Juhász Gyula: Temetők mellett
S utánam néznek néha lányszemek.
Ez a dicsőség és a bérem ennyi,
A sírba majd nem névtelen megyek.
Szelíd öregség és szelíd halál
És nem sirat a gyermek és a hitves
S a hír felőlem majd nem kiabál.
S a boldogság mellettem elhaladt,
Talán majd rám lel egyszer ott alant.
S el nem dalolt versen némán merengek
S nem érzem, hogy fölöttem pusztaság van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me