DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az államtitkár úr a felszólalásában említette, hogy mind a felszerelés, források és eszközök biztosítása mellett mennyire fontos az állomány megbecsülése. Én ezzel maximálisan egyet tudok érteni, hiszen látjuk azt, hogy mind a Magyar Honvédség esetében, mind pedig a rendvédelmi szervek esetében ezeknek a szervezeteknek a legnagyobb ereje és a biztonság garanciája az ő állományuk, és az állomány megbecsülése. Bárcsak tényleg láttuk volna ezt eddig tettekben! Mert azt kell mondjam sajnos, hogy ebben óriási elmaradásai voltak a kormánynak és sok tekintetben még a mai napig vannak.
Itt szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjak a Magyar Honvédség állományának és a rendvédelmi szervek állományának is az áldásos munkájukért, tekintve, hogy mondjuk, a honvédség állományának köszönhető, hogy egyáltalán a mai napig működőképes a Magyar Honvédség, és tudjuk azt is, hogy sajnálatos módon a rendvédelmi szervek állománya sincsen rózsás helyzetben.
Hogy elindult az illetményfejlesztés, azt el is ismertük, hogy egy pozitív lépés, sőt különösen szükséges volt. Ahogy Vas Imre képviselő úr említette, hogy itt 2000 óta nem történt illetményfejlesztés, ez egyébként nem igaz, tehát 2008-ban történt az utolsó illetményfejlesztés. Csak szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy 2015-ig befagyasztásra került az a köztisztviselői illetményalap, amiből számításra kerül a hivatásosok illetménye. Tehát egészen 2015-ig sajnos nem történt semmi. De itt megint csak hozzáteszem: az, hogy 2015-ben ez elindult, azt gondolom, mindenféleképpen egy jó dolog.
Szóba került az is, Vas Imre képviselő úr említette, hogy ez a törvény, mind a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításáról beszélünk, mind pedig a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának a jogviszonyáról szóló törvényről, konkrétan a szerződéses állományra ez például nem vonatkozik, hanem kizárólag a hivatásos állományra. Ha pedig ebben némi félreértés lenne, akkor kérem, hogy ezt tisztázzuk, de én azt gondolom, ez derül ki a törvényből, hogy itt a hivatásos állományról beszélünk. Tehát ezt mindenképpen pontosítsuk.
Azt gondolom, a törvényjavaslat legfontosabb eleme az, hogy bevezeti az egészségkárosodási keresetkiegészítést és az egészségkárosodási járadékot. Nagyon sajnálom, hogy a kormány egyébként csak most lépett bármit is ebben az ügyben, hiszen évek óta nem megoldott azoknak a helyzete, akik valamilyen fokú, kisebb vagy pedig nagyobb egészségkárosodást szenvednek, akár balesetből, betegségből kifolyólag, akár pedig a szolgálatuk során, ahogy telik az idő, a feladatellátás következtében.
Szívesen láttam volna ebben a törvényjavaslatban a Honvéd Egészségpénztár volt tagjai kártalanításának a jogi lehetősége megteremtését, hiszen volt egy kérdésem a honvédelmi miniszterhez múlt héten, és a válaszában jelezte, hogy jogszabályalkotás indul ebben a kérdésben, hogy például a Magyar Honvédség állományát hogyan lehetne kártalanítani. Azt gondolom, nagyon jó, hogy egyáltalán gondolkodás van. Tudjuk, hogy sajnos másfél évig semmi nem történt.
Ha a jogi keretek megteremtéséről beszélünk, akkor tekintve, hogy mind a honvédség állománya, mind pedig a rendvédelmi szervek állománya érintett a Honvéd Egészségpénztár kérdésében - ugye, hogy az az 1,8 milliárd forintjuk, amit az adózott illetményükből tettek félre, elveszett a Buda-Cash botrányban, annak a csődjével -, ebben a törvényben meg lehetne teremteni, meg lehetett volna, és még lehetne, hiszen még van lehetőség módosításra, azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik mind a Belügyminisztérium számára, mind pedig a Honvédelmi Minisztérium számára, hogy végre kártalanítani tudják az állományt. Hiszen azt gondolom, nem kérdés, hogy mind a katonák, a honvédségi dolgozók, mind pedig a rendvédelmi szervek munkatársai igenis vissza kell hogy kapják azt a pénzt, amit egészségmegőrzési céllal tettek félre. Tehát én várnám azt, hogy ebben legyen párbeszéd, és legyen arra szándék, hogy ilyen jogi lehetőségek kerüljenek akár ebbe a törvénybe, hiszen akár itt lehetne ezt rendezni.
Tehát tény az, hogy ez a törvény bevezeti az egészségkárosodási ellátás rendszerét, és ennek az okait a Belügyminisztérium a következőképpen foglalta össze a törvény indokolásában, szeretném idézni: „A speciális rendvédelmi ellátási rendszer kidolgozását alapvetően az indokolja, hogy a hivatásos szolgálat önhibán kívüli, kényszerű elhagyása a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetése óta fokozott - különösen az életkor előrehaladtával -, jelentős egzisztenciális bizonytalanságot okoz a személyi állomány körében. Egy esetleges szolgálati baleset vagy önhibán kívüli betegség miatti egészségügyi alkalmatlanság megállapítása hosszú távú és nagyon jelentős jövedelemcsökkenéssel járhat, különösen akkor, ha semmilyen ellátásra, vagy csak baleseti, illetve rehabilitációs ellátásra válik jogosulttá az érintett.”
Azért szerettem volna ezt felolvasni, hiszen tudjuk, hogy önök szüntették meg a szolgálatinyugdíj-rendszert 2011-ben. És csak szeretnék itt jó reggelt kívánni a kormánynak, hiszen azt mondom, még ha csak kicsi lépésben is, de ezek szerint végre önmaguk felismerték azt, hogy milyen óriási hibát követtek el akkor, amikor megszüntették a szolgálatinyugdíj-rendszert, és úgy tűnik, hogy akár végig is aludták ezt az elmúlt öt évet.
(9.50)
Így most öt évvel a szolgálatinyugdíj-rendszert megszüntető javaslat elfogadása után kerül csupán elénk ez a jelenlegi javaslat. És sajnos nem hallottam semmilyen bocsánatkérést vagy megbánást a kormány részéről, hogy az érintett állományt és azokat, akik azóta balesetet szenvedtek vagy betegek lettek vagy a feladatellátás során romlott az egészségügyi állapotuk, őket megkövetnék vagy rajtuk segítenének, vagy ez lett volna a szándék az elmúlt években.
És sajnos az a kormány tette ezt és teszi ezt, amelynek Orbán Viktor a vezetője. És emlékszünk még arra, amikor tüntetés volt a szolgálati nyugdíj megszüntetése ellen, és a szakszervezetek meghívták a miniszterelnököt erre a tüntetésre, ő azzal utasította el ezt a meghívást, hogy egyébként ezt továbbítja a bohócügyi államtitkárának. Tehát csak szeretnék emlékeztetni rá, hogy mi volt a kormány hozzáállása az állományhoz és a szolgálatinyugdíj-rendszerhez, hiszen azt egyetlen tollvonással sikerült eltörölni, és így teljesen megszüntették a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét.
Mi azóta is számtalanszor felhívtuk rá a figyelmet, hogy a szolgálatinyugdíj-rendszer fenntartása, létezése nem egyfajta privilégium, hanem a hivatásos szolgálati jogviszony és a hivatásos életpálya szükségszerű eleme, hiszen tudjuk azt, hogy a hivatásosokkal szemben sokkal magasabbak mind a fizikai, pszichikai és egészségügyi követelmények, mint a civilekkel szemben, és azt is tudjuk, hogy ők olyan munkát végeznek, aminek hatására sokkal nagyobb fizikai és pszichikai terhelésnek vannak folyamatosan kitéve, és teljesen egyértelmű, hogy akár 10-15 vagy 25-30 év szolgálat után ez nem múlik el nyomtalanul, hiszen egyértelmű, hogy senki nem lesz fiatalabb, viszont a feladatellátás szükségessége folyamatosan megvan velük szemben is. Tehát egyértelmű, hogy az állam nem hagyhatja azokat az embereket cserben, akik a haza szolgálatára, a biztonság garantálására és biztosítására esküdtek föl, és akár életük feláldozásával vagy pedig kockáztatásával is természetesen védelmezik Magyarország állampolgárait, az ő vagyonukat. Egyébként pontosan emiatt, nyilván ezt felismerve nemcsak Magyarországon, hanem még számtalan országban valamilyen formában létezik egy kedvezményes nyugdíjrendszer, egy igazságos formában fenntartható szolgálatinyugdíj-rendszer.
Itt szeretnék arra is emlékeztetni, hogy egyértelmű, hogy nem volt tökéletes a 2010 előtti rendszer, de abból semmiképpen nem engedünk, hogy szükség van valamilyenfajta kedvezményes nyugdíjrendszerre. De akkor, amikor önök döntöttek 2011-ben az eltörlésről, akkor egyébként a fürdővízzel együtt a gyermeket is egyértelműen kiöntötték, és akkor szó szerint mondhatjuk, hogy megalázták azokat az embereket, akik a haza szolgálatára esküdtek föl.
Az, hogy belátják a tévedésüket, azt gondolom, hogy üdvözlendő mindenféleképpen, viszont amennyiben ez őszinte lépés, akkor azon túl, hogy ide beterjesztik ezt a törvényjavaslatot, még két fontos dologra mindenféleképpen oda kellene figyelni és meg kellene tenni. Az egyik a bocsánatkérés amiatt, ami az elmúlt öt évben történt, magának a nyugdíjrendszernek az eltörléséért, és azért a gyűlöletpropagandáért - sajnos ezt kell mondjam, hiszen ez az volt -, amiben nagyon sok megszólalásban és cselekvésben is sajnos a társadalmat azok ellen hangolták, akik akár 10-20 és több évet szolgáltak mind a honvédség, mind pedig a rendvédelmi szervek állományában. Illetve nagyon fontos teendő lenne - amennyiben őszinte a mostani lépésük -, hogy rendezik azoknak a helyzetét, akik 2012 és 2016 között kerültek abba a helyzetbe, hogy bizonyos fokú egészségkárosodást szenvedtek, és emiatt, önhibájukon kívül kerültek ki az állományból, hiszen a jelenlegi törvényjavaslat nem vonatkozik rájuk visszamenőlegesen. Tehát itt van négy év és jó pár érintett - egyébként pár száz fős nagyságrendről beszélünk -, akiknek mindenképpen meg kell oldani a helyzetét, maguk miatt is, illetve az aktív állományra tekintettel is egyértelműen. Tehát arra kérem mind a kormánypárti képviselőtársaimat, mind pedig a kormány képviselőjét és többi képviselőit, főleg azokat, akik felelősek ebben a témában, hogy igenis, ez irányban mindenféleképpen tegyenek lépéseket. Ezzel semmit nem vesztenek, ez nem pártpolitikai kérdés, és azt gondolom, elengedhetetlen, hogy ezeken az embereken segítsünk, ez egyértelműen erkölcsi kötelességünk is.
A törvényjavaslat az egészségkárosodási keresetkiegészítés és az egészségkárosodási járadék bevezetésével, tényleg, ahogy mondtam, kétségtelen, hogy előrelépés ahhoz az állapothoz képest, ami 2012 óta fennáll, de azt gondolom, hogy nem elégségesek azok a megoldások, amelyek szerepelnek a törvényjavaslatban, és semmiféleképpen nem tudják kiváltani egy méltányos és - még egyszer mondom - társadalmi szempontból is igazságos szolgálatinyugdíj-rendszer kialakításának a szükségességét.
Ráadásul, szeretném kiemelni, hogy az új ellátásokra vonatkozó szabályok még a törvényjavaslat saját logikai rendszerének a keretein belül is rendkívül szigorúak, különösen az a rendelkezés, miszerint a miniszter csak 40 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapot esetében adhat felmentést a foglalkoztatási kötelezettség alól, 40 százalékos egészségi állapot felett minden alkalmatlanná vált hivatásost köteles a rendvédelmi szerv és a honvédség is továbbfoglalkoztatni. A 40 százalékos egészségi állapot azt jelenti, hogy az érintettnek rendkívül súlyos egészségkárosodása van. Tehát a törvényjavaslat egészségkárosodást elszenvedett emberek számára ír elő továbbfoglalkoztatási kötelezettséget, tehát őket szükséges továbbfoglalkoztatni. Lényegében azt lehet mondani, hogy így csak megrokkant emberek esetében teszi lehetővé, hogy a miniszter egyáltalán mérlegelhesse a továbbfoglalkoztatásnak a mellőzését.
Egyéb esetekben, amikor az egészségi állapot meghaladja ezt az előbb említett 40 százalékot, a méltánylást érdemlő egyedi helyzetekre egyáltalán nem ad megoldást a törvényjavaslat, például így sajnos megoldhatatlan helyzetbe kerül az - amennyiben változtatás nem történik -, akinek például rehabilitációs kezelésre, vagy pedig, mondjuk, dialízisre kell járnia. Ezért azt fogjuk javasolni, hogy a 40 százalékos egészségi állapot alatt alanyi jogon járjon az egészségkárosodási járadék, szó szerint megrokkant hivatásosok esetében ne kelljen méltányossági kérelemmel bajlódni. A bürokratikus akadályoknak a felhúzása helyett az államnak egyértelműen az a feladata, hogy megköszönje a szolgálatot, és járadék biztosítása mellett lehessen a hivatásos életpályáját lezárni.
40 és 80 százalékos egészségi állapot között azonban valóban indokolt lehet a miniszter számára méltányossági jogkört biztosítani, nyilvánvalóan azért, hogy az említett egyedi élethelyzetek természetesen kezelhetők legyenek.
A továbbfoglalkoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok nagyon elnagyoltak, mindenféleképpen garanciális szabályokat itt szükséges biztosítani, és fontos az, hogy az érintetteknek, a hivatásosoknak a szaktudásuknak megfelelő beosztást biztosítsanak a jövőben is. Tehát ezt is rögzíteni kell a törvényben.
Tehát összességében arról beszélünk, hogy ez egy helyes irányba tett lépés. Az is biztos, hogy nem jelent százszázalékos megoldást, nem pótolhatja egy társadalmilag igazságos, kedvezményes nyugdíjrendszer biztosítását. Tartottunk szakszervezeti egyeztetést a kérdésben, ennek megfelelően természetesen be fogjuk nyújtani a módosító javaslatainkat, és ennek függvényében fogjuk mérlegelni természetesen a törvényt.
Annyit szeretnék még gyorsan jelezni, hogy itt a honvédek jogállása és a rendvédelmi szervek esetében a jogállási törvényeknél nagyon gyakran látunk módosításokat. Szükséges lenne az, hogy egy koncepció alapján dolgozzon a kormányzat, hiszen nem lehet az állománnyal azt megtenni, hogy folyamatosan változó, kéthavonta változó jogi környezet legyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Jobbik mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
