Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
Égi tűnemény, |
Csalfa, vak Remény! |
A boldogtalan, |
Bókol úntalan. |
Mért nevetsz felém? |
Még most is belém? |
Biztatóm valál; |
Mégis megcsalál. |
Végig űltetéd; |
Fáim éltetéd; |
Szórtad a tavaszt |
Fűszerezted azt. |
Mint a fürge méh, |
Rózsáim felé. |
Örömimnek még: |
S megadá az ég. |
Elhervadtanak; |
Kiszáradtanak; |
Téli búra vált; |
Méltatlanra szállt. |
Csak magát nekem: |
Gyászos énekem. |
Elfelejteném, |
Nem irígyleném. |
Hagyj el engemet; |
Úgyis eltemet. |
Volt erőm elhágy, |
Testem főldbe vágy. |
A mező kisűlt, |
A nap éjre dűlt. |
Tarka képzetek! |
Isten véletek! |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me