SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én arra kérném tisztelettel önöket, hogy nézzék el nekem, hogy nagyon nehéz másból kiindulnom, mint abból, hogy alapvetően ezeket a jogszabályokat, amikor átnézem, ne abból induljak ki, hogy alapvetően az alapkoncepcióm az, hogy egy jól szervezet bűnözői csoport beépült a magyar jogalkotásba, részben családi alapon működve, és ezek összefonódtak, azért, hogy a jogalkotással segítsék a közvagyon kilopását és a közvagyon kiszervezését saját maguknak. Az alapkoncepció tehát az, hogy minden jogalkotási feladat ezért jön létre, és amikor ebbe belenézek, akkor nagyon-nagyon felidéződik bennem akár a termőföldmutyi, akár a trafikmutyi, hogy gyakorlatilag hogy lehet egy piacot újraosztani, hogy lehet egy ágazatot államosítás segítségével néhány érdekeltnek a kezébe engedni.
Miről is beszélünk? A turizmus ilyen vonatkozásában egy kiváló táptalaj, hiszen nagyon nagy potenciál van benne, érdemi gazdasági lehetőség, és nyilvánvalóan azt, hogy ezzel a gazdasági lehetőséggel hogyan fog tudni élni a következő időszakban az a gazdasági elit, amit a Fidesz-KDNP épít, azt meghatározza az, hogy most részben a forrásokat hogy lehet lenyúlni, hiszen ez az egyik fő iránya ennek a törvényjavaslatnak, hogy mi legyen a felhasználható központi költségvetési és európai uniós forrásokkal, és az milyen fejlesztéseket szolgáljon, ott van egy nagy lopási lehetőség, és utána nyilvánvalóan hogyha bebetonozzuk ebbe a baráti kört, akkor ez hosszú távon biztosan egy jövedelmező ágazat lesz.
Ez az egész törvényjavaslat szerintem nem más, mint oly sok más területen, mint a felkészülés arra, hogy esetleg egyszer bukhat a Fidesz, és a gazdasági hatalom megszerzésével és átvételével hogy lehet majd átörökíteni - az MSZMP-sek is ezt csinálták annak idején, a politikai hatalom gazdasági hatalommá átörökítésének van a magyar történelemben egyértelmű példája -, és nyilvánvalóan így nehéz szívvel állok fel, és kezdek el erről beszélni. Ugyanis Kepli Lajos képviselőtársammal részben egyetértve azt kell hogy mondjam, hogy ellenzéki képviselőként persze a turizmus fejlődése és az ebből termelhető javaknak a kitermelése lehet egy közös cél, ami az ellenzéki pártoknak és a kormánypártnak egyaránt fontos, de nem mindegy, hogy hogyan, milyen turizmust építünk. Milyen a koncepció, kocsmaturizmust, prostitúcióturizmust építünk a fővárosra, vagy pedig megpróbáljuk a vidéki térségek megélhetését, a vidéki munkahelyek fenntartását segíteni egy bölcsebb fejlesztéssel?
Azért fontos ez, mert - most tényleg szakmailag akartam rákérdezni Hollik képviselőtársamnak a gondolataira, tessék megnézni a saját jegyzeteit, amelyekből felolvasta - azok a turizmusfejlesztési központok, amelyeket ön mint frekventált területeket megnevezett, azok egytől egyig olyan térségek, ahol mondjuk, a közlekedési infrastruktúra, az ipari infrastruktúra egyébként rendelkezésre áll. Eleve fejlett térségeket céloz a turizmus, holott ez egy olyan ágazat lehet, amelynek az allokációs tevékenységével el tudnánk érni Magyarország azon térségeit is, ahol egyébként az ipar fejletlenebb, jelen pillanatban rosszabb a közúthálózat, jelen pillanatban kevesebb munkahely van, és félő, hogy ez a koncepció ezeknek a térségi központoknak vagy a szemléletnek a létrehozásával ezt fogja erősíteni. És ez egy fontos kérdés, hogy milyen célt szolgáljon a turizmus.
Alapvetően az a megközelítésem, hogy a turizmus áldás és átok. Lehet nagyon nagy teher egy helyi közösségnek, és lehet nagyon nagy átok, ami kiszolgáltatja, és külső erőforrásoktól teszi függővé a helyi megélhetést és a helyi gazdaságot, és lehet egy áldás, amennyiben egy jövedelemtermelő kiegészítéssel, helyi erőforrásokra épített, fenntartható mértékű látogatottságot elérve, nem plusz-környezetterhelést elérve valósít meg turizmusfejlesztést. A probléma pont azzal van, hogy ebbe a feladatba, hogy ezt hogyan lehet kiépíteni, az jó, ha a helyi közösségeknek van beleszólása, az jó, hogyha az innováció megjelenhet, és néhány kiemelt turisztikai attrakció tud embereket vonzani, és oda tudja hívni, mondjuk, egy-egy kistérségbe akár turizmusból származó jövedelmek sokaságát is. Szerte Európából szerintem mindannyian tudnánk példákat mondani, ahol teljesen ismeretlen, gyakorlatilag egyébként soha nem hallott nevű kistelepüléseken olyan turisztikai fejlesztések valósultak meg, amelyek onnantól kezdve meghatározóak lettek, a térség motorjai lettek a gazdaságban. Odament utána a repülőgép-forgalom, a repülőgép-forgalommal ment a gazdasági fejlődés, ipar települt mellé, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy ez a törvényjavaslat képes befolyásolni a térségek fejlődését, képes hatással lenni arra, hogy később hogyan fognak fejlődni Magyarország térségei. Viszont azt az aggályos tendenciát látom ebben az egészben, hogy nem biztos, hogy ezt bölcsen fogja megvalósítani, és ennek az egyik fő oka részben az eddigi tapasztalat.
Azt hiszem, hogy ha önök felütik a magyar elektronikus médiát, és megnézik azt, mondjuk, a legfontosabb ilyen fősodorvonal honlapokon, hogy miket is lehet látni, csak az elmúlt hetekből ott van a rakamazi eset. Gyakorlatilag lehet látni, hogy százmilliók úgy mennek el, hogy egy önfenntartásra soha nem képes turisztikai fejlesztést hozunk létre, ami utána közvagyont igényel, csak azért, mert valaki kitalálta, hogy az a koncepció jó.
(16.20)
De ugyanígy, és itt nagyon picit nem tudom, hogy kell-e vitatkoznom az MSZP-s képviselőtársammal, ugyanis nem volt világos a megjegyzéséből, hogy a poroszlói ökocentrumot olyan volt, mintha egy picit negatív színben tüntette volna fel. De lehet, hogy nem, és lehet, hogy csak megemlítette, hogy koncepció nélkül jött létre. De tipikusan ott azt látjuk, hogy a poroszlói ökocentrum létrehozása, amely jóformán egy polgármester álma volt és kormánypárti polgármester álma volt, ez egy zseniálisan beindult és jól működő rendszert hozott létre, egy olyat, ami az első évétől kezdve pozitív teljesítményre volt képes, százmillió fölötti forgalommal, és meghatározódott a helyi foglalkoztatásban. Majd arrébb megyünk 8-9 kilométert, Tiszafüred határára, és ott látjuk ezt a szintén médiát megjárt kerékpáros kilátót, ami szintén közel milliárdos fejlesztéssel mindenre alkalmatlan. Nem tart fenn munkahelyet; nem tudja megtartani ott egyetlenegy fejlesztéssel azt, hogy a helyi szolgáltatóknak több legyen a vendégéjszakája; nem tud konkrétan olyan szolgáltatást nyújtani, ami gazdaságilag önfenntartó, és százmilliók mentek el. Ez a kettő egymástól 9 kilométerre van. Ez alátámasztja MSZP-s képviselőtársam azon gondolatát, hogy koncepció nélküli, átgondolás nélküli fejlesztés zajlott. De ez a mindenkori döntéshozók felelőssége, hogy mit engedtek, mit támogattak, és nem csak a pályázók felelőssége!
És mikor van egy-egy ilyen pozitív kezdeményezés, mint amit Poroszlón például láttunk, ami teljesen helyi kezdeményezés volt, és nem központi irány határozta ezt meg, ezt akarjuk ezzel kivenni. Ugyanis ennek a törvénynek a legfontosabb küldetése: központosítani a turizmusfejlesztést, államosítani a turizmusfejlesztést, és azt az innovációt elvenni vidékről, ami lehetőséget teremtene a helyi térségeknek és helyi önkormányzatoknak és önkormányzati együttműködéseknek, hogy közösen gondolkozzanak a jövőjükről, hogy mit lehet kiépíteni. Nyugodtan keressenek rá, az önök számítógépein is vannak ilyen keresők: ökoturizmus, falusi turizmus. Azon alapvető fogalmak, amelyek meghatározzák a vidék turizmusfejlesztési lehetőségeit, amelyek bekerülhetnének egy-egy ilyen térségi központba, nem szerepelnek a törvényben. Tehát az alapvető turisztikai fogalmak nincsenek benne, amelyekkel építeni lehetne a helyi közösségeket és helyi megélhetést lehetne fejleszteni. Egy bölcs fejlesztés azt igyekezne megvalósítani, hogy az európai uniós források és a központi költségvetési források hogy tudnak eljutni a lehető legtöbb emberhez, és hogy tudják a lehető legtöbb embernek a megélhetést biztosítani. Ezzel a szemlélettel ellentétesen ez a törvény azt igyekszik megvalósítani, hogy hogy lehet összevonni, centralizálni és központosítani a turizmusfejlesztést egy kormányzat által meghatározott rendszerben, mikor valaki - néhány okos ember, gondolom - leül, és azt mondja, hogy itt van potenciál, ott van potenciál, és csak ezekre kell az EU-s forrásokat, és mindenki más meg pusztuljon, annak nem kell turizmust fejleszteni.
Ezek azért fontosak, mert nyilvánvalóan mindig felhördülnek itt sokan, mikor felmerül akár a miniszterelnök úr lányának a neve, akár Andy Vajnának a neve, akár Mészáros Lőrincnek a neve, de egyszerűen ténykérdés, hogy abban a folyamatban, amit látunk az elmúlt időszakban, ezek a tendenciák egyértelműen érezhetők.
Kérem, engedjék meg, hogy csak visszautaljak idén év elejére. Idén év elején jelent meg ez a hír februárban: „Zárt körű beszélgetésen magyarázta Rogán Antal miniszter, hogy miért lesz jó a turizmus újfajta állami irányítása. Orbán Viktor turizmust tanuló lánya is ott volt, akárcsak Andy Vajna filmügyi kormánybiztos.” Mert hát nyilván ki legyen ott egy ilyen megbeszélésen? „Az egyik szervező ezt azzal magyarázta: Orbán Ráhelt mint külföldön tanuló fiatalt hívták meg,” - a nemrég TV2-t megvásá-roló - „Vajna pedig olyan fontos az országimázsnak, hogy húsz kellene belőle” - mondták ezt Rogán Antalék. „Szakmai szervezeteket is megkérdeztünk, de sokan nem is hallottak az eseményről.” - írta meg a HVG. Idén februárban elindult ez az államosítási folyamat, valahol egy üstben már elkezdték kutyulgatni ezt, ami most itt előttünk van, és elkezdődött az a fajta államosítás, ilyen háttérrel. Na most, nyilvánvalóan ez nem erősíti a bizalmat abba az irányba, hogy ezt el lehessen fogadni, hiszen a törvényben gyakorlatilag önök lefokozzák és tönkreteszik a helyi közösségeket.
Mondom a konkrét példát: itt vannak a törvény 8. §-ában azok a kitételek, amelyek veszélyt jelenthetnek minden egyes helyi közösségre. A meghatározott fejlesztésekkel kapcsolatban építészeti, műszaki, tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni; településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni; településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. Kérem szépen, a helyi közösségeknek kiveszik a rendelkezési jogát! Ez egy olyan központosító törekvés, amikor azt mondják, hogy innentől kezdve a helyi hatóságoknak, a helyi önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek és a helyi turisztikai fejlesztésnek ne legyen beleszólása.
Ugyanakkor meg mit látunk folyamatként? Azt, hogy a Fidesz átszervezte a turizmust 2010-től kezdődően, és nem azt igyekezett megcsinálni, hogy hogy lehessen ebből minél többeknek megélhetés, nem, hanem hogy tudja teljes mértékben az összes ütőerén rajta tartani az ujját. Mondhatom az első példát: 2010-ben, ahogy jött a Fidesz, fogta magát, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap harmadik tengelyéből származó turisztikai beruházásokból egy mozdulattal kizárta az összes ötezer fölötti települést. Abszolúte nem gondolkozott azon, hogy fejlesztések úgy maradtak félbe szerte az országban, hogy az első ütem elkészült ebből a forrásból, a második ütem pedig soha nem készült el, mert kizárta a fejlesztési forrásokból.
De mondom a másik átrendezést, ha pont ez a turisztikai desztináció ilyen felkapott kifejezés lett: tipikus, egyik kedvenc példám szeretett földművelésügyi miniszterünk esete, aki fogta magát, és azért, mert részesülni akart a kiemelt beruházásokból, a saját települését, Karcagot, ami 40 kilométerre van a Tisza-tótól, betette a Tisza-tavi övezetbe. Ezek a szakmai döntések történtek meg 2010-től kezdődően, amikor gyakorlatilag semmi másról nem szólt a dolog, mint arról, hogy hogy lehet a forrásokat bent tartani a haveroknál.
És ez azért probléma, mert ha ez a törvény így elfogadásra kerül, akkor még inkább azt fogja csinálni a kormányzat, hogy az európai uniós forrásokat, amelyeket az Unió azért ad Magyarországnak, hogy felzárkóztassa Magyarország társadalmát, hogy egy észak-alföldi vagy egy dél-alföldi régióban élő állampolgár lehetőség szerint akár egy főre eső GDP-ben, bár ez egy hülye mérőszám, de általában életminőségben közelítsen az európai uniós állampolgárokhoz, Luxemburghoz, Hollandiához, ezt a forrást megtartja magának az állam, ennek az európai uniós forrásnak itt lesz a helye, hiszen ez a törvény arról szól, hogyan lehet állami tulajdonba kiszervezni a kiemelt turisztikai beruházásokat, és hogyan lehet erre azt a monopóliumot megteremteni, amire a törvény felhatalmazást ad.
Félreértés ne essék, nem önök az első kormány Magyarországon, amelyik lop (Derültség a Jobbik padsoraiban.), az elmúlt öt-hat (sic!) évben láttunk párat, tehát ez nem egy új innováció, hogy megpróbálják a forrásokat megtartani. A probléma azzal van - tehát az, hogy ellopnak pénzeket, már lassan nap mint nap írnak erről a médiában, nem nagyon látszódik, hogy ez sokakat zavarna, de ez egy tény -, hogy ezzel olyan versenyhelyzetbe hoznak bizonyos szereplőket, akik onnantól kezdve, hogyha leállnak az EU-s fejlesztési források és nincs központi költségvetési forrás, a természetes piacon nagyhalként tudnak üzemelni, és soha nem lesz meg az esélye a kis- és közepes vállalkozásoknak, azoknak az agro-turizmusban érdekelt kis helyi közösségeknek, amelyek megpróbálnának falusi turizmus eszközével előrelépni, azok a fenntartható turizmust és ökoturizmust szolgáló helyi szervezetek, önkormányzatok örökre lépéshátrányban lesznek, mert ide elmennek százmilliárdok, ők pedig hátrányt szenvednek, mert semmilyen forrásuk nincs, és ezt a versenyhátrányt már nem fogják tudni leküzdeni ebben a megoldásban. Tehát a probléma leginkább az ezzel a törvénnyel, hogy alapvetően arról szól - elfogadom, hogy önök nem így látják -, hogy hogy tudják megtartani a forrásokat, és hogy tudják a haveroknak kijátszani részben a fejlesztési forrásokat, részben pedig az ágazatban lévő gazdasági potenciált, tehát amit a turizmus termelni tud. De a legnagyobb problémája az, hogy ez a központosítás kiveszi a helyi közösségek lehetőségeit és az innovációját a turizmus területén.
Én azt gondolom, hogy érdemes lenne a turizmusról beszélni. Azt gondolom, hogy a magyar társadalomban 2018-ban sem lesz választási téma az, hogy milyen Magyarország turizmusa, tehát nem kellene, hogy ez politikai téma legyen. Az kellene, hogy most visszavonni, és gondoljuk át közösen. Üljünk le, és próbáljuk meg megnézni azt, hogy akár az egy főre eső GDP-ben, akár, ha megnézzük az Európai Unióban a magyar régiók helyzetét, hol van szükség leginkább azokra a fejlesztésekre, ami vidéki munkahelyeket tud fenntartani; hol van szükség arra az infrastrukturális fejlesztésre, közúthálózatra, közösségi közlekedésre, ami hozzá tud járulni ahhoz, hogy egy-egy térség felemelkedjen; hol van lehetőség gasztronómiai kínálat bővítésére; hol van lehetőség arra, ahol az ökoturizmus összes elvének érvényesülnie kell; hol van szükség arra, hogy ne pesti jómódúak vegyenek meg falusi házakat sorra, hanem a helyiek próbálják meg a turizmusból a falusi turizmust megvalósítani minél több kis faluban; ugye, ezt a tendenciát látjuk. Tehát ennek az átgondolása szerintem szükséges.
Én azt láttam az elmúlt tizenöt évben Magyarországon ebben az ágazatban, hogy Magyarország nagyon jó turisztikai szakemberekkel rendelkezik, akár a Corvinus Egyetemen, akár más szakmai műhelyeken, nagyon széles látókörű, a világ turisztikai tendenciáit átlátó szakemberek vannak. Nagyon-nagyon jó lenne, ha egy ilyen törvényjavaslattal nem újra a valamilyen célú - nem túl szép szóval - mutyit szolgálnák, hanem megpróbálnák azt az ágazatot segíteni, amiről a törvény szólna. Ebben a formában a frakciónk ezt nem fogja tudni támogatni, de nagyon örülnénk a párbeszéd lehetőségének ezen a területen. Köszönöm a szót, elnök úr.
(16.30)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
