Faludi Ferencz Jegyzőkönyvéből:
A föld is kiokádja gyomrából az elrejtett dolgokat.
A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát.
A hitvány malacz makk alá jár.
Akármely rút is szépet szeret.
A kemény fába ugy verd az éket, hogy szemedbe ne pattanjon.
A ki álnokságot vet, bút arat.
A ki mód nélkül udvari, nem udvari.
A kitől lehet és nem alszik, azt a restség bántja.
A mely pap igen hallgató, ajtóállóvá teszik.
A meztelent nem lehet megfosztani.
A rögzött szokás megköti a józan értelmet.
Arra kell vigyázni, mely lyukból jő ki az egér.
A tüz és tudomány eledelt kiván.
Azért fogja a kovács a fogót, hogy kezét meg ne égesse.
Az idegen paripárul még a tenger közepén is le kell szállni az embernek.
Benn vagyon már a bika a buzában, csak a farka áll ki.
Bolhából tetü lett, azért büszke.
Csak szalma kopjával szurkál.
Elfogy az ifjuság, mint ama szép virág.
Eljön az az idő, mikor megázik a tüdő.
Eredj: találj füge levelet, ha nem akarsz pirulni.
Egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz esztendős hal, hat esztendős bor, tizenöt esztendős leány, harmincz esztendős jóakaró, kellemes.
Forgó szél vagyon a fejében.
Fél, mint koldus a garastól.
269Halkan jár, mint fenkő a kaszán.
Hamari hamvas, késő kedves.
Hol az érzékenység nyertes, vesztes a nyugalom.
Idővel, szalmával a naszpolya is megérik.
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó.
Jobb magának hamut, hogysem másnak lisztet takarni.
Jót vett tőlem s lábbal rug.
Kard helyett guzsalyt vitat.
Kérkedékeny leány, tudod, tánczban mint jár.
Két pénzes szatyornak egy pint bor az ára.
Kikopott a beszédből, mint a mogyoró tokjából.
Kulcsát szivednek ne bizd másra.
Leszedi az arczáról az idő a kedves szint.
Megugratom az ebet alattad.
Meztelen csonton veszekednek.
Mikor a leány egy szemével emezt keresi, más szemével örvendezve tekint másra.
Minden puskának van fogása.
Mi sem származtunk bogaraktól.
Ne adj eszedben, adj pénzedben.
Nehéz vén farkason szántani.
Nem egy ebnek fari a neve.
Nem állja meg szerdék a nyársat.
Nem hitvány renden kaszál.
Nem méreg szüli a szeretetet.
Nem talál partot nyelve csacsogása.
Nem tudom, hol s kivel süti a makkot eddig.
Nősző legény nem kiméli a költséget.
Nyúl agárral, macska egérrel álmadozik.
Olyan szép, mint a tulsó sor.
Oly szelid, hogy még az evése sem keserü.
Puszta, mint a szedett szőlő.
Semmi sem agg meg oly könnyen, mint a jótétemény.
Senki az Istent nem látná többször, mintha a pohár közepén volna.
Sí, rí, mintha sással metszenék alól.
Sok a gyermeknek a rák lábastul.
Sok koczkán fordult meg a dolga.
Sok szamár visel bársony nyerget.
Szaladj farkas, inadban az igazság.
Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek.
Tele van erszénye pókhálóval.
Tovább vagyon még a nagy oltár.
Ugy kerüld az általutat, hogy kerülőbe ne akadj.
Ugy vagyunk, mint a jégen álló.
Van itt mind őszi, mint tavaszi.
Válogat, mint rossz lencse a vizben.