SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok a parlamenti határozatok, amelyekre az Orbán-kormány előszeretettel hivatkozik, amikor a paksi bővítési tervek megalapozottságáról érdeklődünk, hát enyhén szólva nem arról szólnak, mint amit a valóságban tapasztalunk. Idézem: „Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntéselőkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az atomerőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé.”
Szeretném emlékeztetni miniszterelnök urat és harmadik kormányát, hogy mindezzel máig adósai a Magyar Országgyűlésnek és a hazai közvéleménynek. Egészen elképesztő módon, bár már a bővítési terveket finanszírozó hitelszerződés megkötésénél tartunk, még mindig nem tudunk semmit az orosz részvételű beruházás várható környezeti hatásairól és gazdaságosságáról, a politikai kockázatokról nem is beszélve.
Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim, akik sajnos nem sokan ülnek most itt a teremben! Önök nem egy javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, hanem egy titokban megkötött Orbán-Putyin-egyezményről értesítettek utólag bennünket, most pedig ugyanezen a módon próbálják keresztülerőszakolni a hitelszerződést is. Vitatkozunk úgymond egy szövegről, amelyen már egyetlen betűnyit sem lehet változtatni, mert azt önök már Moszkvában a választók és a parlament háta mögött aláírták. Önöket nemhogy az ország népe, de még a Fidesz parlamenti képviselői sem érdeklik, ők is csak utólag, az orosz sajtóból szokták megtudni, hogy éppen miről egyezkedik Putyinnal a főnökük.
De ugyanígy fütyülnek a saját törvényeikre is. Az előző Orbán-kormány által 2010 szeptemberében elfogadott és ma is hatályos jogalkotási törvény 17. §-a így fogalmaz: „A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményeiről a kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a kormány, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselőtestületét tájékoztatni kell. A miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, a környezeti és egészségi következményeit, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”
Ennek az előzetes hatásvizsgálatnak az elvégzéséről sem az Orbán–Putyin-atompaktum, sem a hitelmegállapodás esetében nem tud senki. A parlamenti képviselőknek már többször ígértek tájékoztatást róla, de hazug módon minden vonatkozó ígéretüket megszegték az előző és a jelenlegi ciklusban is.
Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Önök a tervezett paksi bővítést az évszázad beruházásának nevezik, ami pénzügyi értelemben talán igaz is önöknek, de erről a projektről ebben a pillanatban nem lehet felelősen megállapítani, hogy szükség van-e rá, gazdaságos-e és megvalósítható-e a jelenlegi külpolitikai és külgazdasági környezetben. Egyelőre ez kizárólag Lázár János és baráti köre számára tűnik az évszázad üzletének.
Amit mi tudunk, az az, hogy a megtérülést lehetővé tevő paksi áramárra, a csatlakozó beruházásokra - amelyek között akár egy vagy több dunai vízlépcső is lehet - és az egyéb környezeti hatásokra vonatkozó információkat minden lehetséges eszközzel, sokszor a törvényesség határát is átlépve megpróbálják titokban tartani. Márpedig ahogyan Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai államtitkár nemrég egy másik ügyben olyan találóan megfogalmazta: csak annak áll érdekében kibújni egy vizsgálat alól, akinek takargatnivalója van. Úgy tűnik, a paksi ügyben a kormánynak rengeteg takargatnivalója van. Nemcsak a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szavazták le sorozatban, hanem azt is, hogy a téma felkerülhessen az Országgyűlés szakbizottságainak napirendjére.
Nemrég az egyébként a mérsékeltebb fideszesek közé tartozó Bencsik Jánosnak jutott az a dicstelen szerep, hogy a szavazóautomata kormánytöbbséggel leszavaztassa a környezeti és a pénzügyi vonatkozások áttekintését. Pedig, képviselőtársaim, lenne miről beszélni. A napokban tagunk és volt képviselőtársunk, EP-képviselőnk, Jávor Benedek kiszámolta, hogy a 10 milliárd eurós, azaz a mai árfolyamon nagyjából 3 ezer milliárd forintos hitel után még körülbelül 3200 milliárd forintnyi kamatot fogunk fizetni, vagyis a végső számla - a magyar önrészt is belekalkulálva - jócskán túl lesz a 7 ezer milliárd forinton. S mindezt úgy, hogy a kormány a sorban napvilágot látott, drasztikusan romló szegénységi és gyermekéhezési adatok ismeretében sem hajlandó 18 milliárd forintot áldozni a gyermekéhezés felszámolására, pedig mi ez az összeg a 7 ezer milliárd forintos orosz hitelhez képest. A 7 ezer milliárd forintért ráadásul Magyarország kap egy orosz üzemanyaggal működő, orosz közreműködéssel üzemeltetett, orosz technológiájú atomerőművet, amiről még senki nem bizonyította be, hogy az ott termelt áramra szüksége van az országnak; ez korábbi felszólalásban el is hangzott. Mindez Magyarország számára évente akár 1 milliárd euróba is kerülhet a törlesztés 21 éves időszakában, vagyis sokkal többe, mint amennyi az IMF-kölcsön végtörlesztése volt. Erre túlzás nélkül mondhatjuk, képviselőtársaim, hogy a gyermekeink, sőt még az unokáink is nyögni fogják. Tíz év türelmi időszak, utána kezdődik a törlesztés.
Közben a fejlett világ és azon belül Európa egészen más irányba indult. Egyre több állam szakít az atomprogramjával, és sorban deklarálják, hogy száz százalékban a megújulókra kívánnak átállni. Tavaly a világban már tízszer annyi megújulókapacitás létesült, mint nukleáris vagy fosszilis, és a legortodoxabb energiapolitikájú országok közé tartozó Kínában dupla annyi áramot termeltek a nap és a szél segítségével, mint atommal és szénnel együttvéve. A XXI. század energiaipara egyre inkább azt jelenti, hogy a helyben jelentkező energiaigényeket helyben termelt energiával elégítjük ki, helyben teremtve munkahelyeket és jövedelmet. Az energiatermelés egyre inkább decentralizálódik és demokratizálódik. Németországban ma az ellenőrizhetetlen állami és multinacionális óriások helyett 2 millió háztartás és több ezer energiaszövetkezet termeli meg az áramfogyasztás egyharmadát, és az állam vagy a multik helyett ők diktálják az árakat, mert a beruházások hat-nyolc éves megtérülése után sokkal olcsóbban tudnak szolgáltatni mindenki másnál.
És, tisztelt képviselőtársaim, ezzel nemcsak az a baj, hogy Magyarország az orosz hitelből finanszírozott paksi atommal lemarad erről a gazdaságfejlesztési lehetőségről, a centralizált, államilag ellenőrzött energiaipart választva, hanem az is, hogy mire a Paks II. termelni kezd, az onnan származó drága áram már eladhatatlan lesz a külpiacon, mert addigra a most létesülő nap- és szélerőművek már visszafizetik a beruházási hitelüket, és fillérekért fognak termelni. Vagyis nemhogy az az álom válik lázálommá, hogy a paksi áramfölösleget majd megveszi a német gazdaság, hanem a paksi projekt a magyar gazdaság versenyképességét is hosszú időre romba dönti. A gigahitel viszont itt marad a nyakunkon, gyermekeinken, unokáinkon. Az önök unokáin is, ráadásul úgy, hogy akkor már nem lesznek kormányon, nehezebb lesz lenyúlni a közbeszerzéseket és biztosítani a családi megélhetést.
(17.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Erre az üzletre a projekt körül sürgölődő fideszes oligarchákon kívül mindenki más ráfizet. Az ország pedig visszazuhan a szovjet gigaberuházások korszakába. Ha ez a cél, akkor az Orbán-kormány jó úton jár. De ha a fenntartható jövőt és gazdaságos energiatermelést szeretnénk, akkor a paksi bővítést sürgősen, még a nagyobb veszteségek előtt el kell felejtenünk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Józsa István tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
