt - meg fogja állapítani.
És arról is szólni kell, hogy éppen ezért a mostani szabályozás, a mostani szabályozási javaslat maga is hozzájárul a lassúsághoz: a kétfajta visszatérítést, az árfolyamrést, illetve a kamat- és díjemelést együtt kell elszámolniuk a bankoknak az ügyfelek felé. Tehát meg kell várni a most zajló perek lezárultát. Ez azt jelenti, hogy az elszámolásokat 2015. január 15. és november 30. között küldik meg majd az ügyfeleknek, attól függően, hogy folyik-e per vagy sem. Arról pedig nem is szól a törvény, hogy igazából mikor csökkenhet az elszámolásoknak köszönhetően a törlesztőrészlet.
Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika már korábban is kijelentette, egész pontosan az elmúlt ciklus kezdete óta folyamatosan hangoztatja, hogy devizaalapú nyilvántartásnak nincs helye egy kölcsönszerződésben, éppen ezért azonnali forintosításra lenne szükség. A kormány a devizaalapú számítások teljes kivezetését ígérte; egyáltalán nem világos, hogy az elszámolás után fennmaradt tartozás hogyan lesz forintosítva, ha egyáltalán lesz ilyen forintosítás.
Tehát, még egyszer. Mi azt kértük, követeltük évek óta, hogy ezeknél a hitelügyleteknél egész egyszerűen a devizaelemet, a devizaalapú elemet gyomláljuk ki, és egyébként ezeket a jogviszonyokat adott esetben érintetlenül is lehet hagyni. Természetesen a devizaalapú elem kigyomlálása után egy elszámolásra van szükség a hitelintézetek és a hitelkárosultak között. A forintosítás hiánya az egyik legnagyobb hiányossága ennek a törvényjavaslatnak.
És nem utolsósorban itt még egy kockázati tényezőről viszont szólni kell, nevezetesen a javaslat 45. §-áról. A 45. §-a a törvényjavaslatnak azt mondja, hogy a pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkésőbb 2016. április 30. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre. Jól értsük: itt nem csak azokról a fogyasztói kölcsönszerződésekről van szó, amelyek egyébként az úgynevezett devizamentő törvények által érintettek; nem csak azokról a fogyasztói kölcsönökről van szó, amelyek valamilyen módon köthetők a devizahitelkrízishez. És nem véletlenül hiányoltam én a bevezetőmben a hatástanulmányt, amit egyébként az igazságügyi tárcának kötelessége lett volna adott esetben a nemzetgazdasági tárcával együtt letenni az asztalra. A tegnapi napirend előtti vitában már említettem azt, hogy jelenleg a helyzet úgy áll, hogy a Fidesz minden korábbi fogadkozása ellenére ma egy multinacionális cégnek a magyar kormány tízszer akkora támogatást ad munkahelyteremtő beruházásokra, mint egy hazai kis- és középvállalkozásnak. Végiggondolta-e azt a felelős magyar kormány, hogy ha és amennyiben a fogyasztói kölcsönök teljes spektrumában ’16. április 30-áig kamatemelési moratóriumot hirdet úgy, hogy nem látjuk világosan, hogy a nemzetközi pénzpiacokon hogyan változnak a kamatok, illetve a jegybank milyen műveletekre készül majd a következő hónapokban, ennek milyen következményei vannak a magyar hitelpiacra? Ennek a moratóriumnak a kárvallottjai nem a bankok lesznek, hanem azok a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek egyébként nem nyalhatnak fel akkora támogatásokat, mint amiket az önök stratégiai partnerei, a nagy multicégek felnyalhatnak, viszont egyedül képesek arra, hogy tartós, valódi munkahelyeket teremtsenek Magyarországon.
Nagyon komoly nemzetgazdasági kockázat rejlik a 45. § mögött, és ez a nemzetgazdasági kockázat elsősorban azt a hazai kis- és középvállalkozói szektort fogja sújtani, amelyik a leginkább rászorul arra, hogy a hazai bankoktól hitelhez jusson. Már így is nehezen jutnak hitelhez, ha a hitelpiac teljesen befagy, ennek a kárvallottjai a hazai kkv-k lesznek, egy olyan gazdasági környezetben, ahol önök amúgy is a multik zsebét tömik meg sok pénzzel. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
