Kosztolányi Dezső: APÁM A KOPORSÓBAN
mily semmi vagy
és én milyen istentelen.
a földgolyón
Isten nélkül, magába van.
szigoru-szép,
nagyon-nagyon ismert fejed.
Hol a szived
s agyad, a fényes ember-agy?
hogy így heversz,
minden férfiak gyöngye, te.
te óriás,
ki nemzett engem és akart.
lásd, a halált,
azt is tetőled tanulom.
az életet
s e leckét most megköszönöm.
kriptánk felé
előre lépek egy kicsit.
hisz ami vár,
csak ennyi lesz és nem csoda.
Most elhiszem,
most már tudom, hogy meghalok.
mily semmi vagy
és én milyen istentelen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me