Juhász Gyula: Örök harc
Komor sötéten kavarog,
Világ kohója rejti mélyen,
Nem látják csillogó napok.
De tisztul és szent tűzben ég,
Fölötte kék derűs mennyország
S egyszer felküldi a setét!
A fényre, hegyre, égbe fel,
Áradjon a nagy, dús tetőkön,
Míg a föld méhe énekel.
Az őstalaj, a bús mező,
Új életet fogan a láva,
Virágot nyit a tűzeső.
Zengetik üllőn új erők:
Az Élet zúgó, örök árján
Előre, föl, bátrak, merők!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me