19I. FEJEZET.
KÖZÉP-SZOLNOK-, KRASZNA- ÉS SZILÁGY VÁRMEGYÉK CZÍMERE ÉS PECSÉTEI.
Szilágy vármegye czímere Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék czímereinek egyesítése. A két vármegye czímerei – külön paizsokon, egy nemesi korona alatt, a régi Kraszna vármegye czímerénél egy tölgyfaággal, Közép-Szolnokénál egy szilfaággal félköralakban övezve, a középen egyesítve – jelzik a Szilágyságot, mely a vármegyének nevét adta. Körírata Szilágy vármegye czímere 1876.
A vármegye színei: aranysárga és buzavirágkék.
20Közép-Szolnok vármegyének czímeres levelet Mária Terézia adott. A vármegyének 1754 november 13-dikán Zilahon tartott közgyűlésén olvasták fel a királynő diplomáját a czímeres pecsétről. A régi, czímer nélkül való és csak a vármegye nevével jelölt (Sigillum Comitatus Szolnok Mediocris), valamint az új, czímeres pecsétről folyó eszmecsere után elhatározták, hogy a régi pecsétet többé semmiféle ügyben nem használják. Csupán a peres feleknek az eddigi jegyzőkönyvből kiadandó ügyíratait pecsételik a régi pecséttel, a melynek az ilyen esetekben még törvényes ereje lesz. A jövőben azonban minden néven nevezendő expeditióknak (akár juridicumokat, akár aeconomicumokat vagy politicumokat s correspondentiákat illetők legyenek) az új pecsét alatt kell folyniok.
A pecsét paizsa négy szakaszból áll.
21Az első szakaszban vagy negyedben van egy emberi kar (brachium humanum), a mely a marokból felnyúló két szál buzakalászt és azok között zöld ágacskán egy szem makkot tart jelképeül a vármegye különböző részei terméseinek. A második negyedben egy kősziklán épűlt hármas kastélyocska alakja látható, mely e vármegyében lévő néhány régi elpusztúlt várnak és kastélynak a jelképe. A harmadik negyedben ezüst színnel festett szarvas áll, jelképezve a Bükk erdején olykor felhangzó vadászatokat. A negyedik negyed pedig három folyó vizet tüntet elő, a vármegyén keresztül folyó Szamos, Kraszna és Szilágy vizeit.
Kraszna vármegye czímerében egy, koronából kinövő oroszlán s egy, olajágat tartó galamb vannak egymással szembeállítva.
Az erdélyi országos czímerek történetében is szerepelnek régi vármegyéink. Barcsay Ákos fejedelem uralkodása alatt, 1659 május 24-dikén, a szászsebesi országgyűlés az erdélyi országos czímer és pecsét iránt akként intézkedett, hogy «négy pecsétek metszessenek az országnak négy nagyobb rendei szerint», s hogy azok közül a negyedik az Erdélyhez incorporáltatott Magyarország részéé, az ezen részben levő ítélőmesternél, a mikor pedig ítélőmester a partiumban nem volna: olyankor a biharvármegyei főispánnál álljon. A partium pecsétjét, «a Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéét» így tervezték: négy folyó víz, s a kettős kereszt, ezzel a körirattal: Sigillum Partium Hungariae Transsylvaniae annexarum.
A pecsétek megkészűltek, kivéve a magyarországi részeket illetőt, ez elmaradt; ily pecsétű oklevelet nem ismerünk.
Az okleveleken jó ideig csak pecsétek vannak, az aláírások Mátyás korával kezdenek föltünedezni. A papir- vagy 22viaszpecsétek a vármegyék neveinek csak egyes szótagjait vagy betűit tartalmazzák. Úgy látszik, az alispánok s szolgabírák a vármegye nevének egy-egy töredékét őrízték pecsétjökön s valamennyiök pecsétje adta aztán a vármegye egész nevét, mert a pecsétek egymás kiegészítésére szolgáltak.
1712 április 12-dikén, a Deésházán tartott tisztújító széken, azt is elhatározták, hogy a mennyiben a vármegye (t. i. Közép-Szolnok) négy pecsétje a négy szolgabírónál áll és sürgős esetekben missilis levelek küldésénél késedelmes eljárás lenne a négy szolgabírót a pecséttet összehívni, csináltasson az alispán, Dobai Zsigmond, egy kellő nagyságú pecsétet, de ezt a juridicumokra ne tehessen használni, hanem csak a politicum és egyéb levelezésekre. 1731-ben Közép-Szolnok vármegye elveszett pecsétje helyett újat metszettek magyar körirattal. 1848-ban e körirat olvasható a megye pecsétjén: Közép-Szolnok vármegye pecsétje 1753.
Kraszna vármegye 1861 ápr. 2-dikán tartott bizottmányi közgyűlésén az elnöklő alispán előterjeszti, hogy a megye hivatalos pecsétjét 1848-beli miniszteri rendelet következtében újólag készítették és magyar körírattal látták el, de ezen új 23pecsétbe lényeges hiba csúszott be, a mennyiben a megye régi pecsétjén látható medve helyett az újon oroszlán van.
A közgyűlés el is határozta, hogy a megye pecsétjét, a régi czímerrel, újra készítsék. Mindegyik alispán számára egy-egy, ezenkívül a jegyzői hivatal számára kettő, levéltárnok, tiszti ügyész és a hat szolgabíró számára egy-egy kellett. Az egyes pecsétek köríratai: Krasznamegye alispáni, jegyzői stb. pecsétje. Mind e mellett az oroszlános pecsét maradt használatban.
KÖZÉP-SZOLNOK VÁRMEGYE CZÍMERES LEVELE MÁRIA TERÉZIÁTÓL.