Juhász Gyula: Magyar sorompó
És közönyösen várnak
És úgy fáj némasága az öreg,
Fáradt honi határnak.
Nyugatra mosolyog már
A hold, magyar hold, halavány szine
Tarlott határon kószál.
És sóhajtani mélyen:
Magyarország! Ó régi tájaim,
Ó elhagyott vidékem!
Megölelem szorongva
S úgy érzem, hogy magányos szivemen
Az életem zokog ma.
E szent, delejes árnak,
A morva hegyek oly közönyösen
És idegenül várnak...
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me