DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitájában először is le kell szögezni, hogy a kormány eddigi intézkedései a rendvédelmi életpálya vonzóbbá tételére egyszerűen nem vezettek eredményre. A rengeteg pályaelhagyó, az állomány folyamatos cserélődése, a folyamatos létszámhiány mind egy olyan komplex válságnak a jelei, amit egyszerűen nem lehet nem észrevenni, és amely azon túl, hogy az állomány nagyon rossz helyzetét is mutatja, egyúttal a magyar emberek biztonságát is fenyegeti.
Általánosságban is elmondható és hangoztatjuk is eleget, hogy a kormánynak az alacsony bérekre alapozott, a munkavállalói jogokat lenullázó gazdaságpolitikája egyszerűen elűzi a munkavállalókat Magyarországról, és hogy az LMP-nek az az álláspontja, hogy az embereknek biztonságos, kiszámítható és tisztességes megélhetést biztosító munkahelyekre van szüksége, de ezt a magát igen nagyra tartó kormány még a közszférában, sajnos a rendvédelem területén sem tudja biztosítani - sőt. Amit a kormány eddig felmutatott a hivatásos állományúak kapcsán, az alapvetően a teljes kiszámíthatatlanság. Ígéretek voltak, belebegtették őket, aztán visszavonták, és sajnos egy olyan rossz helyzet van ma Magyarországon, hogy a magyar kormány arra sem képes, hogy a déli határon szolgálatot teljesítő rendőreinknek a munkafeltételekhez az alapvető feltételeket biztosítsa.
Mindannyian láttuk azokat az esőbeállókat, amiket maguk a rendőrök eszkábáltak maguknak, annak érdekében, hogy ne ázzanak 24 órán keresztül, és most pedig közeledik a tél, és szinte megfagyni küldik ki a rendőröket a megfigyelőhelyekre. Én azt gondolom, hogy elfogadhatatlan az, hogy még az önkénteseknek kell gondoskodniuk a rendőrökről, pokrócokat, gyógyszert kell vinniük a határra, hogy elkerüljük ezeket a tragédiákat.
És emlékszünk arra is, és ezek nagyon fájó dolgok, ahogy Demeter képviselőtársam is felhozott egy ilyen emléket, én magam is szeretnék egy ilyen emléket felhozni a törvény vitájában, hogy tavaly karácsonykor a határon szolgáló rendőrök egy olyan levelet kaptak a parancsnokaiktól, hogy a túlszolgálatért megkapott járandóságuknak egy jelentős részét vissza kellene fizetniük, merthogy szerintük rossz volt a jogértelmezés, ami alapján ezt kifizették. Azt gondolom, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy ilyen dolgok történnek. Azt is látjuk, hogy aki ma Magyarországon hivatásos rendvédelmi vagy katonai szolgálatot akar vállalni, az azon túl, hogy alapvető jogainak a korlátozását köteles eltűrni, és hogy a szolgálattal élete és egészsége kockáztatását is vállalja, még azzal is szembe kell néznie, hogy ha a szolgálata alatt egészségkárosodás miatt alkalmatlanná válik a munkának, a feladatainak a teljesítésére, akkor egyik pillanatról a másikra jövedelem nélkül maradhat.
Amikor a szolgálati nyugdíjat megszüntették, az LMP már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez az intézkedés teljes mértékben elfogadhatatlan, a világon ilyen nincs, hogy egy ilyen rendszert vezessenek be. És mondtuk azt is, szóltunk önöknek, hogy ez egy rendkívül méltánytalan helyzetet fog előidézni, és hogy rengeteg pályaelhagyó lesz.
Az új Hszt. elfogadását megelőző egyeztetéseken, tehát itt, a Házban is hangoztattuk, hogy rendezni kell az eltörölt szolgálati nyugdíj miatt kialakult helyzetet. Sajnos, az az általános tapasztalat, hogy a rendvédelmi, illetve a katonai szolgálat a nagy fizikai és - kiemelem - a nagy pszichés terhelés miatt gyakran eredményez egészségkárosodást az állomány tagjainál, ami sok esetben magát a szolgálatra való alkalmasságot is érinti, és így a jogviszonynak a megszüntetéséhez vezet.
(10.20)
Ezt a kérdést nem lehet egyéni problémaként kezelni, ezt a helyzetet csak rendszerszinten lehet megoldani, és mi folyamatosan ezt szorgalmazzuk. Továbbra is fenntartjuk, hogy egy jól szabályozott korkedvezményes szolgálatinyugdíj-rendszer visszaállítása lenne a rendes megoldás. Mi, a Lehet Más a Politika erre be is nyújtottuk a javaslatot, de azt is látjuk, hogy önök erre nem hajlandóak, nem hajlandóak szembenézni a korábbi rossz döntésükkel. Szakmai szinten legalább be kellene látni, hogy hibáztak, de ha ezt meg is tennék, még akkor sem hajlandóak egyszerűen arra, hogy változtassanak, ami számomra teljesen érthetetlen.
Na most, az a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, mindenesetre arról tesz tanúbizonyságot, hogy most már önök sem mehettek el teljesen a probléma mellett; jelzi azt, hogy a probléma olyan szintű, hogy most már kénytelen vele a kormányzat is foglalkozni. Tehát gyakorlatilag ez egy ilyen kénytelen-kelletlen beismerése annak, hogy önök valamit nagyon elrontottak az elmúlt időszakban.
Amit itt látunk, arra én egy dolgot tudok így röviden és tömören mondani: többet és többeknek, ez az általános észrevételem ezzel kapcsolatban. Minden abba az irányba tett lépés, hogy az állomány tagjai nagyobb biztonságban érezhessék magukat és végezhessék a munkájukat, és ne kelljen az egzisztenciájuk teljes elvesztésétől rettegniük, a mostani helyzethez képest pozitív változás, de ahhoz, hogy az életpálya valóban vonzóvá váljon, határozott és erős jelzéseket kell adni; határozott és erős jelzéseket kell adni, nem elég, ha csak egy szűk körnek és csak rengeteg feltétel teljesülése esetén juttatnak ellátást. Szóval, többet és többeknek, tisztelt államtitkár úr.
Módosító javaslatok sorát fogjuk benyújtani, pontosan annak érdekében, hogy legyen alkalom arra, hogy változtattak ezen az elképzelésen. Nem tudom, mennyire van nyitottság önökben ezzel kapcsolatban, de tekintve, hogy elég sokat beszélnek önök mostanában a biztonságról, azt gondolom, ezt akkor tudják hitelesen megtenni, ha támogatják azokat az elképzeléseket, amelyek arról szólnak, hogy azok az emberek, akik minket védenek, a lehető legjobb feltételekkel tudják ezt megtenni. Úgyhogy innentől kezdve, merem remélni, a mostani időszakban nem teszik meg azt, amit hat éve nézek már, hogy folyamatosan minden ellenzéki indítványt lesöpörnek az asztalról. Ha ezt megteszik, akkor nyilván ennek a politikai és minden egyéb kockázatát vállalniuk kell.
És akkor most pár dolgot ki szeretnék emelni, hogy mégis konkrétan mi a probléma ezzel a javaslattal. Van egy olyan főszabály a javaslatban, hogy ellátásra csak az lesz jogosult, aki vállalja a további munkavégzést. Na most, ezzel önmagában kevésbé van probléma, de van egy olyan kitétel, hogy: „A hivatásosként végzett munka miatt bekövetkezett egészségkárosodásért abban az esetben a munkáltatótól semmilyen kompenzációt nem kap a károsult, ha nem vállalja a más - és itt jön a lényeg -, esetlegesen képzettségének nem megfelelő munkakörben történő munkavégzést.” Na most, ez egy súlyosan méltánytalan és az LMP által nem elfogadható kitétel, ráadásul szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy várhatóan perek sokaságával kell majd számolniuk, ha ezen nem változtatnak. Mi azt gondoljuk, az lenne egy elfogadható megoldás, hogy ha nem a képzettségének és végzettségének megfelelő lehetőséget kap az érintett, és ezt visszautasítja, akkor ez nem érintené az ellátásra való jogosultságát.
A másik, ami szintén ezzel kapcsolatos, az az, hogy nem tartjuk elfogadhatónak, hogy önmagában a pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság ne alapozza meg a járulékra való jogosultságot. A javaslat értelmében például az a titkosszolgálati feladatot ellátó hivatásos, aki az ezzel járó fokozott pszichikai megterhelést egy idő után, mondjuk, nem tudja megfelelően kezelni, vagy mondjuk, egy körzeti megbízott, aki idősebb korában nem képes a fizikai mérőszám által elvárt teljesítményt nyújtani, eleve ki lesz zárva a jogosultak köréből. Tehát ez így teljes mértékben elfogadhatatlan, merthogy a törvényjavaslat szerint rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra csak az lenne jogosult, aki a hivatásos szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására egészségi állapota miatt válik alkalmatlanná. Tehát ez önmagában egy olyan kitétel, ami számunkra nem elfogadható. Mondtam, hogy a „többet és többeknek” elvet kell alkalmaznunk e törvénnyel kapcsolatban. Itt is lesz egy módosító, hogy ezek az emberek is pénzhez tudjanak jutni a problémákat követően is.
Harmadik problémánk az, hogy így a jogosultsági feltételek szempontjából két csoport van: vannak azok a balesetek, illetve betegségek, amelyek ténylegesen a szolgálat ellátása során keletkeztek, és vannak olyanok, amelyek ok-okozati viszonyban vannak a szolgálatellátással. Na most, ebben a törvényben jelenleg az szerepel, hogy a második esetben a károsult hivatásosok csak akkor részesülhetnek járulékban, ha legalább tízéves tényleges szolgálati idővel rendelkeznek, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 20 százalékot. Ez egy teljesen észszerűtlen és indokolatlan különbségtétel, nem is értem, hogyan gondolták, hogy ezt beleteszik. Ha bármi betegség, gond történik a szolgálattal összefüggésben, az épp olyan, mint ha a szolgálat során történne. Hogy valaki tíz évet ott volt vagy nem volt ott, nem értem, ez hogy lehet különbségtétel. Ne legyen kettős mérce, ezt mi nem tartjuk elfogadhatónak.
Összességében nagyon úgy tűnik számunkra, hogy a szabályozás kialakításának egy ilyen elsődleges szempontja azt volt, hogy önök érzékelték azt, hogy valamit tenni kell, tehát így nem maradhat a helyzet, viszont van egy olyan prekoncepció sejlik át ezen az egész törvényjavaslaton, hogy önök azt akarják, hogy csak a legritkább esetben történjen tényleges kifizetés, és hogy ez a lehető legkisebb mértékűre legyen visszaszorítva. Ezt így nem tudjuk támogatni. Csak abban az esetben tudjuk ezt a javaslatot támogatni, ha valóban érdemi elmozdulás fog megtörténni: a jelenlegi javaslatban foglaltnál szélesebb körben és nagyobb mértékben biztosítják az ellátást, és nem tenné kötelezővé a felajánlott munkakör elfogadását, ez nagyon fontos.
Hadd emeljem ki azt is, hogy szükségesnek tartjuk azon emberek helyzetének a rendezését és tisztességes rendezését is, akik 2012 óta kerültek teljesen méltánytalan és elfogadhatatlan helyzetbe, pontosan azért, mert a Fidesz-KDNP egyszerűen eltörölte a szolgálati nyugdíjat, és egészségügyi alkalmatlanná válásuk miatt ezek az emberek elvesztették az állásukat.
A módosító javaslatokat benyújtjuk a jelzett határidőig, és arra kérem a tisztelt kormányzatot, hogy ne csak kampányoljon azzal, hogy önöknek fontos a magyar emberek biztonsága, hanem adják meg a lehetőséget azoknak az embereknek, akik az életüket kockáztatják nap mint nap azért, hogy ez ténylegesen meg is tudjon valósulni, ne rettegve kelljen a munkájukat végezni, és legyen arra lehetőségük, hogy tisztességesen el tudják látni magukat és a családjukat is. Arra kérném önöket, hogy forduljanak vissza arról az útról, amire most láthatóan ráléptek, hogy egy ilyen látszatmegoldással próbálják azokat a nagyon súlyos hibákat korrigálni, amiket az elmúlt években elkövettek.
Azt gondolom, itt egy nemzeti ügyről van szó, és azt gondolom, hogy a „többet és többeknek” szemléletet kell alkalmazni, ha a rendvédelemről van szó és a honvédekről van szó.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
