Társasági adó
Társasági adó
Az 1992. jan. 1-jén hatályba lépett új számviteli törvény szerint a vállalkozások az „óvatosság elvéből” kiindulva állapíthatják meg eredményüket. Eszközeik után pl. értékcsökkenést korlátlanul elszámolhatnak, lejárt követeléseik után pedig céltartalékot képezhetnek.
Az általános adókulcs változatlanul 40%. Az osztalék adója általában 10%, azon tevékenységek esetében azonban 20, amelyek bárminemű adókedvezményben részesülnek. Európai szintű megoldás, hogy a kedvezmények egy része nem azonnal, hanem előre meghirdetett módon szűnik meg. (A külföldi részvételű cégek esetében pl. csak az 1993. dec. 31-e után alakulókat érinti.) Bővül az adókedvezményre jogosító, ún. különösen fontos tevékenységek listája. A közszolgáltató és egészségügyi tevékenységeket folytatóknál már 1992-ben is felére csökken a kedvezmény (az 1991. évi 80%-ról 40%-ra), a kulturális és sporttevékenységet végzőknél pedig mintegy kétharmadára (az 1991. évi 65%-ról szintén 40%-ra). 1993-tól azonban teljesen megszűnnek e kedvezmények.
A társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok, a lakásszövetkezetek és a víziközmű-társulások vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után csak akkor nem fizetnek társasági adót, ha ez a jövedelmük kevesebb, mint összes bevételük 10%-a, illetve legfeljebb 10 millió Ft, egyébként rájuk is az általános szabályok vonatkoznak. A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató ún. célszervezetek viszont 1992-tól egyáltalán nem adóznak, ha tulajdonosaiknak sem fizetnek osztalékot. A költségvetési szervek vállalkozási tevékenységének adózásáról nem a társasági adóról szóló törvény, hanem az 1992. évi állami költségvetési törvény rendelkezik, méghozzá oly módon, hogy ezeknek a cégeknek 40%-os befizetési kötelezettségüket nem kell teljesülniük, ha a vállalkozásból származó jövedelmüket még az adóévben, vagy az azt követő évben alaptevékenységükre használják fel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
