DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdések jogi rendezésének első lépéseként Magyarország parlamentje 2014. július 4-i ülésnapján elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényt. Ezzel a magyar parlament jogszabályi szintre emelte és általános érvényűvé tette a Kúria 2/2014. PJE határozatában foglalt polgári jogi rendelkezéseket.
A parlament egyidejűleg kimondta az árfolyamrés semmisségét, továbbá felállította az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötésére vonatkozó tisztességtelen vélelmet.
A törvényjavaslat az érvénytelen szerződések alapján szükségessé váló elszámolás kérdéseit rendezi. Ez az elszámolás az árfolyamrésnek a 2014. évi XXXVIII. törvény 33. §-ában kimondott semmissége, valamint az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések bíróság által megállapított érvénytelensége miatt válik szükségessé. Az érvénytelen szerződések és kikötések alkalmazása következtében ugyanis a banki adósok javára túlfizetés keletkezett, amellyel a bankoknak magyar honfitársainkkal, a magyar családokkal szemben tételesen el kell számolniuk.
Fontos cél továbbá a devizaalapú hitelezés által kiváltott rendkívüli helyzet mielőbbi lezárása, valamint az elszámoltatáshoz kapcsolódó tömeges perindítások elkerülése. A törvényjavaslat külön szabályozza a forintalapú fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben szereplő kikötések érvénytelenségéből fakadó kérdéseket is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a törvényjavaslat, összhangban a Kúria 2/2012. PJE határozatával, valamint a 2014. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseivel, kizárólag fogyasztói hitelekre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi törvény 3. § (3) bekezdése szerint fogyasztó az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy. A fogyasztói hitel körébe ennek alapján a magánszemélyek nem üzleti célú hiteltartozásai tartoznak. A törvényjavaslat az új Ptk.-val összhangban rendezi a fogyasztókkal való elszámolás szabályait. Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat az alábbi kérdések rendezésére terjed ki: az elszámolás módja, az elszámolás menete, a forinthitelekre, valamint a devizában nyújtott és a devizában is törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó külön szabályok, a felfüggesztett perekre és a végrehajtási eljárásokra irányadó speciális eljárási rendelkezések, 18 hónapos kamatmoratórium, számviteli és adózási rendelkezések.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat egyik fő célja, hogy az érvénytelen szerződéses kikötések miatt a magyar állampolgárok javára mutatkozó túlfizetések végre elszámolásra kerüljenek.
A 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a szerződések teljes vagy részleges érvénytelensége miatt a magyar állampolgárok, a hiteladósok javára túlfizetés keletkezik, amelyet az elszámolási törvénynek rendeznie kell. A törvényjavaslat olyan általános elszámolási szabályokat, olyan elszámoltatási szabályokat rögzít, amelyeket az egyedi perekben a Ptk. értelmezése alapján a bíróságoknak is kötelezően kell majd alkalmazniuk.
Az elszámolás általános szabályait azért indokolt törvényjavaslatban meghatározni, mert ennek hiányában a bíróságok eseti döntéseire hárulna az a feladat, hogy az elszámolási kérdések mikéntjét rendezzék. A törvényjavaslat az elszámolás szempontjából egységesen kezeli az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítási jogra való kikötések érvénytelensége miatt szükségessé váló elszámolást, tehát az elszámolási szabályok egyaránt irányadók a mindkét érvénytelenségi esetkör kapcsán felmerülő túlfizetésekre.
A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankot hatalmazza fel arra, hogy makroprudenciális jogkörében eljárva valamennyi elszámolás részletkérdéseit és módszertanát rendeletben szabályozza, figyelemmel arra is, hogy ez a megoldás új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy esetleges törvénymódosítás.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat szerint az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére előtörlesztésként kell elszámolni. Az előtörlesztéses elszámolás lényege, hogy a korábbi kedvező árfolyamból származó nyereség az adósoknál, vagyis honfitársainknál jelenik meg, mivel az adósokra nézve ez a számítási módszertan a legkedvezőbb. A fő szabály tehát az, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mint ha a szerződéskötés időpontja óta a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. §-ában meghatározott árfolyamon, valamint a szerződéskötéskori eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás.
Amennyiben a tartozás devizában került meghatározásra, akkor a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta. Amennyiben a fogyasztónak lejárt tartozása van a pénzügyi intézménnyel szemben, akkor a túlfizetés elszámolására a régi Ptk. 293. §-a, az új Ptk. 6:46. §-a az irányadó. Ebben az esetben tehát a túlfizetést először a kamatra, majd ezt követően a költségekre, végül pedig a tőketartozásra kell elszámolni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bankok ténykedése az elmúlt tíz évben többnyire nem volt tisztességes, ezért célul tűztük ki, hogy a tisztességtelenül megszerzett banki jövedelmek kerüljenek vissza a magyar családokhoz. Az elszámoltatásnak kell hogy legyen szigorú szabálya; ezeket a szigorú szabályokat tartalmazza a jelen törvényjavaslat. A bankoknak el kell számolniuk tételesen a magyar családoknak okozott károkkal.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján, a fentiekben elmondottak mielőbbi megvalósulása érdekében kérem önöket arra, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződésére vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló T/1272. számú törvényjavaslatot támogassák. A KDNP a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)