DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mind az az Országgyűlésben folyó jelenlegi munka, illetve a sajtóban is megjelent nyilatkozatok alapján is érzékelhető, a kormány kiemelten foglalkozik ebben az évben az ország jogi, gazdasági versenyképességének kérdésével, és azokon a területeken, ahol a továbblépés lehetőségei adottak, sorra születnek a versenyképesség növelését szolgáló javaslatok.
E javaslatok sorába illeszkedik a jelen törvényjavaslat is, amely a jogi versenyképességen belül kifejezetten az üzleti élet szereplőit kívánja megszólítani. A jogi versenyképességnek az igényérvényesítést érintő területét az új választottbírósági törvény biztosítja, amelyet a tisztelt Ház T/15361. számú javaslatként tárgyal.
Tisztelt Ház! A bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő módosítások célja nemcsak az, hogy az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján azonosított nehézségek, hiányosságok megszüntetésre kerüljenek, és egy modern, kellően rugalmas és jól szabályozott jogintézmény álljon rendelkezésre, növelve ezzel az ország versenyképességét, hanem az is, hogy a magyar szabályozás a külföldi vagyonrendelők számára is vonzóvá váljon.
Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye - mely egy különleges, célhoz kötött tulajdonjogot biztosít a vagyonkezelő számára - rendkívül széles körben alkalmazható, és mind a családjogi területeken, mind pedig a gazdasági életben, de akár a szellemi alkotások terén is megfelelő megoldást jelenthet a vagyon hasznosítására. Jelen javaslat nem érdemben változtat a bizalmi vagyonkezelés konstrukcióján, hanem annak finomítását végzi el. A jogalkotó felelőssége tehát abban áll, hogy a jogintézmény népszerűvé válását megfelelő szabályozással támogassa.
A polgári törvénykönyv 2014-ben a magyar viszonyokhoz igazodóan, magas színvonalon szabályozta ezt a jogintézményt. A jelen javaslat a polgári törvénykönyvnek a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait is érinti, a módosítások azonban kizárólag a legszükségesebb mértékben, egyes öröklési jogi kérdések, valamint a szerződés felmondási jogának biztosítása körében rendeznek bizonyos nyitva hagyott kérdéseket úgy, hogy a rugalmas szabályozási keretek a továbbiakban is biztosítva legyenek.
Tisztelt Ház! A magánjogi keretek felülvizsgálatán túl a javaslat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra vonatkozó közjogi jellegű szabályok módosítását is célozza. Elsődleges cél itt az, hogy az ilyen tevékenységet üzletszerűen végző vállalkozások tekintetében a szabályozás kellő garanciákat biztosítson annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások biztonságos működése garantálható legyen. Ezzel párhuzamosan azonban az is kiemelt cél, hogy kizárólag olyan engedélyezési feltételeket támasszon a jogalkotó a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokkal szemben, amelyek valóban a biztonságos működés garanciáit jelentik. A jövőben szigorodnak az üzletszerű tevékenység végzésének feltételei, az összeférhetetlenségi feltételek, az eseti jelleggel bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végzők esetén is korlátozások kerülnek bevezetésre, valamint erősödik a jogintézmény vagyonvédelmi funkciója.
Végül meg kell említeni, hogy figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok ellátása során a Magyar Nemzeti Bank nem a megszokott piacfelügyeleti tevékenységet látja el, hiszen a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem felügyelt intézmény, a javaslat egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank szerepét mind az engedélyezés és a bejelentés, mind pedig a tevékenység ellenőrzése során.
Tisztelt Országgyűlés! A jelen javaslat a cégjog, a társasági jog területén több fontos rendelkezést is tartalmaz. Korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok esetében fontos változás, hogy a jövőben a tőkeemeléshez kapcsolódó pénzbeli befizetések igazolása a cégeljárásban nemcsak egyféle módon lesz lehetséges, hitelintézeti igazolással, hanem a társaság jogosult lesz a tőkeemelés mögötti gazdasági eseményre hivatkozással vezető tisztségviselői nyilatkozattal igazolni, hogy a tagok teljesítették a vállalt fizetési kötelezettségüket. Azokban az esetekben, amikor a tagok általi befizetések a társaság fizetőképességének fenntartását szolgálják, vagyis a társaság egyébként is az üzleti partnerek, hitelezők kielégítésére fordítaná a tagok által befizetett tőkét, a javaslatbeli megoldás megkíméli a tagokat és a társaságot a felesleges, többszöri adminisztratív és tranzakciós terhektől.
Tisztelt Ház! Fontos versenyképességi célkitűzés, hogy a tőke szabad áramlásának elvéhez kapcsolódóan a hazai szabályozás felkínáljon olyan jogi eszközöket, amelyek képesek a külföldi társaságokat Magyarországra vonzani. A külföldi vállalkozások válasz-tásuktól függően többféle formában is jelen lehetnek a magyar gazdasági életben. Jelen lehetnek a szolgáltatási irányelv alapján cégjogi letelepedés nélkül, határon átnyúló szolgáltatások nyújtásával, azonban jellemzően valamilyen vállalkozási formában jelennek meg, így magyarországi fióktelep vagy magyar társaság tulajdonosaiként. Lehetőségük van továbbá arra is, hogy gazdasági érdekeltségük, központi ügyintézési helyük, székhelyük teljes áttelepítése megtörténjen. Erre ma az uniós irányelvvel szabályozott határon átnyúló egyesülés kínál lehetőséget.
A határon átnyúló egyesülés folyamata nagyon fontos garanciát biztosít, mégpedig azt, hogy ha egy uniós társaság úgy dönt, hogy más tagállam társaságával egyesül, akkor a beolvadó társaság szerinti tagállam az egyesülés lefolytatását, a tagállami cégnyilvántartásból való törlést nem kötheti elszámolási, végelszámolási eljáráshoz, hanem a beolvadó társaság tagállamának úgy kell tekintenie, mintha határain belüli két társaság egyesülne. E garanciális elem biztosítja a két különböző tagállamban honos társaság valós jogi és gazdasági egyesülését, a társaságok közötti jogi és vagyoni általános jogutódlást.
Tisztelt Országgyűlés! Évek óta igény mutatkozik a társaságok Unión belüli székhelyáthelyezése lehetőségének megteremtésére, azonban sajnálatos módon ebben a tárgykörben uniós jogalkotási munka nem kezdődött meg, és erre a közeljövőben sincs kilátás. A vállalkozások jogos elvárása azonban, hogy áttelepülhessenek más tagállamba anélkül, hogy végelszámolással előbb meg kelljen szűnniük.
Az igazságügyi tárca megvizsgálta annak lehetőségét, hogy kizárólag magyar szabályozás útján megvalósítható-e a határon átnyúló székhelyáthelyezés, azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy a fenti garanciális szabály érvényesülését, az általános jogutódlást csak magyar jogi szabállyal nem lehet biztosítani. Ennek oka, hogy hiába ismerné el a magyar jog a cégalapításkor a külföldi társaságot mint jogelődöt, a magyar jognak nem lehet kihatása a vagyoni jogutódlásra, hiszen a magyar jog nem tudja biztosítani, hogy a külföldi nyilvántartásból a jogelődöt végelszámolás nélkül töröljék. Erre figyelemmel a javaslat, élve a határon átnyúló egyesülés adta lehetőségekkel, azt tudja biztosítani, hogy gyorsan és egyszerűen végbemehessen az egyesülési folyamat azokban az esetekben, amikor a külföldi tulajdonos szándéka a gazdasági érdekeltségének határokon átnyúló áthelyezésére irányul.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz benyújtott indokolás részletesen ismerteti a szabályozás elemeit. Én annyit szeretnék kiemelni, hogy a konstrukció lényege, hogy a külföldi cég által előkészített egyesülési iratok birtokában lehetőség van a jövőben az egyesülés céljára magyar társaságot alapítani. E társaság az egyesülés bejegyzéséig korlátozott körben működhet, ugyanakkor az egyesülésig adókötelezettség nem terheli. E konstrukciónál gyorsított az egyesülés folyamata, mert már a magyar társaság alapítási dokumentumai közé csatolandó az egyesülési szerződés tervezete, a számviteli mérlegtervezetekről készített könyvvizsgálói jelentés és a vezető tisztségviselői beszámoló.
(13.00)
Az egyesüléssel együtt járó közzétételi kötelezettségek is összevontan történhetnek meg, így akár hónapokkal rövidülhet az egyesülés folyamata. A javaslat szerinti megoldástól azt várja a tárca, hogy az a társaságok székhelyáthelyezését biztosító uniós szabályok megalkotásáig biztosítani tudja, hogy a tagállami társaságok egyszerűsített módon tudják gazdasági érdekeltségeiket Magyarországra áttelepíteni.
A fentiek mellett megemlítenék még két cégjogi változást. A korlátolt felelősségű társaságok esetében lehetőség lesz az üzletrészen alapított zálogjog esetén a zálogjogosulti bizományos bejegyzésére is, továbbá a tőzsdei cégek esetében az állami felügyelet mellett zajló tőzsdei folyamatok gördülékenysége érdekében gyorsul a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szólni kell arról, hogy a javaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást mind a szervezeti kérdések, mind pedig az új, 2017. január 1-jén hatályba lépett ügyelosztási rend alkalmazása tekintetében.
A közfoglalkoztatási programok sikeréhez köztudottan jelentős közérdek fűződik, így ennek érvényre juttatása érdekében a javaslat előírja, hogy a végrehajtó az adóstól lefoglalt közfoglalkoztatási programban érintett vagyontárgy értékesítését csak a program lezárultát követően kezdheti meg.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
