HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár úr részletesen bemutatta az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegét. Engedjék meg, hogy én csak három olyan fontos problémára világítsak rá, amelyre úgy gondolom, hogy a törvény megfelelő és adekvát válaszokat tud adni.
Láthatjuk, hogy a törvényjavaslat alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a turizmus jövedelemtermelő képességét nemzetgazdasági szinten erősíteni tudja. Ez vonatkozik mind a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítására és költésük, az itteni magyarországi költésük növelésére, mind pedig a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének további emelésére is. És mi ez az alapvető három probléma, amelyre, úgy gondolom, hogy választ kell adni az intézményrendszer átszabásával, hiszen csak így lehet versenyképesebbé tenni a magyar turisztikai szektort.
Az első, hogy a turisztikai szolgáltatók relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turistát tudnak hazánkba csábítani, illetve az is probléma, hogy megtartásuk érdekében alapvetően az árakban versenyeznek egymással, ami törvényszerűen vezet ahhoz, hogy minőségbeli problémák adódhatnak; konzerválhatja azt az állapotot, hogy olcsó, még éppen elfogadható minőséget nyújtanak a turisztikai szolgáltatók kínálati oldalon, és azt is egyértelműen állíthatjuk, hogy ritkán vezet belső indíttatású, minőségi turisztikai szolgáltatásfejlesztésekhez. Ez tehát nem teremt lehetőséget szolgáltatásfejlesztésekre, ami kulcskérdés a turisztikai szektor további fejlődéséhez.
A második probléma a turisztikai, a jelenlegi turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. Mert ha megnézzük, hogy hogyan töltik el a turisták itt az idejüket, akkor azt láthatjuk, hogy az összes vendégéjszaka kétharmada Budapesten, a közép-Duna-vidéki, a balatoni és a nyugat-dunántúli régióban realizálódik, a külföldiek esetében ez 60 százalékban ráadásul Budapestet jelenti, míg a belföldi turizmus esetében Budapestnek csekély a jelentősége, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, tehát a szezonalitás is erős Magyarországon. Azt láthatjuk, hogy 2015-ben az összes vendégéjszaka több mint 30 százaléka másfél-két hónapra, tehát két nyári hónapra, júliusra és augusztusra koncentrálódott. Értelemszerűen az a cél, hogy a turisztikai szezont ki lehessen nyújtani, sőt, négy évszakossá lehessen tenni, és Magyarországra ne csak nyáron jöjjenek turisták vagy a turisták nagy része ne csak nyáron jöjjön, hanem jöjjenek tavasszal és ősszel is, és ha lehet, még télen is.
A harmadik strukturális probléma pedig, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák; ugye, ezt a problémát kívánja orvosolni a kormány az újonnan bevezetendő TDM-ekkel. Azt is láthatjuk, hogy korábban elfogadott az Országgyűlés egy „Nemzeti fejlesztés 2030” elnevezésű koncepciót, amely alapján az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban turisztikailag Magyarország nem általában, illetve a turizmus nem bárhol fejleszthető, hanem az olyan térségekre kell koncentrálni, ahol a fejlesztéseknek van létjogosultságuk, amelyek a turisztikai kínálati oldalon az utazási célt kereső potenciális vendég szempontjából felismerhető turisztikai márkák, brandek kialakítását szolgálják. Több európai ország - ha nem megyünk messzire, akkor Ausztriát lehet említeni a szomszédaink közül - turisztikai sikerei mögött is egyértelműen ez a világos koncepció és intézményrendszeri átalakítás figyelhető meg.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás lényege tehát a fentiekre tekintettel, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció legyen. A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése a jövőben az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Meghatározza a turisztikai desztináció általános fogalmát, a fejlesztések célját, valamint meghatározza a desztinációfejlesztéssel kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásáért való felelősség címzettjét is. És bár jelen törvényjavaslat nem szól erről, de azt gondolom, hogy ez az intézményrendszeri átalakítás csak akkor lehet sikeres, ha az erre fordított költségvetési forrásokat ha nem is hozzuk egy szintre a nyugat-európai példákkal, mint korábban említettem itt, például talán a hozzánk hasonló méretű Ausztria lehet, legalábbis területileg hasonló méretű Ausztria lehet releváns, de legalább ahhoz közelítjük ezeket a költségvetési forrásokat, és ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a korábbi évektől eltérő módon az újonnan létrejövő Magyar Turisztikai Ügynökség lényegesen nagyobb forrással tud gazdálkodni, amely szükséges ahhoz, hogy egyrészt a márkákat, a turisztikai márkákat ki lehessen fejleszteni, illetve ha ezeket a márkákat, ezeket a brandeket turisztikai értelemben létrehoztuk, akkor ezeket reklámozni is lehessen, hatékonyan, célzottan külföldön is.
Összességében tehát elmondható, hogy a jelenlegi törvényjavaslattal a kormány az intézményrendszert akarja átalakítani nemzetközi példák, jó példák alapján. Nem újdonságokról van szó, nem magyar innovációról van szó. Egyszerűen olyan nemzetközi, jól bevált praktikáknak a Magyarországra való áthozataláról, ami segít abban, hogy egyáltalán abban az egyre élesedő nemzetközi versenyben, amely a turisztikai szektorban látható, abban Magyarország fel tudja venni a versenyt a körülöttünk lévő országok turisztikai régióival.
(16.00)
Én bízom abban, hogy ezt a javaslatot, amely a magyar nemzeti turizmus fejlesztési kereteit adja meg, nemcsak a Fidesz és a KDNP, hanem az ellenzéki képviselőtársaim is támogatni fogják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
