Vajda János: A test ápolása
Orvosnak is nehéz segíteni abban.
Azért hát jegyezd meg, legjobb azon lenni,
Hogy egészségünkben ne essék baj semmi.
S tudja, hogy mindennek mi itt a határa,
Minden körülmény közt mit kell tenni, mit nem,
S aszerint cselekszik: soká élhet itten.
Amikor még benne a vér tüzesen ver,
Nem gondolja meg, hogy ami rögtön nem árt,
Később, kicsinyenkint tehet benn elég kárt.
Mint a gyarló ember két szeme világa?
Mégis ezzel sokan mily könnyelmün bánnak,
Oda se néznek az észszerü szabálynak.
Hirtelen e két vég a szemet ne érje.
Mint mindenben, itt is a szélsőség tesz kárt,
Fényből és homályból ami túl sok, megárt.
Minden átmenetnél haladj csöndesebben.
Szurok sötétséget ragyogó fényesség
És viszont, hirtelen egymást ne kövessék.
A magához való értelmet kivánja.
Hirtelen meggyujtva, hirtelen eloltva,
Éji villámlásként szemeinket rontja.
Természetben legjobb példa erre a sas.
Jó a szabad lég és minél nagyobb távol,
Romlik a közeltől s igen apró tárgytól.
Ha az ember magát okosan nem óvja,
Az erős szemnek is ártalmára lehet.
Azért ezt mívelve jobban kell ügyelned.
Közbe-közbe olykor, ne feledje senki.
Gondolja meg azt is, hogy a szemet rontják,
Az igen nagy és a kevés világosság.
Süt, amelyet olvassz, a fehér könyvlapra;
Vagy ha közeledtén sötétlő alkonynak
A betük előtted már-már összefolynak;
Vagy otthon a gyertyát a szél lobogtatja,
Ha mindjárt azonnal a szemed nem fáj is,
Lehet ebből később hiba, kardinális.
Álljon mozdulatlan, ne pedig remegve.
Ki rezgő vasuton vagy ingó hajóba
Sokat olvas: nem sok a sütnivalója.
Mert elrontod vele, hogy ha jó a szemed,
Ha pedig valóban rászorulsz, jót válassz,
Mert ha kelleténél erősebb: árt ám az.
Amikor még jól látsz, magadat ne bízd el.
Pipafüst, szél és por télen úgy, mint nyáron,
Legfőbb ellensége szemnek ez a három.
Bizonysága ez, hogy romlatlan a véred.
De ha szádnak is jól nem viseled gondját,
Ha elhanyagolod, sok fájdalmat hoz rád.
Mert ami ott ragad, kiváltkép husétel,
Megrohad és ettől lyukad a fog csontja,
S egy beteg fog oszt a többit is megrontja.
Külön is ártalmas a fog lemezének.
De egymás után a hirtelen közvetlen
Véve be, már épen nagy a veszedelem.
Ize jobb és több lesz benne így az érték.
Melegen jó leves és a hús mártása,
Forrón megártanak kenyér, tészta, kása.
Nem igen van, sőt kár rejlik a pipában,
Orvosok vitassák, én csak annyit mondok,
Ha egy kicsit árt is, élvezetes dolog.
Minden attól függ, hogy ezt jól megértéd-e?
Tüdőnek, gyomornak lehet ártalmára,
Használva Hűbele Balázsok módjára.
Az ember fölöttébb hosszúra ne nyujtsa.
Mint más egyebet is, vedd elő pipádat
Mindig akkor, ha már nagyon megkivántad.
A sok dohányzástól támad a szádban rák.
Ahol pedig ez van, ott minden hiába,
Ennek a gyógytárban nincsen orvossága.
Tisztaságra dohány annyi, mint a szappan.
Hogy megakadályoz nem egy betegséget,
És hogy nem szereti semmiféle féreg.
Néminemű részben használhatsz is véle.
De hogy étvágyadnak, tüdődnek ne ártson,
Fogadd meg és kövesd ez egy-két tanácsom.
Ebéd előtt legyen szünete egy óra.
Lefekvés előtt se izgasd vele magad,
Hogy legyen szelidebb éji nyugodalmad.
Mikor a tüdőd van fölhevült mozgásban,
Erős munka közben a pipát tedd félre,
Hagyd ezt lehetőleg pihenés percére.
De azonkép tartós, erős léghuzamtól.
A kopaszságnak sem tudjuk még a titkát,
Csak hogy jó a hajnak, minél többször nyírják.
Sürű fésű, kefe tisztogassa egyre.
Növeli a zsír, de mosogasd gyakorta,
Tiszta vízzel, hogy meg ne egye a korpa.
A gyakorlat folytán szárnyai még nőnek.
De csak enyhe légben, mert csikorgó télben
Élemedettnek már árthat kiváltképen.
Mindenféle bajnak, kivéve a lábat.
Ahol vastag a hús, a seb könnyen gyógyul,
De a csontok élét óvd meg a bajoktul.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me