Babits Mihály: ÚRNAPI ÉNEKE | Verstár - ötven költő összes verse

ÚRNAPI ÉNEKE

Dicsérd, Sion, a Megváltót,
dicsérd a vezért, a pásztort,

zengj himnuszt, zengj éneket!

Ahogy bírod, akként merjed:
nagyobb Ő mint a dicséret,

méltón nem dicsérheted.

S a dicséret külön tárgya
ma hogy a Kenyeret áldja,

mely éltet és eleven,

s hogy végvacsoráján kapta
a Tizenkettők csapatja,

nem kétséges semmiben.

Legyen teljes, legyen zengő,
legyen vidám és illendő

szivünk ujjongása ma:

mert azt a napot jelzi ünnepünk,
melyen először adatott nekünk

ez a lelki lakoma

Új királynak asztalára
új törvénynek szállt páskája:

elavult a régi már.

Fut az ujtól ami agg,
igazságtól ami vak;

fut a fénytől a homály.

Amit Krisztus tett ez estén,
hagyta hogy rá emlékezvén

cselekedjük mi is azt.

Okultunk szent törvényéből:
így lesz borból és kenyérből

üdvösséges áldozat.

Más és más - de nem lényegben,
csak jel szerint más - szinekben

égi jók lappanganak.

A vér ital, a hús étel:
mégis Krisztus, lényegével,

teljes mindkét szín alatt.

Oly kenyér, melyet meg nem tör,
aki vesz miként étekből,

s el se vág, és meg se szel.

Veszi egy és veszik ezren:
annyit egy; amennyit ezren;

fogyasztják és nem fogy el.

Veszik jók és veszik rosszak:
csakhogy különböző sorsnak

részesei ők vele.

Rossznak halál, jónak élet:
ilyen az egyforma étek

különböző ereje.

Im az angyalok kenyere,
utonjárók eledele,
édesfiaknak étele,

nem ebek számára szánt,

melynek előképe már a
husvéti bárány halála,
valamint Izsák oltára,

s hogy az égből manna szállt.

Óh igaz Kenyér, jó Pásztor,
Jézus, óvj az elbukástól,
te táplálj és te palástolj
s add hogy a feltámadáskor

üdvnek látói legyünk.

Te, ki mindent bírsz és értesz,
s e földön táplálsz és éltetsz,
tedd, hogy szent népeddel, ékes
asztalodnál majd az édes

örökségben résztvegyünk!

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!